A dram-egyenérték

A hazai feketelőporos és lőszertöltő berkekben általános a grain tömeg (nem súly!) mértékegység használata a lőpor és a lövedék tömegének meghatározására, jellemzésére. Az elöltöltő fegyveres tanfolyamokon oktatva tapasztalatból tudom, hogy az oda-vissza átszámítás kezdetben mekkora nehézséget jelent a hallgatóknak. Később persze megszokja az ember, hogy ne is számítsa át a graint SI-mértékegységre, mert ugye: minek. Hozzászokunk az átváltás nélküli használathoz, csakúgy, mint a hüvelyk törtrészéhez a kaliberek és lövedékátmérők terén, és azt is tudjuk, hány gramm egy font, és miért 12-es kaliberű a 12-es puska. Persze soha nem fogunk olyan magabiztosan mozogni az angolszász mértékegységek útvesztőjében, mint egy született brit. A söréttöltetet nem unciában mérjük, a lövedék sebességét nem fps-ben, a távolságot nem yardban, az energiát nem „ft. lbs.”-ben, mert egyszerűen nem áll rá az agyunk. Nem állom meg, hogy ne idézzem ezzel kapcsolatban Széchenyi Zsigmondot:
Angliában vagyunk ám, a következetes ésszerűség leegyszerűsített hazájában. Ahol a „guinea” (ejtsd „gini”) nevű aranypénz 21 „shilling”-et, a shilling 12 „penny”-t, a penny viszont 4 „farthing”-ot ér! Szempillantás alatt kiszámítható hát, hány farthing tesz ki egy guinea-t…
Súlymértéknél persze más a helyzet, csak kissé komplikáltabb. Ott a ,,stone” 14 ,,font”-tal egyenlő. De csak a lóversenytéren, amikor a jockeykat nyergestül „bemázsálják”. Mert ha netán a hentesnél kérsz egy ,,stone” húst, csak nyolc font súlyt kapsz. Ha viszont tejcsarnokban járva egy ,,stone”-nyi sajtra kerekedne gusztusod – tizenhat fontnak megfelelő karéjt adnak!
Nem is szólva az apróbb súlyegységekről. Egy “font” ugyanis a további folyamatban „unciákra” oszlik. Mégpedig kétféleképpen: hol 12, hol megi 16 unciára! Hogy mikor melyikre, erre nem emlékszem már pontosan, mert mire ezt is megtanultam volna, még a szemem is keresztben állt.
A hosszmérték terén se mutatkozik enyhülés. Mert a ,,yard”-ban 3 ,,láb” (foot), a lábban pedig 12 hüvelyk (inch) foglaltatik. Nagyobb hosszúságok mérésénél 5 ½ yard tesz ki egy ,,pole”-t, 40 pole egy furlongot, 8 furlong pedig egy angol mérföldet! A mérföld viszont – további egyszerőség kedvéért -1609 méter és 33 centi! (Széchenyi Zsigmond: A grouse)
Eme hosszúra nyúlt bevezető után ismerkedjünk meg a dram-egyenérték fogalmával. Sörétes lőszerek dobozain még ma is találkozhatunk olyan jelölésekkel, hogy „3 ¼ Dr. Eq.” vagy „3 Dram Eq.” esetleg „2 ¾ Dram”:
Ez az adat arra utal, hogy az adott modern, (bármilyen) füstnélküli lőporral töltött sörétes lőszerből távozó sörétraj kezdősebessége akkora lesz, mintha 3 ¼ dram, 3 dram vagy éppen 2 ¾ dram feketelőpor volna a csappantyú fölött. És hogy mi fán terem a „dram”? Pofonegyszerű! Egy fontban van (ebben az esetben) 16 uncia, minden unciában 16 dram, vagyis minden font 256 dram-ból áll. Mivel köztudott, hogy egy font 7000 grain, könnyen kiszámítható, hogy 1 dram-egyenérték: 7000/256=27,34 grain feketelőpor-tömegnek megfelelő sebességet biztosító füstnélküli lőport jelent, 3 ¼ dram pedig 88,87 grain feketelőpornak megfelelő mennyiséget. Mi sem egyszerűbb…
Dram | Grain (kerekítve) |
Gram |
1 | 27 | 1.77 |
2 | 55 | 3.54 |
3 | 82 | 5.31 |
3 1/8 | 85 | 5.53 |
3 1/4 | 89 | 5.76 |
3 1/2 | 96 | 6.20 |
3 3/4 | 103 | 6.64 |
4 | 109 | 7.08 |
És hogy mi értelme ennek az egésznek? Nos, a sörétes töltényhüvelyek méretezése nagyrészt még a feketelőpor egyeduralma alatt véglegesült, kürölbelül az 1870-es években. A felhasználók megszokták, hogy a patronok dobozain ott a jelzés, ami a feketelőpor-töltet nagyságát jelzi. Igen ám, de hamarosan jött, és mindent vitt a füstnélküli lőpor. Mivel sokkal kevesebb kellett belőle, mint a feketéből, a dobozon jóval kisebb számot kellett volna szerepeltetni, ami félrevezethette volna felhasználókat. Arról nem is szólva, hogy a nitrolőporok útvesztőjében még így sem lett volna könnyű eligazodni. Ezért vezették hát be a „dram-egyenérték” jelölést. Azóta lehet a sörétes lőszerben az a lőpor bármilyen, akár előttünk teljesen ismeretlen színű-szagú, égési tulajdonságú nitrolőpor, a dram-egyenérték ismeretében lehet róla egy körülbelüli sejtésünk, hogy mekkora kezdősebességre számítsunk, de arra is, hogy milyen visszarúgást várjunk tőle.
Erős a gyanúm ugyan, hogy a dram-egyenértéket ma már sokkal inkább hagyománytiszteletből használják, mint gyakorlati megfontolásból. Nem is lesz rá szükségünk, ha mi magunk töltjük a füstnélküli porral működő partonjainkat, például a Lee LOAD-ALL készlettel. Akárhogy is: jó látni azt, hogy a feketelőporos idők öröksége a mai modern korban is egyre-másra visszaköszön.
Tévedtünk…
“- Apropó: a grainnek nem szemer a becsületes magyar neve? (Ezt csak óvatosan jegyzem meg, mert nagyon pofára lehet esni az azonos nevű mértékegységekkel.) Talán még a szemernyihez is van valami köze.
– Tudomásom szerint igen, de tartottam tőle, hogy ezt értelemzavaró lenne belekeverni.”
Nem.
A Pallas nagy lexikona segített:
“Grain […] (ang.), arany és ezüst suly, l. Granum.”
“Granum. (lat.), rövidítve gran, a. m. szemer, a régi orvosi sulymérték [sic!] alapegysége (rövidítve gr.), mely 0,0729 grammnak felel meg. 20. g. tett egy skrupulust , 60 g. egy drachmát, 480 g. egy unciát , 5760 g. pedig egy fontot. A G. megkülönböztetendő az angol grain-től, mely mintegy 6 és fél centigrammot [egészen pontosan: 1 grain = 64,79891 milligramm – Poresz] tesz ki.”
Apropó: a grainnek nem szemer a becsületes magyar neve? (Ezt csak óvatosan jegyzem meg, mert nagyon pofára lehet esni az azonos nevű mértékegységekkel.) Talán még a szemernyihez is van valami köze.
Tudomásom szerint igen, de tartottam tőle, hogy ezt értelemzavaró lenne belekeverni.
AHA!
A Jóisten az angolokat nem véletlenül tette egy szigetre…
Látom unatkozol, menj inkább vadászni!
Szittya22,
Valami rosszat szóltam talán?
Hááát……izé..,…most akkor hogy is van ez????
Kedves Billy,
Nagyon szívesen válaszolok, ha kicsit konkrétabban kérdezel.