Időről-időre felmerül a kérdés, hogy miért is nem lehet feketelőporos fegyverből nitrolőporral lőni? Sőt, néhányan ki is próbálják.
Azt a többség megérti, hogy a régi fegyverek, nem biztos, hogy kibírnak annyit, mint a modern fegyverek. De mi van a most készült replika elöltöltősökkel? Sokan hiszik, hogy a figyelmeztetés, hogy „Black Powder Only” „Csak feketelőporhoz”, kamu. Pedig nagyon nem az.
Számos oka van, amiért tilos füstnélküli lőport használni a feketelőporhoz készült fegyverekhez – ide értve az ilyennek jelölt modern inline feketelőporosokat is. Ezek közül alább részletezek többet, melyek külön-külön is indokolttá teszik a tilalmat, hát még kombinálva azokat.

Egy marék Remi

1. A fegyverekhez felhasznált teherviselő alapanyagok szilárdsága

Mérnöki, gyártói alapvetés, hogy egy adott funkcióhoz, igénybevételhez választjuk az alapanyagot és a gyártástechnológiát. A feketelőpor jellemzően a töredékét produkálja annak a gáznyomásnak, mechanikai igénybevételnek, mely egy vele azonos kaliberű, jellegű füstnélküli lőporos fegyverben jön létre. Ez azt is jelenti, hogy ugyanolyan falvastagságok mellett kisebb szilárdságú szerkezeti anyagok is elviselik a feketelőpor okozta terhelést, mint ami a nitróhoz szükséges.

Márpedig, ha nem szükséges a drágább, magasan ötvözött alapanyag, extra hőkezelés, akkor a termék olcsóbb lesz. Ha puhább az alapanyag, gyorsabb a megmunkálás, tovább tartanak a szerszámok, a termék előállítási költsége alacsonyabb lesz. A technológiát is a szilárdsági követelményekhez szabják, simán készülhet öntvényből, amit füstnélküli lőporos fegyvernél például kovácsolt alapanyagból készítenek. És ennek nem csak a gyártó, hanem a vásárló is örül, a megtakarítás megoszlik közöttük.

Tehát a feketelőporhoz készült fegyverek többségének szerkezeti anyagait a fekete lőporos használathoz választották ki, semmi garancia arra, hogy a füstnélküli lőport elviselik, vagy tartósan túlélik.

2. A fegyverek konstrukciója

Rengeteg olyan tradicionális fekete lőporos fegyverszerkezet van, amely még a legjobb alapanyagok használata esetén sem való a füstnélküli lőporos terhelésekhez. Gondoljunk csak a Colt revolverek nyitottkeretes szerkezetére, ahol a dobtengely-tokrész összeerősítés veszi fel az összes terhelést, amely a csövet le akarja rángatni a szerkezetről! Feketelőporhoz megfelel, nitróval több, mint necces. Vagy nézzük meg jobban egy sor elöltöltő fegyver lőkúpjának, vagy bolsterének menetét. Kibírja vajon a .44-es a 300 bar helyett az 1500 bar nyomást, az ötszörös terhelést?

Számos feketelőporos fegyver konstrukciója nem kompatibilis a füstnélküli lőporral.

3. A csappantyú és a gyúfurat – a konstrukciós okok egy speciális esete

A szereltlőszeres fegyvereknél a lőporgázok hátra történő kifújását a záron feltámaszkodó, a csőfart tömítő töltényhüvely, a hüvely gyúfuratán keresztül hátraható gázokat a csappantyúcsésze tömíti. A csappantyúcsésze olyan vastagságú és kialakítású, hogy normál körülmények között – amikor a zárhomlokfal által is meg van támasztva hátulról -, nem engedi kiszökni lövéskor a gázokat. Szereltlőszeres fegyvernél nem jellemző, hogy a csappantyú kilyukadna, de néha előfordul. A csappantyún át kiáramló lőporgázok igen nagy rendet tudnak tenni a fegyverben. Nem véletlen, hogy a tolózáras puskák többségénél a tokrészen és a záron e célból kialakított lefújófuratokkal gondoskodnak a biztonságról. Egyszerűbb esetben a csappanytúlyukadástől csak a haja lobog a lövőnek, de láttam már olyan billenőcsövű golyóspuskát, amiről a csappantyún és az ütőszegfuraton a baszkülbe fújó lőporgázok ledobták az agyazást, méghozzá szilánkos formában. Tudnék még extrém eseteket sorolni, mindenesetre abban kiegyezhetünk, hogy semelyik füstnélküli lőporos fegyvernek nem tesz jót a csappantyúból hátrafújó gáz.
Nos ezekhez képest a hagyományos elöltöltő fegyverek (most direkt nem a modern, sörétes csappantyúval működő in-line puskákról beszélek) sokkal kitettebbek a gázkifújásnak. A kovás fegyverek feketelőporral is köpködnek oldalra gazdagon, a többszörös nyomáson kifújó füstnélküli lőpor gázok a gyúfuratot igen gyorsan kiégetik, jobboldalt mellette lenni meg egészen biztosan nem jó, az ilyen tempóval kiáramló gáz vág, mint a kés. Persze egy rossz vicc az egész, hogy valaki felporzó feketelőporral indítson nitróval töltött kovást.
A csappantyús fegyvereknél ennél rosszabb a helyzet. A vékonyka csappantyúcsésze a lövések többségénél feketelőporral használva is szanaszét szakad. Így lett kitalálva, mert ha túl fix, masszív lenne a csésze, egyrészt nem lehetne tisztességgel rászorítani a lőkúpra, leesne, másrészt lövés után úgy kellene levakarni róla. Ami nem jó egy csatajelenet kellős közepén. A kakasok a tervezett módon szétmenő elöltöltő csappantyúktól elég jól védik a lövőt. Ehhez képest azonban a füstnélküli lőpor sokkal nagyobb nyomás hatására kifújó gázai elviselésére nem szolgál a rendszer. Ahogy fentebb írtam, a modern szereltlőszeres fegyvernél mindent elkövetnek a gázkifújás megakadályozására, a zár masszívan helyén tartja a csappantyút, mégis gond, ha a csappantyú lyukad. Az elöltöltő fegyverek többsége kifejezetten nem arra van kihegyezve, hogy a csappantyú jól meg legyen támasztva. A füstnélküli lőporos használatkor a csappantyúdarabok úgy tudnak kijönni a kakas alól, hogy balesetet okozhatnak, a kifújó gáz hátracsaphatja a kakast is olyannyira, hogy letörik, revolvernél mehet akár a lövő felé is.
Még, ha nem is történik elsőre baleset, nyilvánvaló, hogy az elöltöltő, feketelőporos fegyverek gyújtásrendszere nem a füstnélküli lőpor hatására van kitalálva.

4. Belballisztikai okok

Aki részt vett a Kapszli valamelyik lőszertöltő tanfolyamán, az már megtanulta, hogy a feketelőpor égési sebessége a fegyverben uralkodó nyomástól csekély mértékben változik, attól közel független, míg a füstnélküli lőporé a nyomás növelésével nő.
Másrészről pont a fenti okból, ha a feketelőporra jól rátoljuk a lövedéket, semmi gond, a lőport meggyújtva, egyszer csak elindul a lövedék, a lőpor nem vadul be. Sőt azt így kell tölteni. A füstnélküli lőporoknál viszont a kezdeti égési tér (amiben a lőpor elhelyezkedik) kritikus a kialakuló nyomás és a nyomásfelfutás intenzitása szempontjából. Minél kisebb a kezdeti tér, az esetek 99%-ban annál vadabb a lőpor gázfejlesztése, a gáznyomás hihetetlenül meredeken tud emelkedni ilyen esetben. A lőszertöltők részére korábban készült videósorozatunkban egy 9 mm Luger lőszert nyomtunk össze 1 mm-rel rövidebbre, mint a gyári, és azonnal 300 bar gáznyomásemelkedést regisztráltunk (ez csak az adott lőszerre volt így igaz, más lőporral, más lövedékkel és kaliberben ez sokkal drasztikusabb is lehet!)
És akkor még nem is beszéltünk a gyújtás és a kihúzóerő/lefojtottság, valamint a lövedéktömeg hatásairól…
A kezdeti égési teret elöltöltő fegyver töltésekor csak akkor tudjuk egyenletesen tartani, ha a fojtást/lövedéket rányomjuk a lőporra. Ez a feketelőporral jó, a füstnélküli lőporok igen jelentős részével viszont irgalmatlanul megemeljük a kialakuló gáznyomást, szimplán balesetveszélyes!

Összefoglalva a fentieket, nem találok semmiféle józanul elfogadható érvet amellett, hogy bárki próbálkozzon füstnélküli lőporral feketelőporhoz gyártott fegyverben. Azért vásárlunk elöltöltőket, mert az nekünk jó. Szeretjük a hangját, füstjét, érzését. Lőtéren, vadászaton már legálisan használhatjuk, hasonlóan a szerelt lőszeresekhez. Mi szólhat amellett, hogy füstnélküli lőporral próbálkozzon valaki?
A feketelőporos fegyvereket tervező, gyártásba vivő mérnökök tudását és döntéseit, a természet fizikai – így a belballisztikai – törvényszerűségeit felülbírálni, figyelmen kívül hagyni büntetlenül hosszabb távon nem lehet. Nem véletlenül van a fegyveren az a Black Powder Only felirat! ONLY.

2020. május 17. HE