Követjük az ólomlövedékek betiltásával kapcsolatos folyamatot. A ECHA (Európai Kémiai Ügynökség) jogalkotási tevékenysége ismét egy olyan ponthoz ért, ahol mind az állami szereplők, mind a polgári felhasználók véleményt mondhatnak a REACH rendelet (Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals, a vegyi anyagok regisztrálásával, értékelésével, engedélyezésével és korlátozásával foglalkozó rendelet) módosításáról.

Eddig a REACH rendelet XVII. melléklete vonalán az ólomlövedékek kültéri használatát kívánták korlátozni, de sajnálatos módon idén tavasztól egy újabb felületen is megindult a folyamat: az ólmot, mint alapanyagot be kívánják emelni a REACH rendelet XIV. mellékletébe is, mely az abban listázott anyagok megszerzését, felhasználását teszi engedélykötelessé, avagy tiltja be.

Most mindkét vonulat tekintetében összefoglaljuk, hogy milyen események zajlanak és milyen lépéseket javaslunk. Különösen fontos lesz ez a XIV. melléklet (összefoglalónk II. pontja) esetében, ahol 2022. május 2-ig van lehetőségünk véleményt nyilvánítani a REACH rendelet módosításával kapcsolatosan.

Úgy gondoljuk ugyanakkor, hogy az európai biztonsági környezet jelentős romlása olyan érveket adott a kezünkbe, mely az ólom problémakörét kiemeli a vadászat és sportlövészet síkjából. A kérdés biztonság- és védelempolitikai, valamint élelmiszerlánc biztonsági aspektusa immáron semmiképpen nem hagyható figyelmen kívül. Jelen helyzetben komoly hiba lenne gyengíteni Magyarország, illetve az EU-tagállamok hadiipari kapacitását, avagy veszélyeztetni a mezőgazdaság termelékenységét egy elhibázott EU rendeleti korlátozással.

I. A döntéshozatal státusa 2022. április 28-án a REACH XVII. mellékletének módosítása kapcsán

2021 szeptemberében zárult a REACH rendelet XVII. mellékletének módosítása érdekében lefolytatott társadalmi egyeztetés, mely célja az ólomlövedékek jelentős korlátozása volt a vadászati és sportlövészeti felhasználás tekintetében. A folyamatról honlapunkon folyamatosan beszámoltunk. A társadalmi egyeztetés során 319 értékelhető beadvány érkezett, melyből öt készült hazánkban (OMVK, PKLV, MEFLSZ). Részben e beadványoknak is köszönhető, hogy némiképp finomodott azeredeti terv. Jelen állás szerint a következő korlátozások terve kerül az ECHA két döntéselőkészítő bizottsága (Risk Assessment Committee (RAC, kockázatértékelési bizottság) és Socio-Economic Analysis Committee (SEAC, társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság)) elé:

• Ólomtartalmú sörétes lőszerek vadászati használatának és forgalmazásának betiltása 5 éves periódussal
• 5,6 mm űrméret alatti központigyújtású lőszerek ólom tartalmú lövedékei vadászati használatának betiltása 5 éves periódussal
• 5,6 mm űrméret feletti központigyújtású lőszerek ólom tartalmú lövedékei vadászati használatának betiltása 1,5 éves periódussal
• Ólomtartalmú sörétes lőszerek használatának és forgalmazásának betiltása sportlövészeti használat esetén 5 éves periódussal. Itt alternatív megoldásként megjelenhet némi enyhítés lehetősége, amennyiben az előnyben részesített tiltást a tagállamok nem fogadják el. Szigorú ellenőrzési feltételek ez esetben az ólomtartalmú sörét sportlövészetre tovább használható maradna.
• Pisztolyos és puskás céllövészet esetén a tiltás csak olyan kültéri lőterekre vonatkozna, melyek nem rendelkeznek golyófogóval. Ez esetben a kiskaliberű lövedékek esetében 5 éves, a nagy kaliberű fegyverek esetében 1,5 éves határidővel történne meg a tiltás.

Összefoglalva: vadászati célú felhasználás esetén megmaradni látszik a teljes tiltás, míg sportlövészeti használat esetén szigorú ellenőrzés mellett van esély arra, hogy az ólomtartalmú lövedékek továbbra is használhatóak maradjanak – legalább egy darabig.

A döntéshozatal folyamata a bizottsági szakasz lezárulása után

A javaslat RAC és SEAC bizottsági fázisa várhatóan 2022 őszén zárul. A javaslat tudományos értékelését követően a Bizottság várhatóan elkészíti 2023 elején jogalkotási javaslatát az ECHA jelentése és a bizottságok együttes véleménye alapján, majd a REACH XVII. melléklete szerint korlátozott anyagok listájának módosítására irányuló bizottsági javaslatot az EU-tagállamok szavazásra bocsátják a REACH-bizottságban. Mielőtt bármilyen korlátozást elfogadnának, azt az Európai Parlament és a Tanács megvizsgálja.

Javaslatunk:

A RAC és SEAC bizottságok magyar tárgyalóinak figyelmét fel kell hívjuk arra, hogy az ólomlövedékek vadászati célú betiltása tudományos szempontok alapján megalapozatlan, a kívánt hatást elérni nem tudja, ellentétes hazánk érdekeivel. A magyar véleménynek szükséges megjelennie a bizottsági szakaszban is mindkét bizottság egyeztetései során.

II. A döntéshozatal státusa 2022. április 28-án a REACH rendelet XIV. mellékletének módosítása kapcsán

A REACH XIV. mellékletét REACH engedélyezési listának is nevezik. Tartalmazza azon anyagok listáját, amelyek az EU REACH-rendelet értelmében engedélykötelesek. Az ezen a listán szereplő anyagok a nem hozhatók forgalomba vagy nem használhatók fel egy adott dátum (sunset date, napnyugta) után, kivéve, ha a konkrét felhasználásukra engedélyt adnak, vagy ha a felhasználás mentesül az engedélyezés alól.

2022. február 2-án indította el az ECHA az ólom XIV. mellékletben történő felvételének folyamatát a ECHA. (https://echa.europa.eu/documents/10162/1cff5712-6e86-df7f-1e4c-f29559c80dd8)

Ez újabb frontot nyit az ólomlövedékek jövőjének kérdésében, hiszen nem a felhasználás, hanem az alapanyag korlátozása felől közelíti a kérdést. A XIV. mellékletbe kerülő anyagok kitermelése, importja és exportja is szigorú engedélyezési eljárás alá kerül.

A javaslat szerint a mellékletbe történő felvétel után 18-24 hónappal (1,5-2 év) lépne életbe a korlátozó szabályozás, a „sunset date” pedig a hatályba lépés után 18 hónappal (1,5 év) következne be. Az ólom XIV. mellékletbe történő beemelése tekintetében a ECHA nem kíván megfogalmazni kivételeket, vagyis minden felhasználás a tiltás, vagy szigorú engedélyezés hatálya alá esne:

Felhasználási mód                                     Mennyiség (tonna)        Arány
Akkumulátorok:                                        1,274 000                         84%
Hengerelt és extrudált anyagok               91 000                              6%
Lövedékek és sörét                                    61 000                              4%
Ólomtartalmú vegyületek                         61 000                              4%
Kábel borítás:                                              15 000                              1%
Egyéb (ötvözetek és forrasz anyagok)    15 000                              1%

A fenti adatok a 2015. évi felhasználásra vonatkoznak.

A ECHA igen rövid határidőt határozott meg a tervezet véleményezése tekintetében, mely során állami és nem állami szereplők 2022. május 2-ig fogalmazhatják meg ellenvéleményüket az ECHA konzultációs felületén: https://comments.echa.europa.eu/comments_cms/InclusionRecommendation.aspx?substancename=Lead&ecnumber=231-100-4

A XIV. mellékletben felsorolt anyagok engedélyezési folyamatát megismerendő, felvettük a kapcsolatot egy multinacionális cég hazai leányvállalatának szakembereivel, akik REACH engedélyezés tekintetében gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek. Megerősítették, hogy az eljárás egyrészt rendkívül bürokratikus, másrészt rendkívül költséges is. Semmiféle garancia nem látszik arra, hogy lőszergyártás céljára meg fogják adni a felhasználási engedélyt, különösen, ha figyelembe vesszük a XVII. melléklet kültéri polgári felhasználást tiltó rendelkezéseit. Az engedélyezéssel kapcsolatos bizonytalanság miatt a lőszergyártók hosszabb távú fejlesztési, beruházási tervei sem nyugodhatnak szilárd alapokon.

A jelenlegi európai biztonsági helyzet tükrében különösen veszélyesnek látjuk, amennyiben az ólom felkerül a XIV. melléklet által tiltott vagy engedélyhez kötött alapanyagokat rögzítő listájára. Indokaink:

1. Az ólom bárminemű további szabályozása veszélyeztetheti hazánk – és az EU-tagállamok – védelmi iparának működőképességét, különös tekintettel a lőszergyártásra. A lőszerek gyártása olyan üzemekben történik, melyek polgári és katonai célokra azonos technológiával gyártanak ólomtartalmú lövedékeket. A polgári felhasználás bárminemű további szabályozása, korlátozása kritikus időszakban csökkentheti a gyártók termelő kapacitását.
2. Az ólom alapanyag teljes kivezetése olyan technológia váltásra kényszeríti a gyártókat, melyet a gyártók a megszabott szűk határidővel vélhetően teljesíteni nem tudnak majd. Az átállás költségeinek támogatására, illetve a korábbi – ólomtartalmú lövedékgyártó technológiák beruházási költségei megtérülésének elmaradásából keletkező veszteség megtérítésére nem látunk intézkedés tervezetet.
3. A polgári célú ólomtartalmú lövedék és lőszergyártást az EU határain belüli helyzet teljes bizonytalansága miatt várhatóan részben a REACH előírások területi hatályán kívüli területre telepítik majd át a gyártók, ezzel az EU területén belül munkahelyek szűnnek meg, adóbevételek maradnak majd el, miközben a tartalék hadi kapacitás csökken.
4. Az ólom, mint lövedékalapanyag további korlátozása hatással lesz az élelmiszerellátás biztonságára is. A vadászati célú használat betiltása hatására előzetes felmérések alapján a vadászok 25%-a hagyja majd abba a vadászatot, a vadászatot folytatók pedig 30%-kal kevesebbet fognak vadászni, ami egészen biztosan növelni fogja a mezőgazdasági és erdészeti vadkárt. (https://www.all4shooters.com/en/hunting/ammunition/eu-echa-and-restrictions-on-lead-public-consultation-is-still-open-until-may-2-2022/) Az ukrán-orosz konfliktus tükrében az élelmiszerlánc biztonsága ismételten olyan terület, mely biztosítása hazánk – és az EU-tagállamok – elsődleges stratégiai érdeke kell, hogy legyen.
5. A XIV. melléklet bővítése ugyanakkor hatással lehet az energia tárolására alkalmas akkumulátorok gyártására is, hiszen az ólom 84%-át ez a felhasználási mód adja ki. Ismét olyan terület, mely stratégiai fontossága jelentősen növekedett az ukrán-orosz konfliktus tükrében.
6. A XIV. melléklet bővítése ugyanakkor automatikusan ellehetetleníti az ólom lövedékhez tervezett lőfegyverek használatát, biztonsági kérdéseket vet fel az ólomsörtéhez tervezett lőfegyverek használatában, illetve a golyós lőfegyverek és légfegyverek jelentős részénél csökkenti a pontosságot, ólomtartalmú lövedékkel szerelt lőszerekhez tervezett vadászlőfegyverek esetében pedig csökkenti a hatékonyságot.

Javaslataink:

Lehetséges stratégiai irányok:

1. Nemzetközi összefogással, a jelen európai biztonsági helyzetet figyelembe véve az ólom korlátozásának folyamatát függessze fel vagy szüntesse meg az ECHA, valamint az ólom ne kerüljön be a XIV. mellékletbe vagy véglegesen, vagy legalább 5 éves időtartamra, mely után a kérdés újratárgyalása szükséges.
2. Amennyiben az 1. pontban megfogalmazottak nem megvalósíthatók, nemzetközi összefogással igyekezzünk elérni, hogy a lövedék- és lőszergyártási célú ólomfelhasználás legyen kivétel a XIV. melléklet rendelkezései alól.
3. Amennyiben az 1-2. pont irányai járhatatlannak bizonyulnak, Magyarország vizsgálja meg, miképpen élhet a REACH rendelet 2. cikk (3)-vel, mely szerint „A tagállamok biztosíthatnak e rendelet alóli mentességet bizonyos, önmagukban, készítményben vagy árucikkben előforduló anyagok vonatkozásában, amennyiben ez a honvédelem érdekében szükséges.”

További javaslatunk, hogy vonjuk be a kérdés tárgyalásába az ITM ipar jövőjével, hadiiparral foglalkozó szervezeti egységeit, hiszen a XIV. melléklet képbe kerüléséve az ólom kérdése messze túlemelkedett a polgári célú lövedékek kérdésén.

Május 2-ig szükségesnek látjuk, hogy az I. és II. pontban kifejtett indokokat minél több szereplő küldje el az ECHA-nak a konzultációs felületen: https://comments.echa.europa.eu/comments_cms/InclusionRecommendation.aspx?substancename=Lead&ecnumber=231-100-4

Szükségesnek tartjuk mindezek mellett, hogy az ólom betiltásának, további szabályozásának veszélyeit a ECHA magyar delegáció értse, lássa, a jogalkotási folyamatot követő felelős szakemberek előzetesen értesítsék a szakmai szereplőket és döntéshozókat a határidőkről, fejleményekről, hogy a procedúra követhető legyen, s az adódó lehetőségekkel időben, hatékonyan élhessünk.

III. Egyéb veszélyforrások:

A XIV., valamint XVII. melléklet módosítása mellett további veszélyterületeket is azonosítottunk, melyek további vizsgálatot, figyelmet igényelnek:

1. A csappantyú alapanyagok egy része is felkerült az ECHA megfigyelési listájára.
2. A réz és a cink is ott van az ECHA megfigyelési listáján, vagyis korántsem biztos, hogy a jelenleg rézből készített monolit lövedékek hosszú távon is megoldást kínálhatnak, amennyiben az ólom betiltása véglegessé válik.
3. Értelmezésünk szerint a REACH rendelet hatálya alól csak a katonai felhasználás esetében fogalmazhatnak meg a tagállamok kivételt, vagyis a rendvédelem esetében is betiltásra kerülhetnek az ólomtartalmú lövedékek. A rendvédelmi célra használt lőszerek túlnyomó többsége hazánkban ólomtartalmú, vagyis amennyiben az ólom bekerül a XIV. mellékletbe, a rendvédelem is a rendelet korlátozása alá kerül.

A Fegyverügyi Egyeztető Fórum e dokumentumunkban megfogalmazott kifogások mentén elkészíti a javasolt beadvány angol nyelvű változatát, melyet a hazai szakmai és érdekvédelmi szervezetek rendelkezésére bocsátunk további felhasználásra.

Németh Balázs

titkár

Fegyverügyi Egyeztető Fórum