Megjelent az ólombetiltással kapcsolatos EU rendeletmódosítási javaslat
2019-óta követjük, és vagyunk aktív részesei az ólomlövedékek vadászati és sportlövészeti felhasználásával kapcsolatos EU korlátozások jogszabályalkotási folyamatának. Ez idő alatt az eredeti terv (ólom lövedékek teljes betiltása mind sportlövészeti és vadászati területen) jelentősen módosult, ugyanakkor még mindig elég elszomorító a helyzet.
Az EU rendelet (REACH rendelet) tavaly lépett át a bizottsági szakaszba, vagyis a rendelet tulajdonosa, a European Chemical Agency átadta az általa véglegesnek tekintett, többször módosított javaslatot az Európai Unió Bizottságának. A Bizottságon belül az úgynevezett REACH Bizottság felelős a javaslat véleményezésére, módosítási javaslatok megfogalmazására, mielőtt az az EU döntéshozatal asztalára kerül.
Ez a rendeletmódosítási javaslat elkészült 2025. februárban, így már van tényleges információnk a jogszabálymódosításról:
A bizottsági rendelet, mely a jogalkotói szándékot fogalmazza meg:
A REACH rendelet tényleges módosítási javaslatai:
A Bizottság REACH Bizottsága több helyen finomította az eredeti elképzeléseket, ugyanakkor a legfontosabb területeken a szakmai szervezetek érvelése, tiltakozása ellenére sem tapasztalható előrelépés. Az Európai Bizottság a REACH rendelet (No 1907/2006) XVII. mellékletét a következőképpen tervezi módosítani:
Ólomsörét és 1%-nál nagyobb ólomtartalommal rendelkező lövedékek vadászati felhasználása tekintetében:
A rendelet megerősítette azon szándékot, hogy az ólomlövedékek és sörétek szinte teljes betiltása megtörténjen vadászati felhasználás tekintetében. Az ólom sörét esetében 3 év türelmi időt, míg az 1%-nál nagyobb ólomtartalmú lövedékek esetében 18 hónapos türelmi időt határoztak meg a rendelet kihirdetésétől számítva.
Ez sok tekintetben kivitelezhetetlen, hiszen egyrészt az ellátási lánc ilyen rövid határidővel nem tud átállni új gyártástechnológiára, másrészt biztonság- és védelempolitikai tekintetben is erősen aggályos, hiszen a lőszergyártási kapacitás bárminemű korlátozása egészen biztosan komoly hatással lesz az EU hadiiparának teljesítőképességére, egy olyan geopolitikai helyzetben, miközben éppen a hadiipar erősítése lenne a cél.
További kérdéseket vet fel, hogy milyen alternatívái lehetnek azoknak a vadászlőfegyvereknek, melyek nem alkalmasak ólomnál keményebb sörét tüzelésére. Ez esetben a bizmut az egyetlen olyan helyettesítő, mely észszerűnek látszik, ugyanakkor ennek ára 5-10-szerese az ólomnak, vagyis a lőszerárak jelentős növekedése várható, amennyiben ez a módosítás életbe lép.
A rendelet módosítási javaslat több kivételt megfogalmaz ez alól: kivétel alá esnek a történelmi elöltöltő fegyverek és lőfegyverek, valamint azok másolatai, kivétel alá esnek a teljes köpenyes lövedékek (beleértve azokat a céllövő lövedékeket, melyek gyártástechnológiai okkal fúrt heggyel rendelkeznek), kivétel alá esik a fóka vadászat, valamint 10 éves derogáció alá kerülnek az 5,6 mm és az alatti átmérőjű lövedékek. Ez utóbbi esetben ugyanakkor nem egyértelmű, hogy a 10 éves periódus után lesz e lehetőség felülvizsgálatra, amennyiben az ipar addig sem talál megoldást a kiskaliberű lőszerek ólomalapanyagának helyettesítésére.
Kivétel ezen kívül a fókavadászat és az általános vadászati használat réz és rézötvözet lövedékek esetén, melyek 3%-nál kevesebb ólmot tartalmaznak.
Ólomsörét és 1%-nál nagyobb ólomtartalommal rendelkező lövedékek sportlövészeti felhasználása tekintetében:
Az épített lőtéren zajló céllövészet kikerült a betiltás hatálya alól, vagyis a pisztolyos és puskás lövészeknek nem kell aggódni (egyelőre). Kell ugyanakkor erősen aggódni a koronglövő szakágaknak, melyek lőterei szinte teljesíthetetlen követelményeket kapnak.
Először is 5 éves türelmi időt adnak a rendeletnek nem megfelelő lőtereknek, utána minden új feltételt teljesíteni kell. 3 évenként teljes ólommentesítést ír elő a javaslat, a visszanyert ólom mennyiségről jelentést kell készíteni az ECHA-nak. A lőtereket közvetlenül csak a gyártó vagy a disztribútor láthatja el ólomtartalmú söréttel, a sörét kiadásáról és visszanyeréséről tételes, név szerinti jegyzéket kell vezetni. A talaj PH értékét kezelni kell: 6,5-8,5 közötti értékre kell azt beállítani és 6 havonta ellenőrizni. Kezelni kell a talajvíz és csapadékvíz elszigetelését, tilos a kilövési területen mezőgazdasági termelés.
Mindezek felett a következő pontokból kettőt kell a lőtér teljesítsen: egy vagy több sörétfogó fal építése, egy vagy több golyófogó építése, mely földből, kavicsból, homokból vagy más megfelelő anyagból készül, egy vagy több háló, vagy sörétfogó függöny létesítése, a talaj fedése.
A legnagyobb probléma ugyanakkor az, hogy ezeket hiába teljesíti a lőtér, 15 év türelmi idővel az ólomsörét sportlövészeti használata akkor is be lesz tiltva. Innentől észszerűtlen bárminemű befektetés a lőterekbe, hiszen a megtérülés erősen kétséges, ha nem lehetetlen.
A szabályozás alól kivételt képeznek a fedett koronglőterek, a rendőrségi, rendvédelmi és egyéb biztonsági szolgálatok lőterei, valamint a katonai és védelmi használatú lőterek. Ugyanakkor a Bizottságnak még a 15 éves periódus lejárta előtt, 10 évvel a rendelet életbelépése után felül kell vizsgálnia a 1,9-2,6 mm-es ólomsörét lőtéri használatát és forgalomba hozatalát, valamint az ólom lövedékek sportlövészeti célú használatát kültéri lőtereken.
Ólomsörét és 1%-nál nagyobb ólomtartalommal rendelkező lövedékek piacra helyezésének tekintetében:
Amíg az ólomsörét és lövedékek még kaphatóak lesznek, addig a jogszabály szigorú jelölési kötelezettséget ír elő. Egyrészt a kereskedőnek az értékesítés helyén jól láthatóan fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy ólomtartalmú a lőszer. Másrészt a dobozokon is meghatározott felhívó szövegeket kell elhelyezni. Harmadrészt kötelező lesz az egyes lőszerek jelölése is „Pb” felirattal.
Mi történik innentől?
Az EU döntéshozatal Bizottsági szakaszában már csak a politika szólhat hozzá a rendelet pontjaihoz, a szakmai szervezetek nem. Így az a munka, melyet 2019-óta az OMVK, a FEF, a PKLV Kft., a Magyar Elöltöltő Fegyveres Lövészek Szövetsége végez, valamilyen formában véget ért.
A rendelet sorsa innentől nem a mi kezünkben van. A jogalkotó felé javaslatként megfogalmaztuk, hogy a rendelet módosítása ezeken az alapokon nem megfelelő, legjobb lenne a jogalkotási folyamatot elakasztani. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a türelmi idők jelentős növelésére, a felülvizsgálati lehetőségek és a kivételek jelentős bővítésére van szükség.
A rendelet módosítás elakasztása, módosítása a Magyar Kormány képviselőin keresztül lehetséges, amelyhez természetesen szervezeteink továbbra is biztosítják az illetékeseknek a szükséges háttér információt.
Németh Balázs
titkár
Fegyverügyi Egyeztető Fórum
