Kell-e a magyar vadásznak, lövésznek az ólomlövedék? – Lezárult az ólombetiltás konzultációs periódusa

Furcsa hangulatban vagyok. Egy hosszú munka zárult le, mely során az Országos Magyar Vadászkamara vezetésével, a Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Kft., a Magyar Elöltöltő Fegyveres Lövészek Szövetsége, a Fegyverügyi Egyeztető Fórum és szakértők közreműködésével, az Agrárminisztérium támogatásával, stratégiai partnerként együttműködve elkészítettük az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) számára tanulmányunkat, mely azt hívatott megakadályozni, hogy minden tagállamra kötelezően vonatkozó rendeletben tiltsák be pár éves türelmi idővel az ólomlövedékek használatát mind a vadászati, mind a sportlövészeti felhasználásában. Egyrészt nagyszerű projekt volt, mely során tudományos pontossággal igyekeztünk vizsgálni a kérdéskör aspektusait, miközben internetes felületeken, közösségi médiában, szaklapokban tájékoztattuk az érintetteket a munkáról. Másrészt most ambivalens érzéseim vannak.

A munkának eredménye lett. Az első beadási határidő előtt, május 4-én nyújtotta be első tanulmányát a Magyar Elöltöltő Fegyveres Lövészek Szövetsége, és ugyanekkor adta be a PKLV Kft.-is saját anyagát. Ezek a tanulmányok arra keresték a választ, hogy van e valós alternatívája az ólomnak olyan fegyverek esetében, melyeket ólomlövedékhez terveztek eredendően, de vizsgálta érintőlegesen az EU termőföldjeinek ólomszennyezettségét is. A konzultációs időszak végét jelentő szeptember 24. előtt pedig a Vadászkamara adta be közös tanulmányunkat, mely négy kérdést fedett le:

  1. Dr. Mézes Miklós ( az MTA tagja, szakterülete: takarmánytoxikológia) segítségével a hatósági vizsgálati adatok statisztikáit felhasználva vizsgáltuk, hogy van-e kapcsolat a vad- és háziállatokból származó hús ólomtartalma és a vadászat között. Ezúton külön is kifejezzük köszönetünket a NÉBIH részére, akik kérésünket és az ügy komolyságát figyelembe véve rendelkezésünkre bocsátottak egy rendkívül összetett adatbázist, 2009-ig visszamenőleg, 6100 mezőgazdasági termék (vadhús, vágóhídi termék, mezőgazdasági termény laborvizsgálati eredményei) és szintén az elmúlt 12 év összes olyan talajvizsgálat eredményeit (2500 laborvizsgálat), melyben a talaj ólomtartalmát kereste a hatóság. Ilyen adatbázist dolgozott fel a professzor úr, tudományos igényességgel.
  2. Dr. Mézes Miklós segítségével a hatósági vizsgálati adatok felhasználásával statisztikai úton vizsgáltuk, hogy a magyar termőföldek ólomszennyezettsége és a vadászat között van-e kapcsolat.
  3. Akkreditált labort kértünk fel arra, hogy vizsgálja meg három erősen terhelt magyarországi lőtér talaját, hogy képet kapjunk arról, mi is történik a talajba fúródott ólomtartalmú lövedékekkel.
  4. Hamza Emil (igazságügyi fegyverszakértő, magyar CIP delegáció titkára) segítségével vizsgáltuk, hogy milyen közvetlen és közvetett hatásai lesznek az ólomlövedékek teljes betiltásának hazánkban.

A tanulmány itt érhető el!

Ugyanekkor a MEFLSZ is nyújtott be anyagot, mely azt vizsgálta, hogy hány elöltöltő fegyveres lövészt érint majd a tiltás EU viszonylatban.

Vizsgálati irányaink egyike sem támasztotta alá az ECHA korábbi következtetéseit, a tanulmányt angol nyelven határidő előtt beadtuk az ügynökségnek. Mindeközben igyekeztünk aktivizálni azokat, akiket ez érint. A konzultációs időszak célja ugyanis éppen az, hogy fél éven keresztül mindenki kifejthesse a véleményét arról, hogy hogyan érinti őt, vagy az általa képviselt szervezetet a tervezett tiltás. Ennek keretében kértük, hogy akár magánszemélyek, vadásztársaságok, lőterek, lövészegyesületek is adjanak be összefoglalókat, talaj vagy éppen vérvizsgálati eredményeket, hogy minél többrétű információ jusson el az ECHA-hoz. Hittünk benne, hogy ez egy közösségi ügy. Már csak azért is, mert például a hazai sörétes vadászlőfegyverek kb. 85%-a nem alkalmas ólomnál keményebb sörét kilövésére.

Tévedtünk. A fél éves periódus alatt a tagállamokból közel 3500 beadvány érkezett az ECHA-hoz. A mi beadványainkon kívül hazánkból egyetlen egy lett beküldve. Nem szoktam kritikus lenni a hazai vadász és lövész társadalommal szemben, de most az leszek. Ne lepődjetek meg, ha az ólmot betiltják! Az érdektelenség miatt lesznek olyanok a jogszabályok, amilyenek. És nem, nem az a megoldás, hogy lépjünk ki az EU-ból. Az a megoldás, hogy részt kell venni a saját életünkben. A szervezetek – OMVK, MEFLSZ, FEF, PKLV – megtették azt, amit megkövetelt a haza. Akiket a tiltás majd igazán érint ellenben nem. Köszönetet mondok ugyanakkor az összes kollégának, aki részt vett ebben a projektben, különösen Hajdu Márknak, a Vadászkamara vadgazdálkodási főmunkatársának, aki nagyszerű szervezőmunkával kézben tartotta a folyamatot.

Dr. Gombos László edzőm szavai jutnak ilyenkor eszembe. Világbajnokságra készültünk hosszú hónapokon keresztül. Kétségtelenül kitűnően ment a lövészet. A gyakorló napon jobbat lőttem, mint az aktuális világbajnok. Megkérdeztem tőle, hogy mi van, ha holnap nem nyerem meg? Azt mondta semmi. Húzd ki magad, legyél büszke, mert a munkát elvégezted! Másnap negyedik lettem. Talán a legrosszabb lehetőség, hiszen éppen csak nem sikerült. Mégis máig ez a példa nekem. Nos hiszem, hogy mi kihúzhatjuk magunkat.

Saját sorsunk kovácsai vagyunk.

Németh Balázs

titkár

Fegyverügyi Egyeztető Fórum