A kiegyezés utáni évben, 1868. augusztus 4-én született Frommer Rudolf gépészmérnök, feltaláló, a felsőház örökös tagja, akinek neve elválaszthatatlanul összeforrt a magyaripartörténettel és fegyvergyártással a katonai, a rendvédelmi és a civil felhasználást tekintve egyaránt. Születésének 150. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést sírjánál, a farkasréti izraelita temetőben.

Németh Balázs megemlékező beszéde:

Adósok vagyunk a magyar hadiipar történetének. Hiányoznak azok az átfogó munkák, melyek képet adhatnának e nagyszerű iparág fejlődéstörténetéről, miközben a fegyverek gyártásának története legalább annyira fontos és érdekes részét képezik a magyar történelemnek, mint az eseménytörténet.

Frommer Rudolfra emlékezünk ma, akinek neve szoros összefüggésben áll a magyar nagyüzemi hadiipar megteremtésével. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy előtte is gyártottak hazánk területén fegyvereket mind kisüzemi, mind nagyüzemi jelleggel. Nevek sokaságát említhetnénk, akik nélkül a FÉG sohasem válhatott volna sikeres vállalattá.

Ki vonná kétségbe, hogy az 1848-49-es szabadságharc honvédsége képes lett volna ily fényes sikereket elérni megfelelő fegyver nélkül? 1848-49 ékes példája annak, amikor a tudományos élet, a gazdaság szereplői és a hadsereg összefognak a közös, nagy cél érdekében. A nemzetőr, majd a honvéd zászlóaljak részére a puskagyártás a pesti Széchenyi István támogatásával a hengermalom épületében kezdődött manufakturális jelleggel, összefogva a kisebb termelőegységek tevékenységét. Az üzem Láhner György parancsnoksága alatt vált igazi gyárrá, méghozzá az első állami fegyvergyárrá Országos Fegyvergyár név alatt. Aztán 1848 decemberében az osztrák csapatok elől az éppen teljes kapacitással termelni kezdő gyárat Nagyváradra kellett költöztetni. Rombauer Tivadar vezényelte az a csodálatos logisztikai sikert, melynek köszönhetően a gyár januárban már ismét termelni volt képes Nagyváradon.

Mit sem ér azonban a puska töltény nélkül. Görgey Artúr megszerezte a csappantyúelegy és csappantyúgyártás mikéntjét Csehországból. Ulrich Ágoston tüzér főhadnagy pedig elindította a tölténygyártást a pesti Újépület falai között.

A fegyverletétel több mint 20 évig szó sem lehetett hazai hadifegyver gyártásról. AZ 1868. évi hadügyi törvények azonban ismét életre hívták a Honvédséget, immáron Magyar Királyi Honvédséggel néven, melynek főparancsnoka ugyan Habsburg volt József Károly főherceg azonban a család palatinus, vagyis nádori, magyarbarát ágához tartozott. Szívügyének tekintette a Honvédséget, ahogy a magyar fegyvergyártás ismételt beindítását is. Nem volt könnyű helyzetben hiszen a magyar politikának le kellett küzdeni mind az udvar bizalmatlanságát, mind az Josef Werndl által vezetett Österreichische Waffenfabrik AG üzleti sovinizmusát, mely nem kívánt önmagának konkurrenciát kitermelni. A politikai harcok győztese azonban a magyar fél lett, melynek köszönhetően létrejöhetett az Államvasutak Gépgyár Kőbányán a steyeri cég fióküzemeként, mely története ugyan minden átszövő korrupcióról mesél, ugyanakkor mégiscsak lehetővé vált, hogy a magyar csapatok 200000 db-os Werndl puska igényét hazai gyártás elégítse ki. A gyár 1875-ig működött, és sok tekintetben rávilágított azokra a problémákra – szakember és szakemberképzés hiány – melyek orvoslása elengedhetetlen volt a sikeres hazai fegyvergyártás beindításához.

1886-ig a hazai fegyvergyártás kérdése ismét lekerült a napirendről, bár a magyar fél folyamatosan életben tartotta a kérdést. A 19. század második fele a milliós tömeghadseregek kora. A megerősödött osztrák – magyar fél közötti bizalom, a Magyar Királyság iparosodása, valamint a redundanciára való természetes katonai törekvés azonban ismét kitárta a kapukat: lehetővé vált, hogy meginduljanak azok a tárgyalások, melyek a Fegyver és Gépgyár 1891-es létrejöttéhez vezethettek a Soroksári úton.

Adósok vagyunk mi fegyvertörténészek, mert igen kevés kivétellel azt mondhatjuk, hogy nem dolgoztuk fel megfelelő mélységben e folyamatok kulcsszereplőinek életét. Frommer Rudolf egyike a legnagyobb adósságoknak. Amikor tehát ma a gyárosra, gazdasági szakemberre és tervező zsenire emlékezünk, tegyünk fogadalmat, hogy nem hagyjuk majd betöltetlenül ezt az űrt.

Porkoláb Péter megemlékező beszéde:

Tisztelt Megemlékezők!

Nekem jutott a megtiszteltetés, hogy Frommer Rudolf születésének 150. évfordulóján megemlékező beszédet mondjak, habár be kell látnom, tudásom igencsak szerény.

Pár éve egy történész körbevezetett egy múzeum kőtárában: mutatott nekem egy római mérföldkövet. A mérföldkövön olvasható volt az állíttatójának neve. Elmagyarázta, hogy az ókori rómaiak szerint valaki akkor hal meg ténylegesen, amikor emléke feledésbe merül: ezért állítottak a tehetősebbek saját költségre mérföldköveket az utak mentén, amin szerepelt a nevük; és ezért volt az ókori rómában a legsúlyosabb büntetés a damnatio memoriae – az emlékek elátkozása, eltörlése -, amikor az elhunyt vagy kivégzett emlékét feledésre ítélték: minden rá emlékeztető tárgyat megsemmisítettek, nevét mindenhol olvashatatlanná tették, legyen az okmány, vagy mérföldkő.

Valószínűleg már mindenki elhunyt, aki Frommer Rudolfot személyesen ismerte. A Magyarországon végigsöprő két világháború és több terrorhullám az emlékét őrző személyeken kívül a történetéről árulkodó dokumentumokat és más tárgyakat sem kímélte.

Vajon ma hány ember tudja, ki volt ő, akinek munkája hazánk történelmét is alakította? Hiszen az általa vezetett gyár általa is tervezett fegyvereivel harcoltak dédapáink és nagyapáink két világháborúban. Békeidőben is több ezren dolgoztak a FÉG-ben aminek pénzügyeit Frommer Rudolf tette rendbe, valószínűleg így megmentve attól, hogy felszámolt elődje, a Magyar Fegyver- és Lőszergyár Rt. sorsára jusson. Megkockáztatom, Frommer Rudolf emlékét csak maroknyian őrizzük.

Jogosan merül fel a kérdés: vajon Frommer Rudolfra emlékezünk, vagy egy elképzelt eszményképre? Ez a kérdés számomra különösen égető, ugyanis gimnáziumi példaképemről van szó, aki arra inspirált, hogy gépészmérnöknek tanuljak, hogy egyszer fegyvertervezővé válhassak. Erre a kérdésre Frommer Rudolf életének teljesebb felderítése adhat csak választ a jövőben. Én kaptam a feladatot, hogy a megemlékezés során röviden bemutassam Frommer Rudolf életét, de nem fogom elhallgatni, mi az, amit nem tudok.

Frommer Rudolf 1868. augusztus 4-én született Pesten.

Elvégezte a Kereskedelmi Akadémiát – a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának 1857-ben alapított jogelődjét -, miután a Tőzsdén vállalt munkát. Ő szerkesztette az első német-magyar tőzsdei szakszótárat, amihez Simonyi Zsigmond írt a Magyar Tudományos Akadémia hitelesítését jelentő előszót. Vázlatos életrajzaiban megemlítik, hogy bel- és külföldi lapokba szépirodalmi és szakcikkeket is írt. Majd a Magyar Általános Hitelbankban dolgozott, ahol Kornfeld Zsigmond, a FÉG igazgatóságának tagja felfigyelt a szorgalmas fiatalemberre és pártfogásba vette: 1896-ban elszegődtette a FÉG-hez, ahol pénzügyi tudására szükség volt a cég pénzügyeinek rendezéséhez.

Munkásságával bekapcsolódott a fegyverek technikatörténetének egy páratlanul érdekes és jelentős korszakába, a modern kézi lőfegyverek kialakulásának és kiforrásának korszakába. E korszak előtt 1805-ig, a kémiai gyújtás feltalálásáig már kétszáz éve szinte változatlanul a feketelőporral működő egylövetű kovás elöltöltő fegyverek voltak az egyeduralkodóak. Frommer Rudolf már a géppuska, a gyér füstű lőpor, a köpenyelt lövedék, a középágytáras ismétlőpuska feltalálása, és az első sorozatgyártott öntöltő pisztoly piacra kerülése után pár évvel kezdte fegyverekhez kötődő alkotó tevékenységét, az öntöltő és önműködő fegyverek megjelenésének és tökéletesedésének időszakában.

1899-ben bejegyeztette első szabadalmát, fegyvertervezői munkásságát innen számíthatjuk biztosan.

Kutatásaim során nem találtam olyan forrást, ami egyértelművé tette volna, hogy milyen mértékben vett részt a mérnöki tervezési folyamatban, ennek kiderítése a jövő feladata. Aki tanult már kétségbeesetten mechanika pótszigorlatra az elégségesért, rajzolt már műszaki rajzot csomagolópapírra egész éjjel, állt már tanácstalanul a műhelyben a legyártott de alig vagy egyáltalán nem működő konstrukció mellett, abban teljesen természetesen felmerülnek kétségek és kérdések: vajon Frommer Rudolfnak mikor volt ideje egy vállalat vezetése mellett a mérnöki munkába beletanulni és alkotni? Ha Frommer Rudolf nem ült rajztábla elé, nem végzett mérnöki számításokat, nem dolgozott köpenyben olajos kézzel a műhelyben, akkor is sok nyom utal arra, találmányait saját ötletei és útmutatásai alapján dolgozták ki. Aki mérnökként alkot, az nap mint nap tapasztalja: egyetlen működőképes ötletet is kínkeservesen kell kiizzadni. Frommer Rudolfnak pedig 129 szabadalma volt, egy nagyvállalat sikeres vezetése mellett.

1903-ban megjelent első sorozatgyártásba került konstrukciója, a Frommer 1901M, ami egyben az első magyar öntöltő pisztoly. Ugyanebben az évben a FÉG igazgatója lett.

A Frommer 1901M továbbfejlesztése, a Frommer 1910M az első rendszeresített Frommer-fegyver: a csendőrség, határőrség, erdészet, és néhány város rendőrsége rendszeresíti. Az 1912-ben megjelent Frommer Stop pedig az első átütő siker: rendszeresítette a Magyar Királyi Honvédség.

1914-ben I. Ferenc József “fegyverneki” előnévvel magyar nemességet adományozott neki a fegyveripari kivitel terén szerzett érdemeiért, ugyanekkor kinevezik a FÉG vezérigazgatójává. 1918-ban az első világháború alatt kifejtett munkásságát a király udvari tanácsos címmel jutalmazta.

Az első világháború után nehéz idők köszöntöttek a FÉG-re, de Frommer Rudolf ekkor is előállt új konstrukcióval, a Frommer Liliputtal. Ez volt a világ első olyan “mellényzsebpisztolya”, aminek külső szánakasztója volt. A Frommer-fegyverek közül a Liliput volt az, ami megjelenésekor kategóriájában a legkorszerűbb volt az egész világon. A Frommer Liliput nagyobb kaliberű testvére, a 29M, és továbbfejlesztett, végső változata, a 37M voltak a Magyar Királyi Honvédségben legelterjedtebb öntöltő pisztolyok, amikkel a második világháborúban nagyapáink és dédapáink harcoltak, egyben ezek voltak az önálló magyar hadipisztoly-tervezés utolsó alkotásai.

A kormányzó 1926-ban másodosztályú érdemkereszttel kitüntette, 1928-ban a felsőház élethossziglani tagjává kinevezte.

Munkássága elismeréseként a mérnöki kamara tiszteletbeli gépészmérnöki címet adományozott neki.

Frommer Rudolfra elsősorban fegyvertervezőként emlékezünk, pedig nem feledkezhetünk meg arról, hogy ő volt a modern magyar fegyvergyártás megteremtője. Ő vezette be elsőként Magyarországon a legkorszerűbb termelési módokat, az ő akarata szorította rá a FÉG mérnökeit és szakembereit, hogy tökéletesen csereszabatos, illesztést nem igénylő alkatrészeket gyártsanak.

Frommer Rudolf mai kifejezéssel műszaki menedzser volt. Frommer Rudolf kitűnő példa, akár egyetlen személyben is ötvöződhetnek a magas szintű gazdasági és műszaki ismeretek. Jó példa erre Frommer Rudolfnak a Matematikai és Természettudományi Értesítőben 1934-ben publikált A gépipari javaknak kicserélhetően  szabatos tömeges gyártásáról című cikke, ami újdonság volt számomra. A cikk szakmán kívüliek számára is érthető olvasmány, gépészmérnök szemmel olvasva is egyértelmű a szerző hozzáértése. Ha Frommer Rudolf nevét letakarták volna és úgy olvasom el a cikket, legszívesebben akkor is tananyaggá tenném elsőéves gépészmérnök-hallgatók számára, olyan szabatosan és napjainkban is érvényesen mutatja be a sorozatgyártást nem csak műszaki, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is, összefüggéseik teljességében.

Frommer Rudolf 1935. november 1-én vonult nyugdíjba a FÉG éléről, a békés öregkort egy teljes évig sem élvezhette: 1936. szeptember 1-én elhunyt.

Remélem, ez a megemlékezés méltó mérföldkő az idő országútján.

A megemlékezésen Dr. Horváth Csaba tisztelgett Frommer Rudolf munkássága előtt a Honvédelmi Minisztérium-Hadtörténeti Intézet és Múzeum részéről. Beszédében kiemelte az újjáinduló magyar fegyvergyártás jelentőségét és ígéretet tett arra, hogy a HM-HIM megad minden támogatást, hogy a források, hagyatékok kutathatóak legyenek, kiállításain pedig kiemelt tematikus részt szentel Frommer Rudolf emlékének.

Kapcsolódó tartalmak:

Frommer 37M videó

Így emlékezett egy Don kanyarban szolgáló hadnagy a Frommer 37M pisztolyra

Frommer Lilliput akcióban

Frommer Rudolf munkássága