Az új Szakbizottság július 21-én tartotta alakuló ülését az OMVV és az OMVK Medve utcai központjában. A legújabb szakbizottság, amely a vadászíjászokat, a solymászokat, az elöltöltő-fegyveres vadászokat és az agarászokat hivatott képviselni, erre az évre szóló munkatervében két feladatot határozott meg. A tagok a Vadászati törvény tervezett módosításának normaszövegét véleményezik majd annak megjelenése után, illetőleg aktívan dolgoznak azon, hogy az idei gödöllői vadásznapon, szeptember 20-án a lehető legnagyobb közönség előtt mutatkozhassanak be a hagyományos vadászati módok.

Az ülést Pechtol János főtitkár nyitotta meg, aki az OMVK Elnökségének nevében köszöntötte a szakterületek képviselőit. Mint fogalmazott, a hagyományos vadászati módokat űzőknek sikerült elérniük a céljukat, amikor az Elnökség elfogadta a bizottság létrehozásáról szóló javaslatot. Így a vadászíjászat, a solymászat, az elöltöltő-fegyveres vadászat és az agarászat ­képviselői már nem csak a saját szervezeteik révén, de az OMVK-n keresztül, egy nagy közösség teljes értékű tagjaként is képviselhetik értékeiket és érdekeiket. Kiemelte: ezen vadászati módok iránt a fiatalok körében is élénk érdeklődés tapasztalható, amit a vadásztanfolyam-szervezők tapasztalatai is jól mutatnak. A Szakbizottság ezért is egyenrangú az összes többi, régebben működővel. A Szakbizottság munkájáról szólva elmondta: a testület feladata, hogy az OMVK Elnökségét támogassa a szakterületével összefüggő javaslatokkal, észrevételekkel. Hangsúlyozta: eredményeket csakis összefogva, együtt dolgozva, kompromisszumra készen lehet elérni. Megjegyezte azt is, hogy a Vadászati törvény csak a „keret”, a részletes szabályozás – amely a hagyományos vadászati módok esetében legalább annyira fontos – annak végrehajtási rendeletében szerepel majd, amelyet ugyanúgy társadalmi vitára bocsát a szaktárca.

Alakuló ülés lévén a 8 főből álló testület Ambrózy Árpádot választotta elnökéül. Az elnök székfoglaló beszédében megköszönve a bizalmat emlékeztetett: bár solymászik és elöltöltő fegyverrel is lő, az eddigiekben leginkább a vadászíjászat területén tevékenykedett. Emlékeztetett, hogy az általa vezetett Magyar Vadászíjász Egyesület támogatta a többi hagyományos vadászati módot is, és nagy erőfeszítést fejtett ki azért, hogy a Szakbizottságot életre hívják. A jövőbeni munkát illetően kiemelte: különösen fontos, hogy ez összhangban legyen, az esetleges ellentéteket félre kell tenni, mert az Elnökség csak a testület egységes döntéseit tudja képviselni.

A tanácskozáson a Szakbizottság egyhangúlag elfogadta Ügyrendjét és a munkatervet a 2015-ös évre. Eszerint a Szakbizottság véleményezi a Vadászati törvény készülő módosítását. A Földművelésügyi minisztérium a jogszabály társadalmi vitára bocsátott koncepciójához érkezett észrevételeket figyelembe véve összeállítja a módosított Vtv. normaszövegét (további részletek itt). Ezt várhatóan augusztus második felében szintén társadalmi vitára bocsátják. Ezután a testület ismét összeül, és összeállítja a jogszabálytervezetet illető javaslatait OMVK Elnökségének. Emellett a szakbizottság aktívan dolgozik azon, hogy az idén szeptember 20-án esedékes gödöllői vadásznapon – amely nem hivatalosan évek óta „a hagyományos vadászati módok napja” – a lehető legnagyobb közönség előtt mutatkozhasson be a vadászíjászat, a solymászat, az elöltöltő fegyveres lövészet és az agarászat. Végül, de nem utolsó sorban: a szakbizottság többi szakterületével ellentétben az agarász szervezeteknek jelenleg nincs stratégiai együttműködési megállapodásuk az FM-mel. Az illetékes tagok, Keresztes János és Pomázi Ágoston jelzik: ezt igyekszenek a lehető leghamarabb pótolni. Ezzel kapcsolatban Glück Balázs megjegyezte: ez azért is fontos, mert a szaktárca pályázatokat is meg szokott hirdetni a stratégiai partnerek számára, Ambrózy Árpád pedig emlékeztetett, hogy a szakterületüket érintő jogszabálytervezeteket is csak azok a szervezetek kapják meg, amelyek előzőleg megkötötték a nevezett megállapodást.

Az ülésen elhangzott kérdések, felvetések, észrevételek

Ambrózy Árpád megtudakolta a solymászoktól, hogy tervezik-e felvetni a solymászat közben véletlenül elejtett fácántyúkok problémáját. Mint kiderült, ennek megoldására irányuló javaslatuk benne volt a koncepcióhoz beküldött véleményezésükben, de már 2011-ben is jelezték az FM-nek, hogy a jogszabályi háttérnek figyelembe kellene vennie a solymászat ezen sajátosságát. Az agarászokhoz fordulva érdeklődött, létezik-e konkrét elképzelés az agarászatok lebonyolítására, amennyiben azt a jogszabály szintén engedélyezett vadászati módként rögzíti. Keresztes János kifejtette: elképzeléseik szerint csakis magyar agárral lehetne vadászni, pontosan meg kellene határozni, hogy mely vadfajok ejthetők el az agarászat során, valamint a személyi feltételeket is rögzíteni kellene. Ambrózy Árpád leszögezte: a vadászat rendjét részletesen ki kell majd dolgozni, ám ez – hasonló, más területeket érintő részletszabályozással együtt – a Vtv. új végrehajtási rendeletében szerepel majd. Ez a Vtv. elfogadása után kerülhet napirendre az FM-ben, ennek normaszövegét szintén társadalmi vitára bocsátják majd, és a szakbizottság ugyancsak véleményezheti.

Szabó László kifejtette egy korábbi felvetését, amely szerint azon természetvédelmi területeken, ahol jelenleg egyáltalán nem folyik vadászati tevékenység, a hagyományos vadászati módok gyakorlóinak lehetne vadászati lehetőséget biztosítani, mert – az elöltöltő fegyveres vadászatot leszámítva – sokkal kevésbé zavarják a területet, és sokkal kisebb a teríték is.

Ambrózy Árpád azt javasolta, hogy a vadászterületek nehezen vadászható részein, ahol a fegyveres vadászat nem kivitelezhető (így például ott, ahol viszonylag keskeny sávként nyúlik be a lakott területbe, vagy vasút megy a közelben) legyen lehetőség – ismét csak az elöltöltő fegyveres vadászat kivételével – a hagyományos vadászati módok alkalmazásával gyéríteni a vadállományt, kihasználva ezek előnyeit. Glück Balázs ezzel kapcsolatban megjegyezte: a területkijelölés miatt ennek megvalósítása nehézkes lehet, de a kérdést feltétlenül érdemes napirenden tartani.

Glück Balázs szerint ki kellene használni a hagyományos vadászati módok a fegyveres vadászatnál összességében pozitívabb társadalmi megítélését, és ezt meglovagolva népszerűsíteni a vadászatot, vadgazdálkodást, illetve tompítani a még meglévő feszültségeket az állat- és természetvédőkkel. Ő szorgalmazta azt is, hogy a Szakbizottság a Vadászati törvényhez összeállított észrevételeiben javasolja: az elöltöltő fegyveres vadászatot leszámítva a hagyományos vadászati módok gyakorlása – a vonatkozó vizsga letétele után – már 15 éves kortól legyen lehetséges. Véleménye szerint ezt akár egyfajta vadászjelöltségnek is lehetne tekinteni.

Németh Balázs felvetette, hogy a hagyományos vadászati módokat űzők külön vadászjegyet válthassanak, ennek részleteit a jogszabály-módosításhoz beadott javaslatokban kellene leírni. Ezzel összefüggésben felmerült az is, hogy a vadászíjász és solymász – és a jövőben minden bizonnyal az elöltöltő fegyveres és agarász – kiegészítő vizsgák bizonyítványait célszerű lenne újratervezni.

A cikk forrása:

http://omvk.hu/hirek/megalakult-az-omvk-hagyomanyos-vadaszati-modok-szakbizottsaga.html