Velünk élő vadászhagyományok, Videóval
Elöltöltő fegyveres vadászként hagyomány- és értékőrzésre esküdtünk, Csejtei Tamás pedig régi barátunk. A Fishing & Hunting Channel vadászati főszerkesztőjeként ezúttal vadászéletünk sajátos szertartásairól forgatott rövidfilmeket. Hagyományaink megőrzése mellett kettős cél vezérelte: egyrészt irányt mutatni a jóhiszemű vitákban (például a kalap melyik oldalára kerüljön a töret), másrészt a fegyverrel való bánásmód biztonsági szabályainak széles körű terjesztése. Tamást arról faggattuk, mi vette rá erre a vállalkozásra.
Kapszli: Mi inspirált arra, hogy belevágj egy ilyen, minden vadászhoz eljutó vadászetikai útmutató elkészítésébe?
Csejtei Tamás: Az országot járva az évek alatt azt tapasztaltam, hogy sokfelé nincs egyetértés vadászetikai dolgok tekintetében, ami sokszor vitákat szült, és rájöttem arra, hogy sok dolog nincs egyértelműen kimondva, leírva egy helyen.
Mely rész elkészítését érezted a legszükségesebbnek? Hol tapasztaltad a legtöbb hiányosságot?
A töret elhelyezése, a ceremónia menete, a teríték készítése, a megfelelő tradicionális, nem sport- vagy katonai öltözködés iránymutatása és talán legfőképpen a biztonságos fegyverhasználattal, fegyverhordással kapcsolatban láttam a legtöbb hiányosságot!
Mennyire volt küzdelmes a megvalósítás? Értem ez alatt azt, hogy az illetékesek első szóra Melléd álltak, vagy szükség volt a meggyőzésükre?
Egyáltalán nem volt küzdelmes, csak inkább hosszadalmas. Földvári Attila, a vadászkamara kommunikációs főmunkatársa azonnal mellém állt, és onnantól kezdve együtt készítettük olyan szakemberek segítségével, akik szavait nehéz megkérdőjelezni. Fontosnak tartottuk, hogy ne mi okoskodjunk, hanem forrásokra támaszkodva, elismert szakemberek mondják ki, mit és hogyan helyes tenni. Persze ez tényleg egy ajánlás, nem szentírás.
Kiadványunk összeállításában közreműködtek: Ambrózy Árpád, Babiczky Attila, Békés Sándor, Földvári Attila, Galamb Gábor, Nyúl András, Pechtol János, Szabó Zoltán, Zilai János, dr. Zoltán Attila és jómagam.
Személy szerint szóvá teszed, ha például egy társas vadászaton valaki nem veszi komolyan a biztonsági szabályok betartását?
Igen! Én lőtéren szocializálódtam, ahol mindent felülír a biztonság. Nem szeretek a puska csövébe nézni, még ha az „üres” is, hiszen tudjuk, hogy a vad testében mire képes a lövedék… Nekem már sült el műszaki hiba miatt a fegyverem, amiből csak azért nem lett semmi baj, mert a cső irányára minden körülmények közt megrögzötten figyelek.
Örömmel láttuk, hogy az általunk művelt hagyományos vadászati mód is szóba került úgy a videókon, mint az írott útmutatóban. Tervezed, hogy levizsgázol, és magad is az elöltöltősök táborát fogod gyarapítani?
Igen, igen! Főleg, hogy a kutatási program keretein belül volt szerencsém belekóstolni az elöltöltő fegyveres vadászatba is, valamint íjjal immár kilenc éve vadászom.
Van esetleg hasonlóan nagyszabású terved a jövőre nézve?
Szeretnék néhány komolyabb filmet készíteni Magyarország vadfajairól, azok vadászatáról és a vadászat történelméről, amik eljutnak a szakmán kívül a közemberhez is, pozitívan megvilágítva tevékenységünket, szenvedélyünket, és fel szeretném nyitni a szemeket azoknál, akik alkalmasak ennek befogadására.
Sok sikert hozzá, ami pedig az elöltöltős vizsgát illeti: a szavadon fogunk!
Vadászati kultúra és hagyományok; erkölcs, illem; a vadászruha;
a töret és átadása; teríték
(Békés Sándor vadászati szakíró, szakújságíró)
Vadásztatás
(ifj. Galamb Gábor, vezérigazgató, Kaszó Zrt.)
Fegyverkezelés, lőkultúra
(Szabó Zoltán APSI lőoktató)
Hagyományos vadászati módok
(Ambrózy Árpád, az OMVK szakbizottságának elnöke)
A vadászkutya
(Babiczky Attila, elnök, Magyar Országos V adászkutyás Kulturális Egyesület)
Utánkeresés
(Nyúl András, fővadász, SEFAG Zrt.; vérebvezető)
A filmekhez egy összefoglaló kiadvány is tartozik, amelyet minden magyar vadász megkap a vadászjegy érvényesítésekor, emellett a vadászkamara honlapján is elérhető, ide kattintva.
