Elöltöltő fegyveres vadászat magyar címereken

A magyar vadászat történelmének minden szakaszából vannak aranyba és más fémekbe öntött, kőbe és fába faragott, és későbben írott és rajzolt vadászati történelmi emlékeink. Egy-egy emlékezetes vadászesemény, vagy a vadász sikeres és bátor működésének bizonyságaképen 56 címerünkben találunk vadászjeleneteket.

Az ilyen cimerek legnagyobbrészt a XV-XVI. századból valók. A legtöbb a szarvasbika vadászatát mutatja, tehát már akkor is fővadnak számított. Sorrendben utána a medve, vadkan és a farkas következnek, mig a többiekben különböző más vadászatok lettek megörökítve.

Az Ányos család címere

Az Ányos család címere

A heraldikusok az ilyen címereket „beszélő” címereknek nevezik. Némely címerlevélben felsorolják a címerszerző érdemeit, vadászcselekményét, bátorságát, amiért kitüntetik. Jó példa erre az 1523-ból származó Ányos címer, mely egy puskás vadászt ábrázol, amint egy lombos fa mögül lő egy szarvasbikára. Az oklevél megemlíti azokat az érdemeket, amelyeket a címerszerző II. Ulászló és II. Lajos királyok vadászatai körül magának szerzett. Ezért nemesi címert és birtokot kapott. Joggal mondhatjuk tehát, hogy korának kiváló vadásza és vadászmestere volt, talán királyi vadászmester is. Mindenesetre őt tekinthetjük az első címerrel kitüntetett vadászmesterek ősének.

A Kántor Család címere

A Kántor Család címere

E címeren kívül még négyben van olyan vadászjelenet, ahol a vadász puskával lő a szarvasbikára. Az 1509. évi Kántor címerből a vadász szerencséjének megörökítését olvashatjuk ki a szembejövő bika szájában lévő patkóból. A Kovács címerben a gyanútlanul legelésző szarvasbikát becserkésző vadászt láthatjuk a lövés előtti pillanatban.

A Hollómezei Szuszin család címere

A Hollómezei Szuszin család címere

Természethű, igazi vadászjelenetet mutat a Szuszin címer, ahol a térdelő vadász az előtte lévő sziklás, bokros hegyoldalban megjelenő rókára lő puskájával. Bizonyára a rókahivást ügyesen űző vadász emléke e címer.

A Szilágyi címerben a futó, tehát a hajtott szarvasbikára lő a vadász, a lövés pillanatát örökíti meg a címerfestő.

A Szilágyi címerben a futó, tehát a hajtott szarvasbikára lő a vadász, a lövés pillanatát örökíti meg a címerfestő.

A fa tetején ülő madarat láthatjuk a Karikás és Török címerekben, itt a vadász már puskával lő a madárra. Egyik legszebb emlékünk az 1520 évi Bicskey cimer, melyben II. Lajos királyunk egy vadászatának jelenete van megörökítve. Elöl a király lóháton, koronával a fején, mögötte a vadász puskájával a repülő fehér hattyút lövi le. A szép lövést látta a király, és vadászát címeradománnyal jutalmazta:

A Bicskey család címere

A Bicskey család címere

A Novák címer a daru vadászatát állítja elénk, amint a zöldruhás vadász a vízben álló darura céloz puskájával. Sok értékes darutollat szállíthatott a fejedelemnek a cimerszerző, amellyel az adományozást kiérdemelte…

Forrás: Huszár Károly: Vadászati motívumok a magyar címerekben