A hüvely egyáltalán nem mindegy, hogy milyen méretű. Minden lőszertöltőnek tudnia kell, hogy a hüvely a lövés során alakváltozáson megy át. A lőporgázok nyomásának hatására a hüvely felfújódik, vagyis felveszi a töltényűrünk formáját. Erre több szempontból is szükségünk van: egyrészt így tudja csak megfelelően szigetelni a hátrafelé törni kívánó lőporgázt, másrészt a hüvely fala és a töltényűr fala közötti súrlódás csökkenti a zár terhelését. Ezért nem hasznos a töltényűr vagy a hüvely felületének tükör simára történő polírozása.

A hüvely azonban nem csak keresztmetszetében, hanem hosszában is változik. Ismerjük ezt a jelenséget mindannyian, akik magunk készítjük lőszereinket: a lőszer töltöttségétől és a hüvely formájától függően akár minden kilövés után trimmelnünk, azaz rövidítenünk kell a hüvelyt, hogy a CIP által meghatározott értékeken belülre kerüljön ismét a teljes hossz.

Erre több szempontból is szükségünk van. Egyrészt ha a hüvelyt túl hosszúra hagyjuk, akkor a csőre töltéskor a hüvelyszájat az átmeneti kúp erősebben fogja a lövedékre peremezni, mint ahogy azt mi előre terveztük. Az erősebb peremezés pedig nagyobb kihúzó erőt, a nagyobb kihúzó erő pedig nagyobb gáznyomást eredményez. Vagyis hiába használjuk a táblázat lövedékre, lőporra vonatkozó adatait, mégis meghaladhatjuk a megadott maximális gáznyomást.

A pontos hüvelyhossz beállítás fontos a fegyver élettartamának növelése szempontjából is. Vannak olyan hüvely típusok, melyek esetében pontos hosszra van szükség, ahhoz, hogy a fegyver megfelelően reteszeljen. Ha a hossz ennél kisebb, úgy a lövés aránytalanul terhelheti a zárat és a fegyver egyéb teherviselő alkatrészeit. Nézzük tehát, hogy hol reteszel a zár különböző hüvelytípusok esetében.

Peremes hüvelyek

A peremes hüvelyek a legrégebben használt hüvelytípusok. Ez esetben a reteszelés a peremen történik. A rendszer nagy előnye, hogy a reteszelés nem függ a töltényűr méreteitől. Ez elsősorban hadifegyverek esetében igen kellemes tulajdonság, ugyanis a töltényűrt jóval nagyobbra lehetett készíteni, amely képes volt elnyelni így a lőporgázok által hagyott szennyeződést, s a cső takarítás nélkül is sokáig működőképes maradhatott. Nem véletlen, hogy az orosz 7,62x54R lőszer, vagy a magyar vonatkozású 8x56R hadilőszer is ilyen, peremes kialakítású volt. Peremes hüvelyű lőszert tüzelnek általában a billenő csövű fegyverek is. Sok esetben a hornyolt hüvelyű lőszerek peremes változatát tüzelő fegyverek (pl: 8×57 JS és 8x57JRS lőszerpáros) kisebb gáznyomást bírnak, így hiába tölthető a két lőszertípus azonos szerszámkészlettel, mégis külön töltési adatokat kell alkalmaznunk. A pisztoly lőszerek közül ide tartoznak olyan klasszikusok, mint a .38 Spec, .357 Mag, .44 Mag. .44 Spec, vagy a régi western lőszerek, mint a .44-40, .45 LC vagy a .38-40.

Egyenes falú, hornyolt hüvelyek

Magyarországon valószínűleg a 9 mm Luger lőszerből fogy a legtöbb a lőtereken. Ez a több, mint 100 éves lőszer szépen kiállta az idők próbáját, és nagyszerűen alkalmas ma is mind szolgálati, mind sport célokra. A hüvely fala közel párhuzamos, a reteszelés a hüvelytalpon és a hüvelyszájon történik, így nagyon fontos, hogy a hüvelyhossz ne legyen se rövidebb, se hosszabb, mint a CIP által megadott érték. Ha rövidebb, úgy a lövés pillanatában az ütőszeg benyomja majd előre a lőszert, mely eltávolodik így a zárfejtől. A lőpor belobbanása után a lőszer először ilyenkor üt egyet a záron miközben a lőszer hátramozdul, feleslegesen terhelve a zárat, és a fegyver szánját. Ha túl hosszú, akkor adogatási gond léphet fel, valamint az erősebb peremeződés problémája is jelentkezhet. E lőszertípusoknál (pl.: .40 S& W, .45 ACP, 6,35 Br., 7,65 Br., 9×21, 9×19 Luger , 9 mm Browning Short, stb…) a peremezést is ésszel, mértékkel kell végezni. Ha a peremezés túl erős, úgy ugyanúgy túl mélyre csúszhat a lőszer a töltényűrben, mint ahogy a túl rövid hüvely esetében történhet.

Hornyolt, palack formájú hüvelyek

Hornyolt, palack formájú hüvelyeket tüzelnek a legkedveltebb hazai vadászfegyverek. A régi csatalovak közül ide tartozik a 30-06 Spr., 6,5×55 SE, 8x57JS, az „újabb” vadászlőszerek közül pedig a 7×64, de még sorolhatnánk a lőszereket a végtelenségig. Mindezen kaliberek közös ismertetőjegye, hogy a fegyver a hüvelytalpon és a hüvelyvállon reteszel, vagyis esetükben igen fontos a hüvelynyak és váll pontos méret visszaállítása. Adogatás szempontjából kicsit háklisabbak ezért hadi viszonylatban, de ez minket újratöltőket természetesen nem kell, hogy zavarjon.

Szalagos, vagy magnum hüvelyek

Önállóan a szalagos hüvely – mely könnyen felismerhető a hüvelytalp felett körbefutó övről –, nem jelenti azt, hogy a lőszer magnum, ahogy a szalag hiánya sem jelenti azt, hogy az adott lőszer nem tartozik a magnumok közé. A hüvelyen körbefutó szalagnak kettős szerepe van: egyrészt valóban létezik megkülönböztető feladata, vagyis a gyártók e módosítással tették lehetetlenné, hogy az egyébként azonos űrméretű, de nem a hagyományosnál nagyobb gáznyomásra tervezett fegyverbe betölthető legyen az erősebb lőszer. Másrészt a körbe futó szalagnak szerepe van a reteszelésben is, ugyanis a szalagos hüvelyek esetében a fegyver a hüvelytalpon és a szalag felső peremén reteszel.

Németh Balázs