Fort Dorog 2013, elöltöltős örömlövészet

Keréklakat

Egyedi készítésű keréklakatos fegyverrel érkezett egy lövésztársunk, melyhez tökéletes gúnyát is varázsolt.

Az év vége számunkra legfontosabb eseménye évek óta a Kapszli.hu által szervezett Fort Dorog elöltöltő fegyveres lövészverseny, lövésztalálkozó, örömlövészet. Igazi különleges záróakkordja ez az éves versenyrendszernek. Látványos, akciódús, élvezetes. Íme a beszámolónk.

Örömlövészet. Olyan egyszerű szó, mégis százféleképpen tölthető fel tartalommal. Persze lövészetet, találkozót, versenyt szervezni nem mindig kifejezett öröm. Azt hiszem így voltunk most ezzel mi is, hiszen az új portál elindítása miatt jó pár héten keresztül erőn fölül kellett teljesítenünk a munkánkban, s ilyenkor tulajdonképpen a józan gondolkodású embernek úgy kell egy megszervezendő verseny, mint egy formás púp a hátra.

A Kapszli csapata kiszálláson. Az orovosok azt ígérték, hogy ha jól viselkedünk jövő hétvégén is kiengednek...

A Kapszli csapata kiszálláson. Az orovosok azt ígérték, hogy ha jól viselkedünk jövő hétvégén is kiengednek…

Az elöltöltő fegyveres lövészeknek megszervezni évről évre a dorogi évzáró versenyt azonban nem ilyen teher. Egyáltalán nem. Olyan találkozó ez, amikor jó kedvvel, örömmel távozik a fáradt lélek, és nem azért mert annyira kitűnően szervezzük meg a Fort Dorog eseményeket, hanem azért mert az évek során lövészeink tették amolyan energia feltöltő megmozdulássá. Kevés olyan verseny, lövésztalálkozó van az év során, melyen ennyi jó lövész, ilyen hiteles, kidolgozott, korhű jelmezben jelenik. S van valami plusz abban, ha az élet megannyi területén működő komoly férfiemberek egy napra – vállalva a mindenkiben ott bujkáló gyermeki ént – átváltoznak a múlt századok puskásainak egyikévé, legyen szó akár trapperről, akár európai vadászról, akár katonáról, akár indiánról. És amikor azt írom, hogy jó látni a történelmi gúnyába öltözött lövészeket, akkor nem csak a hobbista énem mondja ezt, hanem bizony a történelem tanári, kutatói énem is. Ugyanis a jelmezek az évek során komoly evolúción mentek át. Már nem csak amolyan jelmez értékű western gúnyák, hanem az utolsó gombig kidolgozott múzeumi minőségű felöltők.

A pillanat

A pillanat

Szeretem a képeket. Szeretem megörökíteni a pillanatot, még akkor is, ha nem vagyok profi a témában. Éveken át komoly előkészület kellett ahhoz, hogy egy képbe ne kerülhessen valami kor és tájidegen kiegészítő. De idén már nem kellett sokat komponálni: bárhová kattintottam, sokszor csak úgy bele a tömegbe, a kész kép akár mehetett volna egy 19. századi kiadvány képanyagába.

IMG_1643

És így csinálják a profik: kollódiumos fénykép rólunk…

Persze a fotózás profi vonalát is képviselte egy kis csapat, akik – persze jó értelemben véve – legalább annyira elvetemültek mint mi. Nem átallanak kollódiumos technikával fotózni, vagy éppen dagerrotípiákat készíteni hobbiból. Mennyire ugyan az a szív kell ehhez, mint a történelmi fegyveres lövészethez! Ők is épp úgy nehezebb, nagyobb tudást, felkészültséget igénylő ágat választottak szakmájukon belül, mint mi. És hogy milyen eredményt hoz egy sok másodperces expozíció… Ezt nem is igazán lehet leírni. Egy ilyen képben több tartalom van, mintha én ezer fotót kattintanék el egy nap. Nagyszerű srácok, nagyszerű tudással. Ezek azok a képek, melyekért érdemes végigszenvedni az akár 11 perces expozíciót is mozdulatlanul ülve.

Nyitrai "Vakember" Józsi és a legendás, VB bronzérmes Pedersoli  Mauser puska

Nyitrai “Vakember” Józsi és a legendás, VB bronzérmes Pedersoli Mauser puska

Azzal kezdtem ezt a kis beszámolót, hogy a verseny nem kivesz, hanem feltölt. Feltölt már csak azzal is, hogy jó társaságban, hasonszőrűek közt töltjük el a napot. Az év során tartott pontlövész versenyek mind komolyabb légkörben zajlanak. Ez nem rosszabb, nem jobb, csak más. Más odafordulást, más figyelmet igényel. Az ilyen találkozókon azonban van idő és lehetőség sokat beszélgetni, viccelődni. Van idő azonnal elismerni a másik lövész sikerét, s bátorítani, segíteni azt aki még csak most teszi meg az első lépéseket. És persze van olyan eset, amikor a kezdők, vagy különleges teljesítményt nyújtó tapasztalt lövészek előtt kell megemelni a trikornt, coon skin capet, csákót, parasztkalapot. Mert ha Nyitrai Józsi megnyeri a nyolc célos vadászlövészeti versenyt maximális ponttal, azon nem lepődünk meg. Pedig volt itt minden: 35-85 méter közötti távolságok, 15 és 30 cm átmérőjű célok, terepszög lövés, furcsa lőállások. Mégsem nyerte meg a „Vakember” maximális ponttal a versenyt. Eggyel többet szerzett. És ilyen esetekben mutatkozik meg, hogy miért jó ez az egész. A negyedik célnál egy lövés kifordította a 30 cm-es poppert. Ez éppen a nap legtávolabbi, 85 méteren lévő célja volt. A rejtő színű cél felülete így Józsi előtt kb. az egyharmadára csökkent. Persze Józsi erre nem azt mondta, hogy „Menjetek ki gyereket, állítsátok vissza a célét, aztán majd

Kovács Péeti: 3 lövész egy lyukban szabad kézből 50 méterre. Nem hagyott másnak esélyt.

Kovács Peti: 3 lövés egy lyukban szabad kézből 50 méterre. Nem hagyott másnak esélyt.

lövök!”. „Majd visszafordítom én!” mondta, és már szólt is a Hawken puska, megcsengetve a cél lecsökkent felületét, és visszafordítva azt eredeti állásába. Közfelkiáltással plusz egy pont járt ezért, aminek köszönhetően Józsi maximális pont plusz egy ponttal vitte el a pálmát a vadász lövészetben. Persze a vadászlövészet jó móka, de van azért némi pedagógiai célzata is. A célok elhelyezése, felülete és a terep igazi vadászhelyzeteket szimulálnak, így ezek a versenyek nagyszerű felkészülési lehetőséget biztosítanak a leendő elöltöltő fegyveres vadászoknak.

És persze emlékezzünk meg a kezdő lövészekről is. Kovács Peti szemtelenül fiatal még. Főiskolás és talán éppen, hogy tapossa a húszas éveinek legelejét. Spórolt pénzét nem fűre költötte, hanem vett egy Hawken puskát és lőni kezdett. Tegnap magasan megnyerte a szóráskép versenyt. 50 méteres távolságból négy lövést kellett leadni a lőlapra, melyből a három legjobban sikerült lövés szórásképét mértük meg. De itt nem volt szükség semmilyen méricskélésre: Péter egy lyukon küldte át az értékelendő három lövést… Egy kezdő lövész. Minden tiszteletet, elismerést megérdemel. Nagy öröm, hogy egy ilyen fantasztikus eredmény éppen a mi általunk szervezett versenyen született meg.

Trapperek pokróckabátban

Trapperek pokróckabátban

A dorogi találkozó összetevői közül két dolog nem maradhat ki: egyrészt Árvai Imi bácsi finom főztje, mely délidőben felmelegíti a hidegben fémcélokat kongató lövészek szervezetét, valamint a hadi lövészet, melyet N-SSA lövészetnek is nevezünk. Ez egy igazi  csapat móka. Olyan látvány, amit csak filmekben szemlélhet az ember – feltéve, hogy nem elöltöltő fegyveres lövész, mert akkor részt is vehet benne. A csapatok 12 – 12 korongra lőnek először revolverrel, majd hadipuskával. Mindkét fegyvernemben az a csapat győz mely hamarabb lövi le az összes korongot, vagy a maximálisan rendelkezésre álló öt per idő alatt több korongot lő le. A muriban két csapat vett részt, és mindkettő egy-egy győzelmet és egy-egy vereséget szerzett be. De ez tulajdonképpen mindegy volt, hiszen az első és második helyezett is éppen ugyanolyan megszemélyesített whiskey-t kapott nyereményként. Vagyis nyugodtan mondhatjuk, hogy itt mindenki csak nyerni tudott.

IMG_1708

Az ország minden tájára jutott a díjakból

Rekreáció, feltöltődés. A dorogi versenyről biztos vagyok benne, hogy mindannyian fáradtan, de lelki tartalommal feltöltve indultunk haza. És ez is tulajdonképpen ennek az egésznek az értelme: átadni, megszerezni valamit, ami erőt, energiát ad a hétköznapokra. Ez az elöltöltő fegyveres lövészet igazi lényege.

Tekintse meg galériánkat!

Németh Balázs

3 hozzászólás érkezett

  1. Charles Wildfire

    Köszönöööööm. FB-n megosztom a galériát :))))

  2. Szabó Gábor

    Teszt mobilról. Amúgy a lövészet is jó volt! :)

  3. János Felföldi

    Idézve Arany Jánost: “Jó mulatság! Férfimunka volt!” :)

Szólj hozzá te is!

A hozzászólás írásához be kell jelentkezni.