Ólomlövedékek – újabb körös könnyítések és szigorítások
Újabb hírek az ólombetiltás frontjáról: az eredeti tervekhez képest könnyítéseket javasolnak a döntéselőkészítő bizottságok a sportlövészet, lőterek, kiskaliberű lövedékek, teljes köpenyes lövedékek, maximum megengedett ólomtartalom mértéke esetében, ugyanakkor gyorsítanák az ólomsörét kivezetését a vadászat tekintetében, és számos egyéb szigorítást javasolnak. Megnyílt ugyanakkor a döntéselőkészítő bizottságok által benyújtott anyagok társadalmi konzultációja, mely augusztus végéig tart.
Folytatólagos teleregényünk cselekményének szálait idén tavasszal ott hagytuk abba, mikor az ECHA két bizottsága elé került a REACH rendelet XVII. (az ólom használatának korlátozására fókuszáló) melléklete szerinti betiltó/korlátozó javaslatcsomag. A döntéselőkészítő bizottságok – Risk Assessment Committee (RAC, kockázatértékelési bizottság) és Socio-Economic Analysis Committee (SEAC, társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság) véleményezték a tervezetet, és módosításokat javasoltak. Nézzük milyen észrevételeket tettek a kapott anyagra!
A következő pontokban módosította az ECHA a korábbi beadványát a szakmai és érdekvédelmi szereplők javaslatai, beadványai alapján:
1. Az ólommentes lövedékek esetében megemelte a maximum ólomtartalomra vonatkozó előírását. Ez korábban 1% volt, ami a jelenleg elérhető ólommentes alternatív lövedékek jelentős hányadát is kizárta volna a használatból. Az értéket 3%-ra emelték alternatív lövedékek és sörétek tekintetében, hogy a csekély ólomtartalmú, elsősorban rézötvözetek használhatóak maradjanak.
2. Az eredeti javaslat szerint az ólomlövedéket minden vadászati felhasználás esetében betiltották volna. A RAC most két területen kivételt fogalmazott meg: a fókavadászat esetében külön engedéllyel használható marad az ólomlövedék, ahogy a teljes köpenyes lövedékek is használhatóak maradnak vadászati célra külön engedéllyel.
3. Sportlövészet tekintetében korábban azt javasolták, hogy csak olyan lőtéren folytatódhat tovább ólomlövedékek használata, ahol a kilőtt ólom 90%-nak a visszanyerése megoldott golyófogók segítségével. Ennek 18 hónapos határidővel kellett megfelelni. A módosított javaslat szerint a sportlövészet ólomlövedékekkel folytatódhat, amennyiben 5 éves határidővel a golyófogók elkészülnek. A golyófogó lehet homokdomb is. A lőtereket azonban a tulajdonosoknak be kell jelentenie a tagállam hatóságainak. Vagyis a lőterek és sportlövészet legtöbb ága hazánkban nem kerül veszélybe egyelőre úgy tűnik. A sörétes lőterek viszont nem kerülnek könnyű helyzetbe, hiszen a golyófogó esetükben is kötelezővé válik majd a javaslat szerint.
4. Kiskaliberű ólomlövedékes vadászlőszerek (22LR és családja) használata tekintetében korábban 5 éves határidőt fogalmaztak meg a teljes betiltás előtt. A RAC azonban itt is visszalépett egyet, a betiltást megelőző periódus felülvizsgálatát javasolja, mivel bizonytalannak látják a kiskaliberű alternatív vadászlövedékek hatását. Amennyiben nem lesz megfelelő alternatíva úgy a határidő hosszabbodni fog.
A SEAC és RAC a következő további módosításokat javasolta, miközben támogatják a REACH rendeletet módosító javaslatot:
1. Javasolják, hogy a vadászatban használt ólomsörét betiltásának ne 5 év, hanem csak 18 hónap legyen a határideje.
2. Javasolják, hogy minden olyan lőszer és horgásznehezék csomagolásán, mely 1%-nál több ólmot tartalmaz, legyen feltüntetve, hogy az ólom káros az egészségre. Ez korábban 0,3% volt. Amennyiben a korábban már említett 3%-os határ kerül elfogadásra, úgy ezt a határt javasolják tájékoztatási küszöbként is.
3. Sportlövészet felhasználás tekintetében nem javasolják, hogy az ólomsörétek tovább használhatóak maradjanak, de amennyiben az ECHA emellett kitart, úgy 1,9-2,6 mm közötti sörétátmérőt engedélyezne csak sportlövészeti célra.
További javaslataik:
1. A lőterek kármentesítése szükséges, amennyiben azokat bezárják.
2. A csappantyúk esetében is szükségesnek látják az ólomtartalom menedzselését.
3. Külön figyelmet igényelnek a beltéri lőterek, ahol az ólomnak való kitettség magasabb lehet, mint kültéri lőtereken.
4. Szükségesnek látják, hogy a lőterek hívják fel a lövészek figyelmét az ólom veszélyeire.
5. Javasolják, hogy a vadhús ólomtartalma tekintetében határozzanak meg maximum értéket, mely lehet ugyanannyi, mint más egyéb hústermék esetében.
6. A döntéshozóknak meg kell fontolnia, hogy kialakítanak-e beszolgáltatási rendszert a betiltott ólomtartalmú lövedékeket tartalmazó lőszerek tekintetében.
Összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy a vadászat tekintetében a helyzet inkább romlott, mint javult. A 22-es kaliberek helyzetének felismerése, az FMJ lövedékek részleges derogációja, valamint az alternatív lövedékek esetében megfogalmazott 3%-os ólomtartalom pozitív irányú elmozdulás, ugyanakkor az ólomsörét gyorsított kivezetése ezeknél egyértelműen jóval erősebb negatív hatással rendelkezik. Sportlövészet tekintetében javult, észszerűsödött a helyzet, de ne feledjük, hogy a XVII. melléklet szerinti módosítás mellett folyik a XIV. melléklet szerinti módosítás is, amely, mint alapanyagot tenné hozzáférhetetlenné a gyártók számára az ólmot, így a meccs még koránt sincs lejátszva. A koronglőtereknek ugyanakkor nagy terhet jelent majd a golyófogó kötelezettség. A légfegyveres lövészet tekintetében is jelentős problémák várhatóak. Bár az olimpiai lövészágak versenyei jellemzően engedélyezett lőtereken folynak, sok kis klub ilyennel nem rendelkezik. A hobbi célú, kert végében folytatott légfegyveres lövészet sem működhet majd tovább ólomlövedék nélkül. Külön ijesztő fejlemény, hogy a csappantyúelegyek tekintetében is megindult a helyezkedés.
Hogyan folytatódik az ügy?
Az ECHA bővített háttértanulmánya itt található:
https://echa.europa.eu/documents/10162/2f328986-4ee3-6fe4-2b7a-3f53a0335f8c
Elöltöltő fegyveres lövész- és vadásztársainknak külön javasoljuk a 316. oldaltól kezdődő D.1.1.3.2. melléklet külön megtekintését, mely az elöltöltő (fekete lőporos) fegyverekkel foglalkozik. Az anyagban megjelenik mind a Magyar Elöltöltő Fegyveres Lövészek, mind az MLAIC beadványainak hatása.
A SEAC javaslatát két hónapos konzultációra nyitották meg, melyre bárki, akit érint a módosítás véleményt adhat be, fogalmazhat meg. A konzultáció 2022. augusztus 29-én zárul. A konzultáció linkje:
https://comments.echa.europa.eu/comments_cms/SEACDraftOpinion.aspx?RObjectId=0b0236e185d702d6
A konzultáció során minden magánszemély és szervezet fogalmazhat meg véleményt. Természetesen ehhez szervezeteink is elkészítik a beadványokat, melyeket a Kapszli.hu-n megosztunk majd, ahogy azt szoktuk tenni.
Az ECHA a RAC és SEAC javaslatait és a REAC rendelet módosítási javaslatát 2023 elején küld majd meg az Európai Bizottságnak. A bizottság ezek alapján alakítja ki saját XVII. mellékletre vonatkozó javaslatát, melyet a REACH bizottságban bocsátanak szavazásra először. Ez után kerül majd a módosítási javaslat az Európai Parlament és a Tanács elé.
Mindeközben az európai vadászszervezetek érdekvédelmi szövetsége, a FACE (Federation of Associations for Hunting and Conservation of the EU) kifogásokat fogalmazott meg az ECHA eljárásrendjével kapcsolatosan az ombudsmannak, aki a kifogásoknak helyt adott. Egyik kritikai eleme azzal volt kapcsolatos, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nem tette hozzáférhetővé a FACE számára azokat az információkat, amelyek az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) lőszerek ólomtartalmának korlátozásáról szóló tervezetének fontos alaptartalmai. Az EFSA többször hosszabbította a határidőt, és a társadalmim konzultáció lezárása előtt azt nem bocsátotta a FACE rendelkezésére. Az európai ombudsman a késleltetett hozzáférést megtagadott hozzáférésnek tekintette, a FACE ezért a tisztességes eljárás biztosítása érdekében azt kérelmezte, hogy nyissák meg újra a nyilvános konzultációt, mivel az ECHA nem tartotta be az EU átláthatóságra és jogállamiságra vonatkozó alapelveit.
Hamarosan jelentkezünk magyar, illetve angol nyelvű beadványainkkal.
Németh Balázs, 2022. július
titkár
Fegyverügyi Egyeztető Fórum
