Tegnapi Dragoon revolveres cikkünk izgalmas véleményeket és adalékokat hozott elő a revolver lehetséges 1848-49-es alkalmazásáról. A legizgalmasabb információ Hermann Róbert történésztől érkezett, aki az 1848-49-es események egyik legjobb ismerője.

A revolver 1848-49-es alkalmazását egy lengyel származású dzsidás, Roman Gąsiorowski rögzítette visszaemlékezésében. Kovács István vonatkozó tanulmánya szerint „miután Lemberget és környékét Galícia katonai parancsnoka, Hammerstein tábornok 1848. november 3-án ostrom alá helyezte, Gąsiorowski feltehetően Tchorznicki csapatának tagjaként átkelt Magyarországra. Ettől kezdve mindvégig osztozott az előbb gyalogosan küzdő lengyel dzsidásszázad, majd később osztállyá szervezett 2. dzsidásezred sorsában. A légióval együtt ő is kimenekült Törökországba, majd a lengyel emigránsok második csoportjával 1851 télutóján áthajózott Angliába, ahol hosszú évekre Manchesterben telepedett le. 1857-ben, ugyanabban az évben, amikor Jan Aleksander Fredro, ő is hazatérési engedélyt kapott. Egy ideig Varsóban élt, majd végleg Galíciában, Myślenice közelében telepedett le.”  (Kovács 2010: 681)

Forrás: https://epa.oszk.hu/00000/00018/00050/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_2010_3_679-698.pdf

Hősünk a vesztes 1849. augusztus 9-i temesvári csatában találkozott egy revolvert használó ellenséges vértessel:

„Az áttámogatott sebesült látványától feldühödött katonák sorra elsütögették pisztolyaikat. A sisakosoknak szintén megparancsolták, hogy töltsék meg a tűzfegyverüket. De ahogy ők leeresztik a pallost és megragadják a kurtályt, mi előreszegzett dzsidával megindulunk a gázlón át. Erre ők elengedik a kurtályt, és a pallost kapják kézbe, mire mi visszavonulunk. Így akadályoztuk meg, hogy karabélyukat megtölthessék. Arra pedig láthatóan nem kaptak parancsot, hogy míg egyesek a kurtályt töltik, a többiek pallossal a kézben fedezzék őket. A jelenet többször megismétlődött. A végén a legénykével szemben tanúsított nagylelkű magatartás is eszünkbe jutott. A lövöldözés apránként abbamaradt, s egyre többen tértek vissza a gyülekezés színhelyére. Amikor már alig néhányan maradtunk a közelükben, s a gázlónál senki, előrúgtat egy vértestiszt derék gesztenyepején, s egy kisebb kört téve vele egymás után hat lövést ad le a pisztolyával. E háborúban bizonyára ez volt az első revolver, amit használtak. Senkit se sebesített meg, de látszott, hogy inkább azt akarta megmutatni, milyen gyorsan, mintsem hogy milyen pontosan tud lőni. Mindnyájan mozdulatlanul bámultuk ezt a cirkuszi mutatványt, mert az egyszer felbomlott sorok, csak a gyülekező színhelyén álltak össze az eredeti rendben. Ha beérte volna ezzel az első fellépéssel, bizonyára megbabonázva és lelkifurdalás nélkül távoztunk volna el. De másodszor is kivált a sorból és jóval előrébb merészkedett. Sajnos akadtak olyanok, akik útját állták és űzőbe véve beérték. Szomorú látványt mutatott, mert a revolvergolyók ellövöldözése után szinte teljesen fegyvertelen maradt. Igaz, hogy kard függött a csuklóján, de azt nem kapta kézbe, mivel láthatóan sajnálta eldobni a revolvert: túlságosan bízott a ló gyorsaságában.” (Kovács 2010: 694-695)

Vajon milyen revolver lehetett az ellenséges katona kezében? Lehetett természetesen az előző cikkünkben már említett csappantyús Colt Dragoon revolver de más koncepciók is szóba jöhetnek. Nézzük mi esélyes és mit zárhatunk ki:

Lehetett Pepperbox (lásd: címlapfotó) revolver a császári katona kezében. Ezek a csőköteges elöltöltő csappantyús revolverek már az 1830-as években igen népszerűek voltak mind Európában, mind az Egyesült Államokban. Érdekességük, hogy a fegyver hat teljes hosszúságú csővel rendelkezett, melyet a ravasz meghúzásával lehetett forgásra bírni, vagyis revolverező rendszerűek voltak. Kis hatótávolságú önvédelmi fegyvernek tervezték őket, nem hadifegyvernek. Csövük jellemzően nem volt huzagolt, űrméretük pedig hadifegyerekhez képest kicsi volt. Az a 1840-es évek közepén, második felében e ennek megjelent egy továbbfejlesztett változata is Angliában, melynél a csőköteg revolverdobbá zsugorodott, a tokszerkezethez pedig egy hosszabb, jellemzően huzagolt csövet illesztettek.

Angol (Wilson) rejtett kakasos DA átmeneti revolver

Lehetett elméletben gyúpeckes revolver is. Casimir Lefauxheux francia feltaláló 1836-ban szabadalmaztatta a világ első olyan lőszerkoncepcióját, mely rézhüvelyben egyesítette a gyúelegyet, lőportöltetet és lövedéket. A gyúpeckes fegyvereket hatalmas mennyiségben gyártották, egészen a 20. század elejéig használatban maradtak. Revolvert ilyen lőszerrel azonban jelen tudásunk szerint nem készítettek az 1850-es évekig, így ezt a lehetőséget nem tartjuk valószínűnek.

Louis-Nicolas Flobert 1845-ben fémhüvelyes peremgyújtású lőszert szabadalmaztatott, mely szintén közkedvelt revolvertölténnyé vált. Ezt tekintjük az első korszerű lőszernek, melyet a fegyverjog ma is engedélyhez köt. Lőszeréhez pisztolyt is konstruált – ugyan nem ismétlő, hanem egylövetű szerkezettel – de a lőszer kis hatékonysága miatt hadifegyverként szóba sem kerülhetett. Ezt a lehetőséget is kizárhatjuk.

Forrás: wikipedia

Lehetett elméletileg Volcanic ismétlőpisztolya is a lovasnak. Walter Hunt 1848. augusztus 10-én kapott szabadalmi védelmet különleges egyesített lőszerére, mely már nem golyó, hanem kúpos formával rendelkezett és egyesítette mind a lőportöltetet, gyúelegyet és lövedéket. Érdekes módon ennek hüvelye nem volt, a lövedék fenekében kialakított üregbe töltötték a lőport, majd ezt lezárták egy parafa koronggal mely közepén helyezkedett el a gyúelegy. A lőszerhez ismétlő, csőtáras fegyvert is konstruált, mely alsókulcsos szerkezete a későbbi Henry és Winchester puskákban élt tovább. Gyártási kapacitás azonban nem állt a fegyver mögött, így el sem juthatott Európába minden valószínűség szerint.

Forrás: wikipedia

Milyen típusú revolver jelenhetett meg a temesvári csatában? Három lehetőségünk marad: pepperbox revolver, átmeneti revolver pepperbox szerkezettel vagy Colt csappantyús revolvere. Vagyis bizony egy csappantyús elöltöltő revolverrel vitézkedhetett a dzsidás.

Köszönöm Hermann Róbertnek a forrást!

Németh Balázs, 2024. március