Szövetségünk, a Földművelésügyi Minisztérium stratégiai partnereként a következő javaslatcsomagot küldte el a Vtv.-vel kapcsolatosan:

Tisztelt Helyettes Államtitkár úr!

A Magyar Elöltöltő Fegyveres Lövészek és Vadászok Szövetsége nevében köszönjük, hogy a Földművelésügyi Minisztérium stratégiai partnereként hangot adhatunk véleményünknek, javaslatainknak a Vadászati törvény tervezett módosítása kapcsán.

Egyesületünk kezdetektől fogva deklarált törekvése, hogy az elöltöltő fegyveres vadászat – e fegyverek tartási engedélymentességének megtartása mellett – a vadászíjászathoz hasonlóan kiegészítő vizsga után váljon lehetővé az érdeklődők számára.

A szövetségünk részére véleményezésre megküldött tervezettel kapcsolatban e cél elérése érdekében a következő javaslatokkal kívánunk élni:

1. A tervezet 21.§ 8. pontjával, illetve 38. § (1) bekezdés b) pontjával teljes mértékben egyetértünk.

2. A tervezet 34. § c) pontja, 37.§ (1) e) pontja valamint az 50. § 21. pontja tekintetében fontos leszögeznünk, hogy a vonatkozó 2004. évi XXIV. törvény (Fegyvertörvény) és a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet nem ismeri az „előltöltő lőfegyver” fogalmát, csak az „elöltöltő fegyver”-ét. A Tervezetben ráadásul több helyen egy mondaton belül szerepel az „elöltöltő fegyver” és az „elöltöltő lőfegyvertartási engedély”, ami jogi szempontból nem értelmezhető. A különbségtétel azért alapvető fontosságú, mert a lőfegyverek engedélykötelesek, míg az elöltöltő fegyverek a 253/2004. (VIII. 31.) Kormányrendelet alapján engedélymentesen tarthatók Hazánkban, hasonlóan az Európai Unió legtöbb tagországához. Tartási engedélyhez kötésük által:

• az elöltöltő-fegyveres vadászatban rejlő vadászturisztikai potenciál elveszne, hiszen az Európai Unióból érkező elöltöltő-fegyveres vadászok nem tudnák prezentálni a hazájukban ismeretlen „elöltöltő lőfegyvertartási engedély”-t. Ez Magyarország számára versenyhátrányt okozna, hiszen a vadászati szempontból számunkra fontos országokban (Németországban, Ausztriában, Szlovákiában, Csehországban stb.) e fegyverek engedély nélkül tarthatóak minden nagykorú polgár számára.

• lehetetlen helyzetbe kerülne a több tízezer ilyen jellegű fegyvert birtokló, ám vadászni nem kívánó elöltöltő-fegyveres sportlövész, honvéd- és huszár hagyományőrző, fegyvergyűjtő, múzeumok stb.

• indokolatlanul és a Kormány számára pozitív módon nem kommunikálható mértékben szigorodna a fegyvertartási jogszabály. Az elöltöltő fegyverek hazánkban 1991. óta engedélymentesen tarthatóak, gyűjthetőek, és ez idő alatt bizonyították kriminalisztikai veszélytelenségüket, így tartásuk bármiféle engedélyhez kötése indokolatlan, szükségszerűtlen. A működtetésükhöz szükséges lőszerelemek engedélyhez kötöttsége megfelelő hatósági ellenőrzést biztosít használatuk felett.

• lehetetlenné válna a 2016-ban Sarlóspusztán Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr fővédnöksége alatt megrendezésre kerülő elöltöltő fegyveres világbajnokság lebonyolítása, ami tetemes presztízsveszteséggel járna

Egyetértünk a Jogszabály-előkészítővel abban, hogy az engedélyező és ellenőrző hatóságoknak kellő rálátással kell rendelkezniük az elöltöltő fegyvert használó vadászokra, ezt azonban nem az elöltöltő fegyverek engedélyhez kötésén keresztül lehet elérni, hanem a működtetésükhöz szükséges lőszerelemekre vonatkozó tartási engedély kiadása által. Ez egyben megfelel a jelenlegi elöltöltő fegyveres sportlövészettel kapcsolatos jogrendnek is, hiszen a muzeális fegyverek működtetéséhez szükséges lőszerelemek Hazánkban most is engedélykötelesek.

A betoldandó szövegrészeket félkövérrel, aláhúzással, a törlendőket áthúzással jelöltük:

• 34. § A Vtv. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„59. § Vadászati tevékenységet érvényes vadászjegy vagy vadászati engedély birtokában az a természetes személy folytathat, aki:

3. elöltöltő fegyverrel való vadászat esetén elöltöltő lőfegyverre vonatkozó tartási engedéllyel a működtetéséhez szükséges lőszerelem tartásának külön jogszabályban meghatározott feltételeivel

rendelkezik.”

• 37. § A Vtv. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vadász

3. elöltöltő fegyverrel történő vadászat esetén elöltöltő lőfegyverre a működtetéséhez szükséges lőszerelemre vonatkozó tartási engedélyt,

a vadászat alkalmával köteles magánál tartani, és azt a vadászatra jogosult képviselője, a hivatásos vadász, a vadászati, természetvédelmi hatóság, vagy a rendőrség felhívására bemutatni.”

• 50. § A Vtv.

21. 65. § (1) bekezdés a) pontjában a „vadászlőfegyver, vagy” szövegrész helyébe a „vadászlőfegyver, kizárólag elöltöltő fegyverrel vadászó személy esetén a lőszerelem tartásához szükséges-, vagy”,

szöveg lép.

A lőszerelemek tartásával kapcsolatos elképzeléseinkkel kapcsolatban Miniszterelnök-helyettes úr támogatásáról biztosított bennünket, javaslatainkat már eljuttattuk az illetékes szaktárcákhoz.

3. A Tervezet nem fogalmaz meg speciális kiegészítő vizsgakötelezettséget azokkal kapcsolatban, akik elöltöltő-fegyverekkel kívánnak vadászni. Álláspontunk szerint ugyanakkor kiegészítő vadászvizsgára szükség van, mert

• mind az íjászok, mind a solymászok, mind pedig (a tervek szerint) az agarászok számára kötelező a kiegészítő vizsga

• az elöltöltő fegyverek kezelésének elsajátítása, a speciális balesetvédelmi szabályok ismeretéből való számonkérés és a lőkészség ellenőrzése elengedhetetlen fontosságú a baleset-megelőzés és az eredményes vadászat szempontjából

• szövetségünk több mint ötszáz, elöltöltő-fegyveres alapismereti vizsgát sikeresen abszolvált tagja még soha nem volt a fegyverkezelési szabályok megsértéséből adódó baleset okozója vagy elszenvedője

Javasoljuk ezért a következő módosítást:

A Vtv. 66.§ (2) bekezdése a következőképpen módosul:

(2) A vizsga a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával, továbbá a természetvédelemmel kapcsolatos elméleti ismeretekből, valamint – kivéve a kizárólag vadászíjjal, magyar agárral, illetve ragadozó madárral vadászókat – sörétes és golyós lőfegyverrel történő gyakorlati vadászlövészetből áll. Az íjjal vadászók gyakorlati vadászíjász, az elöltöltő fegyverrel vadászók elméleti és gyakorlati elöltöltő-fegyveres vizsgát, az agarászok gyakorlati agarász-vizsgát, a ragadozó madárral vadászók gyakorlati solymász vizsgát tesznek.

4. A tervezet 21.§ (1) 9. pontja valamint (3) bekezdés 12. pontja értelmében az elöltöltő fegyverrel folytatott társas vadászat tiltott vadászati móddá, a társas nagyvad vadászaton használt elöltöltő fegyver pedig tiltott vadászati eszközzé válna. Az alábbi indokok alapján teljességgel indokolatlannak és messzemenően hátrányosnak tartjuk ezeket a korlátozásokat:

• Az elöltöltő-fegyvereket a lőtéri edzés, gyakorlás és versenyzés során jellemzően számos sportoló és néző jelenlétében használjuk anélkül, hogy ebből bármilyen, akár a legcsekélyebb mértékű baleset vagy akár csak veszélyhelyzet is származott volna, balesetek a kutatási célú vadászatok során sem történtek.

• A Hatásvizsgálati lapon olvasható, hogy „Megnövekvő bérvadászati lehetőségek közvetett hatása lehet olyan nagytőkés, potenciális befektető csoportok megjelenése a vadászat vonzáskörében, akik az ország komoly nemzetgazdasági, vagy stratégiai jelentőségű ügyeihez is kapcsolhatók.” Ezek a korlátozások azonban ismét csak csökkentenék az elöltöltő-fegyveres vadászatban rejlő vadászturisztikai potenciált, ami nem segítené elő a bérvadászati lehetőségek megnövekedését, bővülését.

• Álláspontunk szerint az elöltöltő fegyverek szerkezeti megoldásaiból adódó használati sajátosságainak figyelembe vétele a társas vadászatok során a vadászatvezető kompetenciája.

• Az elöltöltő-fegyvereket (legyen szó akár eredeti, antik fegyverekről) műszakilag sem lehet megbízhatatlannak, balesetveszélyesnek vélni, hiszen ezek a fegyverek – a valászlőfegyverekkel ellentétben – csak akkor használhatóak, ha érvényes műszaki tanúsítvánnyal rendelkeznek.

• A Vezetői Összefoglaló szerint „a tervezet kiemelt hangsúlyt fektet a hagyományos vadászati módok támogatására”, ugyanakkor álláspontunk szerint e rendelkezések épp ellenkező célt érnének el: az elöltöltő fegyveres vadászatot megrekesztenék a jelenlegi, épp kialakulóban levő szintjén. Amennyiben a Jogszabály-előkészítő speciális szabályokat kíván megfogalmazni e fegyverek társas vadászatok során való használatával kapcsolatban – akár törvényi, akár rendeleti szinten – úgy bármikor, készséggel állunk a Földművelésügyi Minisztérium rendelkezésére akár konkrét, kodifikációra kész szövegjavaslatokkal is, azonban a kategorikus tiltást nem látjuk indokoltnak. A tervezetből ezért törölni javasoljuk a következő részeket:

21. § A Vtv. a 37. §-t követően a következő Tiltott vadászati eszközök és Tiltott vadászati módok alcímekkel egészül ki:

Tiltott vadászati eszközök

„37/A. § (1) E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek minősül:

9. elöltöltő fegyver használata nem egyéni nagyvad vadászatra

Tiltott vadászati módok

(3) E törvény alkalmazásában tiltott vadászati módnak minősül:

12. az elöltöltő fegyverrel történő társas vadászat;

Köszönjük, hogy hangot adhattunk javaslatainknak, reméljük, hogy észrevételeink hasznosnak bizonyulnak ezen új hagyományos vadászati mód elindítása tekintetében!

Tisztelettel:

Németh Balázs

elnök

Magyar Elöltöltő Fegyveres Lövészek Szövetsége