Mit érdemes megnézni használt elöltöltő revolver vásárlásakor?

Gyakran keresnek azzal a kérdéssel, hogy érdemes-e megvenni ezt, vagy azt a használt revolvert, s ha igen, milyen áron. Ritkán adok erre egzakt választ, hiszen csak képek alapján igen nehéz ezt meghatározni. A pontos verdikthez kézbe kell venni a fegyvert. Ennek is akkor van értelme, ha már legalább pár száz elöltöltő revolver volt kezedben, de még jobb, ha használtad, takarítottad, javítottad is őket. Okulásként ezért leírom, hogy mire kell odafigyelni használt revolver vásárlása esetén. Nem lesz rövid, de sok pénzt tud megmenteni neked, úgyhogy javaslom, olvasd végig.

A fegyver általános vizsgálata

A fegyver egy precíz műszer. Legyen szó akár nyitott keretes Colt revolverekről, akár zárt keretes Remingtonokról sokáig húzzák jó kezekben. De ha a kinézete kopott, igénytelen, pont olyan volt valószínűleg gazdája is. Kalapácsnyomok nyitott keretes revolver esetében az éknél, Remingtonoknál a dobtengely nyúlványain, vagy ütésnyomok az ékpályás irányzék fecsekfarka mellett arról tanúskodnak, hogy az előző gazdák egyike bizony nem bánt szépen a vassal. Ugyanez vonatkozik a korrózió nyomaira: a fém nem örökkévaló, karbantartást igényel, ennek elmaradása pedig rozsdát eredményez. Ez jellemzően viszi felületkezelést és jól felismerhető.

Érdemes azon is elgondolkozni, hogy kapható-e a fegyverhez pótalkatrész. Az elöltöltő revolverek az ismétlő fegyverrendszerek hajnalán születtek, vagyis szerkezetük számos olyan alkatrészt tartalmaz, melyek egy idő után kopnak, törnek. Ilyenek az elsütőbillentyű, mely kopását az egyre kikönnyülő sütés, és magasabbra emelkedő kakas jelzi majd. Colt revolvereken ahogy rövidül az elsütőbillentyű nyúlványa, úgy emelkedik majd az irányzék is, és így vándorol a találati pont is felfelé.

Aztán törni fog az Y rugó, ami feszíti az elsütőbillentyűt és a dobrekesztőt. Nem lesz örökéletű a dobtovábbító sem. Ennek kopását gyorsítja, ha nem cseréljük ki időben a lőkúpokat. Ha a gyúlyukon nagy mennyiségű gáz tör vissza, hátrafelé nyomja majd a kakast, ami forgatni igyekszik a dobot. Ilyenkor a dobléptető megüti a dob fogaskoszorúját. Mind a dob, mind a dobléptető sérül majd.

A dobléptetőbe épített kis rugó is törni fog egy idő után. Ez a periódus akkor tud rövidülni, ha azt kikezdi az oxidáció, vagy erőltetjük a nyitott keretes fegyvert miközben csappantyúmaradvány van a szerkezetben.

Kophat nyitott keretes revolverek esetében az ék is, és minden revolver esetében kophat a kakas félállása és a teljes állás bevágása is. Ez fokozódik, amennyiben az előző – természetesen magát fegyvermesternek képzelő – tulaj reszelővel állított a fegyver sütésén.

Tehát a választás előtt meg kell arról győződni, hogy lehet pótalkatrészt vásárolni a fegyverhez! A használt és új fegyver ára közti különbség gyorsan porlad el, amennyiben bármilyen alkatrészt fegyvermesterrel kell megcsináltatni, illeszteni. Az elmúlt évtizedekben a gyártók technológiát váltottak (Uberti közel 20 éve, Pietta pár éve) így a régi fegyverekbe jellemzően az új alkatrészek nem illeszkednek! Egy garanciális új fegyvernek tehát bizony vannak előnyei logisztikai szempontokból is.

A szerkezet

Kezdjük azzal, hogy kézbe vesszük a fegyvert, és ellenőrizzük a töltetlenségét: a kakas félállásba tesszük, a dobot körbe forgatva ellenőrizzük, hogy van-e kapszli valamelyik lőkúpon, majd a csövet kifelé, felfelé tartva megnézzük, hogy van-e lövedék a kamrákban. Közben a cső mindig mutasson biztonságos irányba! Nézzük meg, hogy a bob hátulján vannak-e kakas által hagyott ütésnyomok! Ha ilyenek látszanak, a fegyver időzítése, reteszelése hibás, és a kakas nem a lőkúpra csap le.

Járassuk végig a szerkezetet és figyeljük a működést. Ahogy elkezdjük hátra húzni a kakast, a dob forogni kezd, majd az elsütőbillentyű akasztója érezhető kattanással beakad a félállásba. A dob ilyenkor szabadon körbe forgatható, mivel a tok aljából kiemelkedő dobrekesztő visszahúzódik a tokba. Ha nem húzódott vissza, baj van, – nagyon – rossz az időzítés. Ha a kakast tovább feszítjük újabb kattanást hallunk: a dobon látható bemarások előtt 2-4 mm-rel felpattan a dobrekesztő. Figyeljük meg, hogy hol pattan fel: ha a bevágáshoz túl közel pattan fel, úgy amikor a dob már töltve lesz, és nagyobb lesz tehetetlensége, túlfordulhat. Ha túl korán jön fel, jól látható karcolás alakul ki a dobon. Ahogy a kakast tovább feszítjük, a dobrekesztő bekattan a dob reteszelő bemarásába, majd az elsütőbillentyű akasztója bekattan a kakas teljes állásába.

Ha a kakas nem akad hátul, négy probléma lehet az oka: vagy túl hosszú a dobléptető, és nem lehet a kakast eléggé hátra feszíteni, vagy elkopott a kakas teljes állás bevágása, vagy eltört az elsőbillentyűt visszafeszítő Y rugó, vagy letört az elsütőbillentyű akasztó nyúlványa.

Ha a dob nem akar forogni, de a kakas hátra húzható, akkor a dobéptetővel van gond: nagy valószínűséggel eltört a dobléptető rugója. Ilyenkor, ha a torkolatot a föld felé fordítjuk, és felhúzzuk a kakast a dob elfordul mégis. Ennek oka, hogy a gravitáció hatására a dobléptető a rugó hiányában is fel tud támaszkodni a fogaskoszorúra.

Ha a dobrekesztő nem pattan fel, úgy eltört a dobrekesztőt és az elsütőbillentyűt feszítő Y rugó. Alapvetően azt kell éreznünk, hogy a szerkezet súrlódások nélkül, könnyen, megbízhatóan működik lendületes és lassú kakasfeszítés esetén is. Fontos, hogy a próbák során a kakast mindig engedjük vissza hüvelyujjunkkal, soha ne csattintsuk a lőkúpokra, mert szétverjük azokat igen gyorsan.

Ha a szerkezet működik, jöhet a legfontosabb feladat: ellenőrizni, hogy a fegyver dobja és a cső együtt áll-e. Ehhez először nézzük meg a dob kotyogását: feszítsük a kakast teljes állásba, majd mozgassuk meg a forgásirányokba a dobot. Kis kottyanással nincs semmi gond: az átmeneti kúp (ha van) szépen kiegyengeti majd a golyó útját. Persze minél kisebb a kottyanás, annál jobban örülünk.

Rézkereteseken tüzetesen vizsgáljuk meg a tok hátsó részét. Itt ne legyen a dobkoszorút mutató benyomódás!

Ellenőrizzük a dob csőtengely szerinti kotyogását is: a kakast tegyük félállásba, és mozgassuk meg előre-hátra a dobot. Kis kottyanás persze lesz, de ez ne legyen nagyobb, mint 1 mm. Különösen fontos ezt ellenőrizni rézkeretes fegyverek esetlében: ha ezeket túl erős töltettel használta az előző tulaj, a dob hátsó fele belenyomódhatott a tokba, ami növelte a kotyogást. Ilyenkor a lövéskor hátra mozduló dob üti a keretet, ami egy idő után nyúláshoz, fáradásos töréshez vezet. Ha a tok hátulján benyomódást látunk, a dob kotyogása nagyobb, mint 1 mm, engedjük el a fegyvert! Szóval rézkeretesekkel csak csínján!

Maradjon a kakas most teljes állásban, és világítsunk egy elemlámpával a csőtorkolatba úgy, hogy mellette még bele is nézhessünk. Ha a csőfar és a kamra találkozásánál szép, koncentrikus köröket látunk, minden rendben. Ha fényes félhold látszik baj van: a dob és a csőfar nem arretál, engedjük is el a fegyvert azon nyomban. Ennek orvoslása költséges, sok szakértelmet igénylő feladat.

Ellenőrizzük a fegyver biztonságát is: tegyük a kakast félállásba, és próbáljuk – nem embertelen erővel – elhúzni a billentyűt. Nem engedhet, hiszen ez a biztosított állása a fegyvernek. Ezután húzzuk a kakast teljes állásba, vegyük el ujjunkat az elsütőbillentyűről és tenyérpárnánkkal párszor üssük meg a fegyver tokjának oldalát. A kakas nem oldhat le, biztosan kell tartson akkor is, ha a kakast előre nyomjuk.

A cső

Az a rossz hírem van, hogy a fegyvercső bármit is teszünk pusztul. Ennek több oka is van: a lőpor és a csappantyúelegy égéséből származó korrozív égéstermékek hatása, a szilárd égéstermék és lövedékanyag lerakódások által okozott terhelés, gyorsított korrózió, a lövedék és a csőfal súrlódása által okozott kopás, a gyors hőtágulási ciklusok miatt kialakuló termikus fáradás mind eszi a csövet. A jó hírem viszont az, hogy a puha ólom lövedék igen megengedő, vagyis az elöltöltő fegyver még nem tökéletes csővel is csodákra képes. Az is jó hír, hogy megfelelő karbantartás mellett ez a folyamat jó esetben hosszabb lesz, mint az én, a fiam és a fiam fiának lövészkarrierje.

A cső vizsgálata

Ha baj van a csővel, az bizony komoly gond. Három dolgot kell majd vizsgálnunk. Kezdjük a csőkoronával. A cső legérzékenyebb része a csőkorona, mely a torkolatnál található. Ez egy pár fokos kitörés, mely több célt is szolgál. Egyrészt védi a huzagolás kilépő éleit, másrészt biztosítja, hogy a lőporgázok szimmetrikusan fújnak ki, és nem vetik ki a célzott irányból a lövedéket. Ha a csőkorona sérült, az nyilván nem jó. Ha a sérülés kis mértékű, azért lehet együtt élni vele: általában egy irányba dobja a lövedéket, így, ha az irányzékot rá tudjuk állítani a hibára, még veszélyben lehet a tízes.

A következő a huzagolás. Ez oromzatokból és barázdákból áll. Az oromzatok közt mért átmérőt nevezzük furatátmérőnek, a barázdák közöttit huzagátmérőnek. A barázdák mélysége, a huzagok száma, iránya, és emelkedési szöge alapján jellemezük a csövet.

A huzagolás érzékeny: egyrészt a folyamatos használattól és a terhelés nagyságától, gyakoriságától függően kopik, másrészt a korrózió, illetve a mechanikai behatások (csőnél keményebb anyagból készült tisztítóvessző) okozhatnak benne sérülést. Mindezek miatt a cső pontatlan lehet, ezért érdemes vásárlás előtt megvizsgálni. Húzzuk ki a csőből az olajat teljesen, hogy ne csillogást lássunk, majd pár centire a csőfar mögé helyezzünk egy fehér lapot (ha nincs, körmünket). Forgassuk a fegyvert úgy, hogy az ég (vagy lámpa) fényét a lap szemünk felé tükrözze. Így szépen látszik majd, ha a huzagolás bárhol hibás. A legfontosabb része a torkolat felé eső utolsó 5-10 cm. Itt semmiképpen ne legyen hiba! Kis felületi rozsda miatt még nem dől össze a világ, de ha bárhol mély rozsdapöttyöket találunk, ne vegyük meg a revolvert.

Most vizsgáljuk meg az átmeneti kúpot. A legnagyobb baj, ha nincs. Régebbi modelleken ez megtörténik. Ha van, a kúp legyen szép, egyenletes, koncentrikus, fényesre polírozott. A cső ezen részének feladat, hogy a dobkamrából kilépő lövedéket a huzagolásba irányítsa egyenletesen, a lehető legkisebb deformációval. Ha a fegyvernek nincs átmeneti kúpja, fegyvermester orvosolhatja a problémát.

A dob

Először is vizsgáljuk meg a dob fogaskoszorúját. Keressünk ütés és indokolatlanul erős kopásnyomokat. Tekerjük ki a lőkúpokat, ha valamelyik nem mozdul, engedjük el a fegyvert! A dob cseréje nem egyszerű feladat több okból sem: egyrészt drága, másrészt régi modellekhez nem passzolnak még egy gyártón belül sem az új dobok. Sem a Pietta, sem az Uberti esetében. Gyártók között sincs csereszabatosság, hiába azonos a modell.

Nézzük meg a lőkúpokat is: ha szét vannak verve, biztosak lehetünk benne, hogy az előző tulaj fotelkovboj volt, és ezzel harcolta végig a Clint Eastwood összest a tévé előtt. A stukker ez esteben is felejtős inkább.

A kamratorkolatok peremén jól láthatóak az apró benyomódások. Ezek elsősorban annak köszönhetőek, hogy a dob nem állt egy vonalban a töltőkarral, amikor a lövedéket benyomták.

Most vizsgáljuk meg a kamratorkolatokat: a furatoknak egyformának, torkolatuknak sérülésmentesnek kell lenni. Ha az átmérő akár minimálisan is eltér furatról furatra, úgy a kialakuló gáznyomás nem lesz egyenlő, vagyis a lövedék torkolati sebessége és becsapódási pontja is vándorol majd. Ha valamelyik kamratorkolaton sérülésnyomot találunk, engedjük el a fegyvert. A dobcsere túl költséges, a javítás kérdéses.

A dobrekesztő bevágásai. A kopásnyom 3-4 mm-rel kezdődik korábban. Ez még így rendben van.

Vizsgáljuk meg a dobrekesztő bevágásait is. Ezek előtt megengedett a pár mm-es kopásnyom, melyet a korábban felpattanó dobrekesztő okoz. Ha a kopásnyom végig látszik a dob teljes kerületén, az szerkezeti hibára vagy igénytelen előző tulajra utal.

Érdemes itt ellenőrizni még egy fontos paramétert, ami a pontos lövéshez elengedhetetlen. Ezt azonban ritkán tudjuk megtenni vásárláskor. Vannak olyan replikák, melyek dobkamrái jelentősen kisebbek, mint amit a huzagolás igényelne. A képlet egyszerű: a lövedék átmérőjének akkorának kell lennie, hogy lehetőleg kitöltse a cső barázdák közötti átmérőjét, de legalább akkorának, hogy az oromzatok biztosan belemarkolhassanak a puha ólomlövedék húsába. Ha a lövedék túl kicsi, úgy ez nehezebb ügy. A gáznyomás és az átmeneti kúp persze segíthet, de sokkal jobb, ha a golyót nem kaliberezi le a dob túl kicsire.

Ezt a következőképpen tudjuk ellenőrizni: vegyük ki a dobot, tekerjük ki a lőkúpokat. Minden kamrába fakalapáccsal üssünk egy-egy túlméretes ólomgolyót. Most a lőkúpok furata felől egy réz rúddal üssük ki azokat.

Egy bezsírozott túlméretes golyót üssünk át a csövön is és mérjük meg. A csövön átütött lövedék legnagyobb űrméretéhez kell, hogy közelítsen a dobokból kiütött lövedékek átmérője. Ha ez jelentősen kisebb, engedjük el a fegyvert, mert a dobkamrák megfelelő űrméretre való dörzsárazása nem egyszerű mutatvány. Ha csak durrogtatni akarunk a fegyverrel, akkor azért ne aggódjunk, 10 méteren eltalálható a sörösüveg akkor is, ha a dobfurat nem harmonizál a csővel. A maximális pontosság azonban ennél többet igényel. Nem véletlen, hogy a 19. századi revolverek dobfuratai jellemzően kúposak voltak, nem kaliberezték le lövedéket.

A dob és a cső közötti hézag

A dob és csőfar között mindig lesz rés revolverek esetében, hacsak nem egy Savage revolvert birtoklunk. Itt mindig kifúj majd valamennyi lőporgáz, nem véletlen, hogy ide sohasem nyúlkálunk lövészet közben. A rés mérete másodlagos kérdés ahhoz képest, hogy minden kamránál egyforma-e. Persze nem szeretjük, ha 1 mm-es hézag marad, de az még mindig kisebb baj, mintha az egyik kamránál 0,2, míg a másiknál 0,5 mm a rés, hiszen ha mindig ugyan annyi gáz szökik itt ki, úgy a lövedéksebesség is közel állandó lesz. A dobhézagot mindig úgy vizsgáljuk, hogy a kakast teljes állásba feszítjük és a revolvert a fény felé fordítjuk.

Dobhézag ellenőrzés: kicsi és párhuzamos. Szeretjük.

Figyeljünk a dobhézag formájára is: a csőfarnak és dobkamrák torkolatának párhuzamosnak kell lenni. Nyitott keretes revolvereknél megtörténhet, hogy a hézag felül kisebb, mint alul. Ennek oka a nem megfelelő tengelyhossz. Erről a következő szakaszban írunk.

A nyitott keretes revolver dobja és csöve

Nyitott keretes revolverek esetében a tok és a cső szilárd egymáshoz kapcsolódásának záloga a tengely, valamint az ék. Itt semmi nem kotyoghat, ellenkező esetben a revolver biztosan pontatlan lesz. Szereljük szét a fegyvert: a töltetlenség ellenőrzése után a kakast tegyük félállásba. Egy réz kiütővel nyomjuk ki az éket, majd a töltőkar dugattyúja és a dob közé, a töltőnyíláshoz helyezzünk egy réz lapot. Erre támaszkodik a dugattyú, és így, ha a töltőkart működtetjük, az leemeli a csövet a keretről. A köztes réz lap viszont megvédi a kamratorkolatokat a sérüléstől.

Nézzük meg, hogy kotyog-e a tengely! Ha mozog, engedjük el a revolvert! Ellenőrizzük, hogy az ék bevágása milyen állapotban van: ne legyenek rajta reszelés nyomok! A rendszer akkor működik megfelelően, ha az ék a maximális benyomási mélység előtt kezd fogni és a cső alsó nyúlványa és a tok szépen, résmentesen illeszkedik.

Dobtengely hosszának ellenőrzése. Ez így ok.

Régebbi revolvereken gyakori amikor a tengely rövidebb, mint amit a cső alatti persely igényelne. Ez okozza azt, amikor a dobhézag nem párhuzamos. Ilyenkor az ék beütésének mértéke változtatja a cső szögét is a tokhoz képest, vagyis módosul a becsapódási pont. Ezt úgy ellenőrizhetjük, ha a fegyvert fődarabjaira szedjük, kivesszük a dobot, majd a tengelyre illesztjük a csövet, de úgy, hogy az alsó nyúlványt elfordítjuk. Ha a cső alsó nyúlványának éle egy szintben van így is a keret elülső élével, rendben vagyunk, ha átfedést látunk, rövid a dobtengely. Ezzel persze lehet élni, csak figyelnünk kell arra, hogy az ék mindig azonos erővel legyen beütve. Ha orvosolni akarjuk, úgy fegyvermesterrel a dobtengely elülső felébe készítsünk furatot, melybe egy rövid tengellyel rendelkező rézkorong illeszthető. Ennek vastagságát kell méretre illeszteni, így hosszabbítva a tengelyt megfelelő méretre.

Mindez persze nem helyettesíti a fegyver hatósági vizsgálatát! Csak olyan fegyvert vásároljatok lehetőleg, mely rendelkezik érvényes műszaki tanúsítvánnyal. Ellenkező esetben a fegyver vizsgálata ismételten közel 15000 Ft-tal fogja emelni a használt fegyver árát. Tehát csak megfontoltan, okosan! Ha nem értesz hozzá, nem szégyen segítséget kérni! Hozd el a Kapszli fegyverboltba, és pár ezer forintért megvizsgáljuk neked!

Németh Balázs, 2023. március