Az elöltöltő puska pontos eszköz, ezt tudjuk róla, hiszen 50-100 méteres versenytávolságainkon képesek lyukat lyukba lőni megfelelő töltet beállítása után. Kevesebbet tudunk azonban arról, hogy milyen pontosságra képesek nagyobb távolságokon. A források szerint a 19. századi hadseregek vadászai, könnyűgyalogosai akár 2-300 lépés (150-225 m) távolságon is képesek voltak találatot elérni egyes ellenséges katona ellen. Mindig érdekelt ennek valóság tartalma, úgyhogy elhatároztam, hogy új kihívás elé állítom Pedersoli Jäger kovás puskámat.

Pedersoli Jäger puska szórása 50m-en

A cél ezúttal 200 m volt, s a történelmi hűség kedvéért nem kúpos lövedékkel, hanem tapaszolt golyóval töltöttem a fegyvert. 100 grain 2Fg Swiss lőpor, 0,38 mm vastag flastrom és 0,535” átmérőjű tiszta ólom golyó. Ez a töltés már bizonyított, tudom róla, hogy a lövedék 600 m/s-mal indul, és 50 m-en a találatok egymásba szakadnak feltámasztott fegyverből. A töltés módját is a korszakhoz idomítottam: nem használtam hosszú töltőtölcsért, hanem csak amolyan vadásziasan borítottam a port a csőbe, és az adagot is egy térfogatos mérővel állítottam be, nem digitális mérleggel.

A Pedersoli Jäger puska nézőkéje nem állítható, és a bevágást is kissé felbővítettem, hogy jobban megfeleljen a vadászati igényeknek, ahogy a célgömböt is kicseréltem vastagabbra, melyet még fehérre is festettem. Nem éppen felel ez meg céllövészetre, de a 19. század eleji kovás katonai vadászpuskák sem rendelkeztek ennél jobb irányzékokkal.

A lövéseket feltámasztásból adtam le, és gazdagon fölé kellett fogni, ami bizonyította, hogy a golyó ballisztikai tulajdonságai messze vannak az ideálistól. A röppálya olyan ívelt, mint a szivárvány, ezért kb. 50 cm-rel kellett a lőlap fölé célozzak. Persze ez a probléma könnyen áthidalható egy felcsapható nézőkével, de mint ahogy az említettem, az én puskámon jelenleg ilyen nincs.

3-4 lövés kellett, hogy a lőlapra találjak, de utána nem volt nehéz a feketében tartani a találatokat. Nem is a lövedék, vagy cső pontossága, hanem a nyílt irányzék rendezése jelenti a kihívást ilyen távolságból. Egy jó diopterrel biztosan jelentősen szűkíthető még ez a szóráskép, de az is biztos, hogy a legendát igazoltnak tekinthetjük: a huzagolt kovás puska alkalmas lehetett felkészült lövész kezében arra, hogy az ellenség katonáját 2-300 méteren is eltalálják.

Németh Balázs