A Whitworth puska, a világ egyik első mesterlövészfegyvere

Joseph_whitworth1

Sir Joseph Whitworth

Az elöltöltő huzagolt csövek általános elterjedése kedvezően hatott a ballisztika interdiszciplináris tudományágának fejlődésére. A jó ballisztikusnak mind a matematika, mind a fizika, mind a kémia tudományágában képzettnek kellett lennie. Ilyen szakember volt az elsősorban géptervezéssel foglalkozó Sir Joseph Whitworth. Az angol mérnökember azzal kísérletezett, hogy hogyan lehet jelentősen növelni a brit P 1853 Enfield huzagolt muskéták hatékony célzott lőtávolságát. Whitworth azzal kísérletezett, hogy milyen huzagemelkedési szögre van szükség ahhoz, hogy a kúpos lövedékeket megfelelően stabilizálni lehessen. Kutatásai során három területen módosította az Enfield puskák paramétereit. Felgyorsította a huzagemelkedést annyira, hogy a spirál 20-25”-es távolságon forduljon egyet (vagyis több mint háromszorosára gyorsította azt). A lövedékek hosszát is növelte, de ez azzal járt, hogy a lövedék tömege aránytalanul megnőtt, így a lőportöltetet is növelni kellett. A növelt töltettel bíró töltény azonban nehezebb volt, vagyis kevesebb lőszert vihetett volna a katona a csatába, valamint visszarúgás is jelentősebb volt, ami fokozottan fárasztotta a katona idegrendszerét. Ennek elkerülése végett csökkenteni kezdte az űrméretet a rendszeresített 0,577”-ről 0,451”-re. A jelentős csökkentésnek köszönhetően a kiskaliberű lövedékek tömege éppúgy 530 grain (34,3 g) lett, mint az 0,577”-es töltények esetében, miközben a megnövelt lövedékhosszból adódó kedvező ballisztikai tulajdonságok előnyét is élvezhették. Whitworth a huzagolás profilját is változtatta. Úgynevezett poligon huzagolást tervezett, mely nem a megszokott barázdákból és oromzatokból állt, hanem

Csőkeresztmetszet és lövedék

Csőkeresztmetszet és lövedék

metszete hatszöget formált. A hexagonális huzagolásba hexagonális metszetű lövedéket töltött, ami biztosította a a cső lövedék teljes illeszkedését, és csökkentette az ólomlerakódások kedvezőtlen hatását. A kiskaliberű hosszú lövedékek már nem tiszta ólomból készültek, hanem 1:10-hez arányban ónnal keményítették az ötvözetet.

cover

Csőtorkolat és lövedék

Whitworth, hogy huzagolása extrém képességeit is bemutassa készített olyan csövet is, mely huzagemelkedése 1:1 volt, vagyis egy hüvelyken fordult egyet a spirál. Az extrém változat esetében sem ugrott át a lövedék a huzagokon.

A típus első tesztje 1857-ben történt a a Hythe-i lövésziskolában. Egy Enfield puskával hasonlították össze a fegyver képességeit. A papírcélon az Enfield 1400 yardnál vérzett el, míg a a Whitworth puskával még 1880 yardon is értek el találatot. 500 yardon az Enfield puska szórása akkora volt, mint a Whitworthé 1100 yardon. Míg a Whitworth lövedéke 33 és fél fenyőpalánkot ütött át, addig az Enfiled Pritchett lövedéke azonos távolságon mindössze 12 lap mélységig hatolt a célba.

Enfield és Whitworth puska szórása 500 yardon - korabeli teszt

Enfield és Whitworth puska szórása 500 yardon – korabeli teszt

A keményebb lövedékre és a poligon huzagolásra elsősorban azért volt szükség, hogy a lövedék nagyobb sebességre gyorsulhasson a csőben anélkül, hogy jelentős ólomlerakódásokat okozna, vagy átugrana a huzagoláson. A hosszú lövedék kedvezőbb ballisztikai formával rendelkezett, melynek köszönhetően a lövedék átütőereje messze jobb volt, mint az Enfield hadipuskáké. Az angol The Engineer magazin 1860. május 11-i száma szerint 800 yard távolságon a Whitworth lövedék 17 fenyődeszkát ütött még át, míg az Enfield lövedék mindössze négyet. Még nagyobb különbség jelentkezett a pontosság terén. A nagy űrméretű Enfield puskákat és több kiskaliberű elöltöltő puskát összehasonlító brit Hadianyag Választó Bizottság (Ordnance Select Committee) a következő eredményeket kapta a fegyvertípusok szórásképének összehasonlítása során:

Távolságok (yard)

Átlagos szóráskép nagysága (láb)

.577 Enfield

.451 Whitworth

300

0,79

0,33

500

1,6

0,68

800

4,17

1,46

1000

Nincs találat

2,18

1200

Nincs találat

3,91

A táblázaton végigfutva azonnal szembetűnő, hogy milyen nagy a különbség a kiskaliberű, gyors huzagolású csőből lőtt lövedék és a hagyományos szolgálati, nagy kaliberű, szoknyás Minié lövedék szórása között. A Whitworth puska tesztek során mért szórás teljesítménye becsületélre válik egy modern hadi puskának is, jobb, mint amit egy távcsöves SzVD puskával felszerelt lövésztől ma elvárunk.

Az állvány, melyről Viktória királynő leadta a legendás lövést

Az állvány, melyről Viktória királynő leadta a legendás lövést

Bár a Whitworth forradalmasította a tűzfegyveres harcászatot, a puska nem játszott komoly szerepet a 19. század nagy csatáiban, ütközeteiben. Fontos azonban kiemelni két történelmi eseményt, melyben megjelent. Az angol lövészszövetség – National Rifle Association – 1859-ben alakult, hogy összefogja a honi védelemre önkéntes alapon létrejött lövészegységek sporttevékenységét. A szervezet Wimbledonban tartotta első ülését, melyet Viktória királynő nyitott meg egy speciális állványba helyezett Whitworth puskából leadott lövéssel. A célt 400 yardra helyezték el, s a lövedék majdnem éppen a lőlap közepét találta el.

A Davidson céltávcső

A Davidson céltávcső

A Whitworth megjelent a polgárháborúban is, ahol bizonyította, hogy avatott déli mesterlövész kezekben a célzott hatékony lőtávolság elérhette már a másfél mérföldet is. A déli hadsereg persze nem jutott hozzá a fegyverhez olyan mennyiségben, hogy az érdemeben hozzájárulhasson a háború kimeneteléhez. A csempészhajók csak néhány tucatot tudtak átjuttatni az északiak blokádján – csillagászati áron. Egy-egy Davidson céltávcsővel szerelt Whitworth puska, a hozzá tartozó 1000 angol tölténnyel akár 1000 dollárba is kerülhetett. Viszonyításképpen: ekkoriban egy-egy csappantyús revolver ára mindössze 13-20 dollár volt…

Replikák

Sajnos Whitworth replikát tudomásom szerint jelenleg semelyik gyártó nem készít. A filmen látható fegyver csövét az angol Parker Hale készítette, ágyazását, lakatját azonban már az olasz Euroarms, miután megvette az angol cég gyártó eszközeit, raktárkészletét. Használtan még itt-ott előfordulnak e fegyverek, de meg is kérik az árukat sajnos. Reméljük, hogy az Pedersoli cég folytatja az amerikai polgárháború fegyvereinek piacra dobását, s hamarosan e puska is megjelenik a szortimenten, mondjuk egy Kerr puska kíséretében. :)

A Whitworth a lőtéren

Eredetin Whitworth töltény

Eredetin Whitworth töltény

A fegyverhez rendszeresített töltény egy 530 graines papírtapaszolt hexagonális lövedéket tartalmazott és 100 grain feletti jó minőségű brit lövészlőport. Az általunk használt lövedékek egy igen borsos árú Henschel formából készültek. Ha Whitworth puskán jár az eszünk és hatszögletű lövedéket szeretnénk tüzelni, úgy készüljünk fel arra, hogy mélyen zsebünkbe kell nyúlni… Nehéz ügy a kaliberezés is. A legegyszerűbb megoldás egy másik csőből származó hexagonális huzaggal bíró csődarabot használni e célra, aminek beszerzési nehézségeit gondolom nem kell ecsetelnem… A mi lövedékeink pontosan 0,451”-re voltak kaliberezve, s marhafaggyú-méhviasz-0w40 motorolaj keverékéből készített kenőanyaggal voltak kenve.

Persze lehet kerek keresztmetszetű lövedéket is használni a fegyverhez. A Lyman gyárt hozzá megfelelő típus 457121PH néven. A lövedék nagyszerűen megfelel közép távig (3-400 méterig) céllövészetre. Tapasztalataim szerint szépen felveszi a cső alakját a lőporgázok nyomásának hatására.

Az irányzékok

Gyári állapotban a puska fémirányzékokkal bír, amelyek értelemszerűen nem igazán alkalmasak nagy távolságú lövészetre. Imre barátom ezért a nézőkét egy Pedersoli USA430 Vernier skálás hosszútávlövész irányzékra, a célgömböt pedig egy szintén Pedersoli által gyártott vízmértékkel és cserélhető betétekkel rendelkező zárt első irányzékra cserélte. A vízmérték komoly segítséget nyújt abban, hogy célra tartás közben ne döntsük meg a fegyvert. Az irányzékpár egyébként nem igazán illeszkedik a fegyver korához, mivel ezek inkább az 1880-as évekre jellemzőek.

A fegyver képességei

Némi irányzék igazgatás után a a Parker Hale cső szépen a tízesbe tette a találatokat 100 méteren, de félrecsúszott lövések sem voltak messze az igazságtól. Érdemes lenne nagyobb távolságon is kipróbálni a fegyvert.

De mégis, mit adtak nekünk a rómaiak?

Igaz, hogy a Whitworth puskák nem láttak sok csatateret, mégis Sir Joseph Whitworth elvitathatatlan érdemekkel rendelkezik a tűzfegyver történelem terén. A gyors huzagolású, kiskaliberű, hosszú, kúpos lövedéket tüzelő fegyverek térhódításának köszönhetően a huzagolt elöltöltő hadipuskák képességének határai 1500-1800 méterre emelkedtek emberméretű célok tekintetében. Persze ez nem jelenti azt, hogy az ilyen puskával felszerelt katona képes is volt célba találni ilyen elképesztő távolságból. A 19. század derekán a 13,9 mm – 14,8 mm közötti űrméretű hadipuskák alapvetően alkalmasak voltak arra, hogy 300 lépésig (225 m-ig) ember méretű célt eltaláljon egy jól képzett katona. A rendszer ugyanis két összetevőből áll: a puskából és az emberből, s általában ez utóbbi limitálja erősen a hatékony lőtávolságot. A Whitworth puska, és az általa elindított fejlesztések ezt a távolságot megduplázták, ami olyan jelentős ugrásszerű fejlődés, mely ritkán tapasztalható a haditechnika történetben.

Németh Balázs

Köszönet Nagy Imre barátomnak, aki biztosította a fegyvert a lövészethez!