Az alsókulcsos és egyéb western életérzést közvetítő puskákat általában nem tekintjük a magyar vadászkultúra szerves részének, pedig sok szállal kapcsolódnak hazánkhoz is, köszönhetően annak, hogy igen korán megjelentek a dualizmus idején a legfontosabb kereskedők kínálatában. Az alsókulcsos, előágyszános, öntöltő puskakoncepciók nem csak, hogy megjelentek a magyar piacon, de tartósan maradtak is és igen népszerűvé is váltak. A második világháború végéig, ha nem is többségben, de ott voltak a vadászok kezében.

Borítókép: Magyar vadászok 1915-16-ban Colt Lightning puskával (Forrás: Kieselbach Gyula, Fortepan)

A Colt Lightning egy évvel piacra dobása után már elérhető volt hazánkban, köszönhetően a jó külföldi kapcsolatokkal rendelkező kereskedőknek. A kapcsolatépítések fő platformja a világkiállítások voltak, melyeken – elsősorban Kirner József szervezőmunkájának köszönhetően – rendre részt vettek magyar puskaművesek is.

Huzella Mátyás hirdetése a Vadász-Lap egy 1886. évi számából és üzletének belseje

Az új típusú ismétlőpuskáról a Vadászlap 1886. április 25-i számában olvashatunk először. A cikk bemutatja a fegyver előnyeit, alaptípusait. Értékítélete szerint „a Colt-féle golyós-fegyver mind találási biztosság, mind ölerő, mind gyors tüzelés tekintetében oly sikert ért el, hogy ezen megbecsülhetlen előnyeinél fogva — véleményünk szerint — a vadász-közönség legélénkebb érdeklődésére tarthat számot.” A puska 70 Ft áron volt elérhető, de ha valaki a Vadászlapon keresztül vette meg, úgy már 60 Ft-ét is megszerezhette. Érdemes itt egy pillanatra megállni. A közepes tokméretű Lightning ára az Egyesült Államokban 16,5 dollár volt, vagyis volt olyan szép idő, amikor is a forint kicsit erősebb volt nyugati valutákkal szemben, mint ma. Óh, azok a boldog békeidők…

A kereskedők láttak üzletet az új amerikai fegyverekben. Kirner József (Budapest, Szervita tér 2.), Huzella Mátyás (Budapest, Váci u. 28.), Kertész Tódor (Budapest, Dorottya u. 1), Szeifert József (Pozsony, Halászkapu u. 4.), Ruzsonyi Pál (Nyíregyháza, Iskola u. 3.) hirdette, hogy kapható a Colt ismétlőpuska üzletükben.

A Lightning népszerűvé válik

A gyorstüzelő puska gyorsan népszerű lett hazánkban. A Fővárosi Lapok 1896. július 28-i száma szerint egy jó felszerelt vadásznak a következő fegyvereket kell beszereznie: „egy kétcsövű serétes fegyvert, egy kétcsövű nagy kaliberű golyós fegyvert, egy ismétlő Winchester serétes fegyvert, egy egycsövű expresz-fegyvert. Nagyon ajánlható ezeken felül vagy egy Colt-karabiner, vagy egy vadászati czélokra készült Manlicher-karabiner (sic!), (kapható: Székely és Káldornál a New-York palotában.) továbbá egy vegyes csövű fegyver, melynek jobb csöve expresz, balcsöve egyenesen huzagolt serétes legyen.”

Kirner József hirdetése a Vadász- és Versenylap egy 1886. évi számában

Alig pár hónappal azután, hogy a fegyver elérhetővé vált a magyar piacon is, már érkeztek is az első vadászati eredmények, tapasztalatok. A Vadász-Lap 1886. augusztus 15-i száma sikeres zergevadászatról számolt be: egy tátrai hajtás során „Török József gróf, egy Colt-féle ismétlő golyós fegyverrel, két bakot leterített, harmadik lövése csütörtököt mondott.” Két bak szép eredmény, de a csütörtököt mondó harmadik próbálkozás már figyelemfelkeltő.

A .38-40 és .44-40 pisztolylőszer, messze nem arra tervezték, hogy nagy testű veszélyesvadat lőjenek vele. Ennek ellenére Gallotsik Vilmos, a batizai fürésztelep gondnoka egy .44-40-es Colt Lightning puskával lőtt Jost község erdejében hajtás során 30 lépés távolságból medvét.  Az esetről a Vadász-Lap 1906. január 5-i száma számolt be. Az anyamedve három boccsal lépett ki a sűrűből. A gondnok nem habozott, a karabélyt az anyamedvére emelte, és talált is. A sebzett vad a hajtókra fordult, ezt kihasználva második lövésével elejtette az egyik bocsot. Az anyamedve elterült, de az egyik hajtó szerencsétlen módon majdnem rálépett. A medve utolsó erejéből felállt és marcangolni kezdte a hajtót. Szerencséje volt, mert a medve megcsúszott, legurult a domboldalon és magára hagyta sebeiben a hajtót. A gondnok kopóit küldte a medve után, melyek megállították a sebzett vadat, hogy két kegyelemlövés után elcsendesedjen.

Egzotikus kalandok

A Colt ismétlőnek Afrika-vadászatok tekintetében is van magyar vonatkozása. Teleki Sámuel gróf legendás 1887-1888. évi Afrika expedícióján is szerepet kapott az új gyorstüzelő puska. Az expedíció karavánja komoly tűzerővel rendelkezett. Höhnel Lajos sorhajóhadnagy, aki maga is részt vett a vállalkozásban, következőképpen írta le a tűzfegyverarzenált Teleki Sámuel gróf felfedező útja Kelet-Afrika egyenlítői vidékein 1887-1888-ban a Rudolf és Stefánia tavakhoz című útibeszámolójának 1892-ben megjelent első kötetélben: „Végére jutván a terhek kiosztásának, a karavánt el kellett látnunk fegyverekkel. E czélból rendelkezésünkre állott: 200 vontcsövű elöltöltő puska, 80 darab hátultöltő Werndl-karabinus és 12 darab Colt-féle ismétlő puska — ugyanannyi szurony és patrontáska — továbbá bizonyos számú revolver. Testőrségünk, a Szomáliák és szolgák, ismétlő puskákat kaptak, az előbbiek azonkívül revolvereket is, a vezetőknek, aszkariknak és erősebb teherhordóknak Werndl-karabinusok, a többieknek elöltöltő fegyverek jutottak.”

Kertész Tódor hirdetése a Vadász- és Versenylap egy 1893. évi számában és üzletének homlokzata

Az ismétlő puskák nem elsősorban a vadászatot, hanem sokkal inkább az önvédelmet szolgálták, amire szükség is volt, hiszen a karavánnak többször kellett olyan területen áthaladni, melynek őslakossága messze nem volt barátságos a furcsa jövevényekkel. 1887. szeptember 21-én meg is kellett szólaljanak a fegyverek. A karavánhoz a nap folyamán békésnek tűnő őslakosok csatlakoztak, azonban egy patakon való átkeléskor a látszólagos béke megbomlott. Teleki már az átkelés előtt megjegyezte, hogy néhányan letekerték a bőrt íjaikról, ami a harci készülődés erős jele volt.

Az átkelést biztosították fegyvercsövek árnyékában, de amikor már mind a túlparton voltak és csak néhány öszvér átvezetése hiányzott, elszabadult a pokol. Höhnel leírása szerint 1600-2000 őslakos támadta őket íjjal, nyíllal. A karaván lövészei azonnal viszonozták a tüzet, az egyenlőtlen harcban pedig az őslakosok szerte futottak. Kenyában Höhnel maga is egy Colt ismétlőt viselt önvédelemre. És hogy hogyan szerepelt a puska ebben az összecsapásban? Erről hadnagyunk a következőképpen ír: „Az egész eset olyan hirtelenül köszöntött be és olyan hirtelenül ért véget, hogy csak gonosz álomnak látszott. Magam csak egyetlen egy lövést tehettem, ezután pedig puskám — Kikujuországban mindig Colt-féle tizenhat lövetű ismétlő fegyvert hordtam magammal — csütörtököt mondott.”

Ez azt jelenti, hogy a töltényűrben lévő lőszert a fegyver még elsütötte, de a következőt már nem tudta a kivetett hüvely helyébe tölteni a szerkezet. Nem túl szerencsés kiélezett helyzetben.

A hatalomgyakorlás eszközeként a Colt Ligthtning az angol birodalomnak is jó szolgálatot tett. Ferenc Ferdinánd trónörökös 1892-93-ban földkörüli utat tett SMS Kaiserin Elisabeth cirkáló (Őfelsége Erzsébet császárné hadihajója) fedélzetén, mely során a Pápua-Új Guineai Port Moresby-ben is kikötöttek. Az útról a Vasárnapi Újság 1894-ben számolt be. Itt a helyi angol adminisztráció vezetői fogadták a magas rangú utazókat. A „Commander” beszámolt róla, hogy a 2-300 fős, egymáshoz nem igazán kapcsolódó törzsközösségeket könnyű kordában tartani, nem is kell hozzá hadsereg, mert egymás ellen nagyszerűen alkalmazhatóak. Kiválasztott a már „pacifikált”, Port Moresby környékén elő népességből 150 harcost, akiket 16 lövetű Colt ismétlőpuskákkal szerelt fel. Időről időre 20 fős expedíciókat vezetett a sziget még érintetlen belsejébe, hogy erősítse hatalmát. Leírása szerint az ismétlők kulcsszerepet játszottak ezek sikerében: „Új-Guinea összes törzsei kevés gyakorlat után megérthetnek, t. i. a Colt-puska nyelven.” Hiába no, az európai kultúrfölény valóban lehengerlő lehetett…

Colt-huszárok kereszttűzben

A puskával – és egyébként általános értelemben véve az ismétlőpuskákkal – szemben komoly ellenérzése volt akkoriban a vadásztársadalom egy részének. Hasonló kicsit a helyzet ahhoz, mikor a céltávcső terjedt el a 20. század elején, de akár hasonlíthatjuk ahhoz is, ahogy a hőkamera és éjjellátó terjedt el hazánkban a közelmúltban. A vadászok jelentős hányada mindig ellenzi az újításokat, hiszen minden egyes technikai újítás biztosabbá teszi a vad elejtését és csökkenti az egyéni vadászképességek, tudás szükségességét.

Ruzsonyi Pál hirdetése a Nyírvidék 1903. évi számában és nyíregyházi üzletének homlokzata (forrás: Darabanth)

Nem véletlen, hogy a konzervatívabb vonalat képviselő Vadász-Lap 1890. május 25-i száma szerint egy jó duplapuska bizony többre volt való, mint a Colt-féle előágyszános puska: „Amerikából pedig egy rendkívül gyorsan kezelhető ismétlő fegyver honosodott meg Európában, az u. n. Colt, fegyver, mely mai napság a fővárosok fegyver-kereskedéseiben mindenütt található. Göbecsre és golyóra egyaránt használtatnak az ily fegyverek, azonban kis kaliberüknél és annálfogva, hogy lövés közben kell a kis ágyat előre és hátra mozgatni: mi — miként már többször hang-súlyoztuk — többre becsülünk egy jó dupla-puskát, mint e szokatlan ismétlő fegyvereket.”

Ennél jóval élcesebben ír Haller János gróf ugyanezen periodika 1893. április 5-i számában, kiemelve, hogy a Colt puska birtoklására való vágy hasonlatos a drillingek imádatával, mely abban az időben azonos volt a lődühönc puskás fegyverével. Írása szerint az 1892. évi vadászidény „Colt-huszárjainak” köszönhetően nem esett az Olt völgyében medve, mert „puskájok mindig csak akkor sül el, mikor semmi szükség sem lenne reá…” Levél az Olt völgyéből című cikkében megemlékezik egy igazi mihaszna vadászvendégről, aki nem csak, hogy hibázik előágyszános ismétlőjével, amikor elé kerül a konda a hajtásban, de őzet is lő disznó helyett, és még a szekéren véletlen el is süti fegyverét, ahogy üríteni próbálja a kilenc töltényt a tárból.

A 19. század utolsó évtizedében elterjedtek a gyérfüstű lőporral töltött lőszerek kilövéséére alkalmas kiskaliberű ismétlő és önműködő fegyverek számos változatai, ami a régi füstös lőporhoz tervezett, csőtáras, pisztolykaliberű ismétlőket háttérbe szorította. Egy 8x50R űrméretű Mannlicher karabély alkalmas volt mindenféle nagyvad vadászati felhasználásra: lövedékét jóval nagyobb energiával, laposabb röppályán, nagyobb hatékony lőtávolsággal lőtte ki. Az új Winchester-féle szerkezetek ugyanakkor tartották a lépést – és tartják ma is – az európai tolózáras fegyverekkel szemben. A Winchester, Marlin és Savage puskalőszer űrméretű rendszerei ma is itt vannak velünk.

Egy korszak vége

A két háború közt is találjuk még nyomát ezeknek a fegyvereknek. Havas István uradalmi főerdész Veszprém megyéből 1922-ben a Nimród Vadászújság apróhirdetési rovatában keresett „egy 44-es és egy 32-es kaliberű kifogástalan karban levő, garantált jó lőképességű Colt-Winchester ismétlő golyós karabélyt, hozzávaló töltényekkel vagy hüvelyekkel.”

Szeifert József pozsonyi kereskedő hirdetése a Vadász- és Versenylap egy 1886. évi számában

Einbeck Géza sárvári vadász 44-es Colt ismétlőjét hirdette olcsón 1931-ben ugyanezen lapban, 1932-ben pedig a Magyar Vadász Újság hasábjain hirdették, hogy sürgősen eladó „egy darab Bayard-Pieper, kakasos 16-os, egy darab Peterlongó (sic!) 16-os, egy darab Ferlachi (sic!) kakasos 16-os, egy darab Kimer kakasnélküli 12-es, egy darab Colt ismétlő 44-es, könnyű, 12 lövetű golyósfegyver, disznóhajtásban nélkülözhetetlen. Árak megegyezés szerint. Cím a kiadóban.”

A pisztolykaliberű ismétlőpuska ugyanakkor nem tűnt el, nem szorult teljesen vissza a lőterek falai közé. A .38-40 és .44-40, vagy modernebb testvérei a .357 és .44 Magnum űrméretek ma is alkalmasak a közepes testméretű nagyvad elejtésére. Az őz elejtéséhez szükséges 1000 J torkolati energiát még feketelőporos töltéssel is teljesíteni tudja a puskák nagy része, a .44 Magnum pedig 24”-es csövekből a 2500 J-t is képes átlépni.

Egy ilyen alsókulcsos, vagy előágyszános fegyverrel nyílt irányzékkal vadászni ma is kitűnő kihívás. Nem lesz természetesen a vadkárelhárítás eszköze, de kitűnően lehet megélni velük azt a szívdobogós élményt, amikor a vadat 30-50 méter távolságra lopjuk be.

Németh Balázs

2026. február

Sorozatunk első része a fegyver történetét dolgozza fel.

A harmadik rész egy magyar nyelvű film