Gömblövedék kúpos lövedék ellen

Régóta terveztem, hogy készítek egy részletekbe menő összehasonlítást a kúpos lövedékek és gömblövedékek sebességének és mozgási energiájának alakulásáról az általunk használt leggyakrabb elöltöltős távolságokon belül. Készült már hasonló anyag, de a sebesség és energia megtartás tekintetében mindig hagyatkozni kellett ballisztikai szoftverek szimulációjára. Érthető ez, hiszen 75-100 méterre egyrészt nem szeretjük kitenni a sebességmérőt, másrészt minden távolságon legalább 3-5 lövést lőni minden töltettel emberpróbáló és lőporpusztító feladat. Egy új eszköz, a lövedékradar azonban kitűnő új lehetőséget kínál ilyen kísérletekre. Pár hónapja szereztem be a készüléket, hogy a történelmi fegyverek ballisztikája, és a történelmi fegyverek lövedékeinek alaki tényezője pontosan meghatározhatóak legyenek. A doppler radar ugyanis folyamatosan követi a lövedéket, és rögzíti a lövedék sebességét az előre meghatározott öt távolságon. Ebből pedig a teljesen szokatlan formájú lövedékek alapi tényezője (ballisztikai koefficiense) is kiszámítható, amivel további szimulációk végezhetőek a lövedék maximális lőtávolság végéig. A készülék tapasztalataim szerint 120-150 méterig képes követni nagyméretű lövedékeinket, így az elöltöltős lőtávokon belül mindent megtudhatunk a külballisztikáról. További előnye, hogy a lőállásban helyezkedik el a készülék, vagyis annak veszélye, hogy szétlőjük, minimális.

Szóráskép 75 méteren tapaszolt gömblövedékkel, vadászhtöltettel. A legmagasabb lövés mutatja, mi történik, ha lövések között nem húzom ki a csövet,
A kísérlet alanya .54-es űrméretű Pedersoli Jäger kovás puskám volt. A töltet 95 grain 2Fg Swiss lőpor, valamint 300 grain tömegű REAL kúpos lövedék és 230 grain tömegű 0,535” átmérőjű tapaszolt gömblövedék volt. Mindkét lövedék szórása messzemenően alkalmas vadászatra. A REAL lövedék betöltése természetesen könnyebb, ellenben érzékenyebb a cső koszolódására. A fegyverrel 4-5 löv.s adható les szűk szórással. A gömblövedék jóval nehezebben – és így lassabban – tölthető. Ha a csövet lövésenként kihúzom, 75 méteren éppen a célzott pont felett csapódnak be a lövedékek. Ha a csövet nem húzom ki, úgy a lövedéksebesség 15-20 m/s-ot csökken, a lövések pedig 4-6 centiméterrel magasabban csapódnak be. A REAL lövedék, ahogy már írtam kényesebb a koszolódásra, ami esetében azt jelenti, hogy szükséges egy átlagos koszréteg a csőben, vagyis az első lövés nem pontos, jellemzően alá hord 6-8 centit. Érdekes módon, függetlenül attól, hogy a két lövedék formája és betöltési módja is eltér, ezen a távolságon mindkettő ugyan oda hord.
Távolság | REAL*
300 grain = 19,44 g |
Gömblövedék*
230 grain = 14,9 g |
REAL vs. RB | |||||
m | V (m/s) | E (J) | E % | V (m/s) | E (J) | E % | V | E |
0 | 509 | 2518 | 100% | 518 | 2000 | 100% | 98% | 126% |
10 | 486 | 2296 | 91% | 493 | 1811 | 91% | 99% | 127% |
25 | 451 | 1977 | 79% | 454 | 1536 | 77% | 99% | 129% |
50 | 396 | 1524 | 61% | 392 | 1145 | 57% | 101% | 133% |
75 | 360 | 1260 | 50% | 354 | 934 | 47% | 102% | 135% |
*3 lövés átlaga
Az rögzített adatok igen meglepőek voltak számomra. A legmeglepőbb mindkét lövedék esetében a hatalmas energiaveszteség. 75 méteren a torkolati energia felét őrzi csak meg a lövedék. Köszönhető ez mind a REAL lövedék, mind a gömblövedék kedvezőtlen ballisztikai formájának. Ezzel a lőportöltettel csak a REAL lövedék érte el a nagyvad vadászathoz szükséges 2500 J energiát, gömblövedékkel a puska jogi szempontból csak őz vadászatára alkalmas. Persze ne feledjük, hogy a ugyan a torkolati energia fontos mérőszám, a lövedék ölőképességének jellemzésére csak korlátozottan alkalmas. A REAL torkolati energiája 26%-kal volt nagyobb a gömblövedéknél, és mutatva jobb energiamegőrző képességét, ezt az előnyét folyamatosan növelni tudta: 75 méteren már 35%-kal nagyobb mozgási energiával rendelkezett, mint a tapaszolt gömb. A lövedéksebesség alakulása viszont igen hasonló, nincs nagy eltérés sem a torkolatnál, sem 75 méteren, a röpidő épp ugyanannyi, vagyis a vad egyikbe sem tud jobban „belelépni”, bár azt is ki kell emelni, hogy „belelépés” jelenségének okai inkább az emberi reakcióidőben, vagy kovás fegyverek esetében a lakatidőben keresendő.

Szóráskép 75 méteren REAL lövedékkel. A legalsó lövés mutatja mi történik ha kihúzom a csövet lövés után.
Hogy melyik lövedék alkalmasabb vadászatra? No, pontosság tekintetében egyik lövedékre sem lehet panasz, bár azt is kijelenthetem, hogy a tapaszolt gömb eggyel igénytelenebb, sokkal többféle töltettel jól működik, és a töltet növelhető a 2500 J torkolati energiáig anélkül, hogy a szóráskép kárát szenvedne. További előnye, hogy tiszta csőből – vagyis az első lövésre – pontosabb, és visszarúgása is kisebb. A kúpos lövedék energiája ugyanakkor nagyobb, alkalmassá teszi a fegyvert bármely nagyvad vadászatára. További előnye, hogy becsapódáskor kifejtett hatása is erősebb, bár tapasztalataink azt mutatják, hogy a 0,54”-es golyónak sincs túl sok szégyenkezni valója e téren.
Hogy mi a megoldás, azt hiszem egyértelmű: a kúpos REAL lövedék alkalmasabb vadászatra, ugyanakkor a gömböt sem kell lebecsülni, jól szolgálhat őzbak vadászat során.
Németh Balázs, 2020
bocs, az elöltöltős vadászatról találtam az oldaladon infot:) elnézést:))
nekem 58-as kaliberű Kodiak Expressem van, Balázs, érdekelne, hogy vadászati, ballisztikai tapasztalat, leírás, bármi tudsz esetleg elérhetőségről? Vadász engedélyem lévén, szeretnék vadászni ezzel, erre is szeretnék tanácsot kérni, hogy milyen vizsgát kell letennem ehhez? (2000-es évek elején Káldi könyvből kellett vizsgázni, még akkoriban füstöztem én is a Colt Polgári Lövészegylet keretein belül Gyálon, de azóta nem)
Az átütés mértéke lövedék tömeg, kialakítás, találati hely függvénye első sorban, mint azt egyre több újabb kutatás állítja, s ne ma lövedék minél nagyobb sebességéé. Azaz, egy vad vadászatához a lövedék sebességből és tömegből számolt mozgási energia alapján engedélyezni a megfelelő lőszert eléggé butaság… példaként egy 44 Rem. Magnum kengyelkulcsos nagyon jó és olcsó után kereső lehet, de akár hajtásban is klasszul megállná a helyét, holott erre jelenleg nem használható, gyári lőszerrel. Nem beszélve erdőben, szóróról való malac, süldő, stb vadászatáról…
én láttam már 222-es találat után elveszni vadat kísérőként…nulla vérnyom, szétfröccsenő lövedék, stb… eggyüttes hatásaként…
Fel kéne nőni 2020-ban és átgondolni, hogy egy 357-el, 44-40-el meglőtt őz vadászias lőtávon belül nagyobb eséllyel sebezne e, mint egy 222-es??? Mi tudjuk, hogy nem, de a döntéshozók miért nem?? Nagyon sokan vadásznának legálisan ilyen fegyerrel, nem is beszélve az élményről, amit egy közelre cserkelés adhat egy ilyen romantikus fegyverrendszerrel….
Gratula a kísérlethez!!! Tudom álom, de úgy lett volna teljes, hogy zselatin is van mögötte, hogy adott távokon lehessen vizsgálni a fent említett összetevőket is:)))) áthatolás, sebcsatorna, stbstb..:)) persze külön, külön van erről, tudom.
Szia Tamás! Maximálisan egyetértek veled. Csak az energia figyelembevétele félrevezető. Ha az energia ölne, nem sebzett vad. Amíg vérebeztem, a sebzések 50%-a esett magnum kaliberrel (jellemzően 300 Win Mag). A jogszabályoknak ugyanakkor meg kell felelnünk. üdv B
Szervusz Balázs!
Én vadásztam abban a régi időben is, amikor még nem volt a jogszabályban leírva a 2500J torkolati energia. Ezért rendelkezem tapasztalattal ez ügyben. Gyakorlatilag ki merem jelenteni, hogy nagyjából iróasztali döntés ez a határ. Ugyanis a vad terítékre kerülése, szenvedésének elkerülése jobban függ a pontos találattól, mint a torkolati energiától. Nem arra gondolok, hogy egy 38 spec, vagy 22 LR alkalmas vadászatra, mert annak nem vagyok a híve, de például a 222 Remington-nal nem fordult elő sebzés, pontosságának köszönhetően, még láttam elveszni 30. 06-al sebzett disznót. Ebből kiindulva a gömb igénytelensége egyben pontosságot jelent, hiszen kevesebb lesz a félrement lövés. Ez .54 kalibernél bármely hazai vadnál vadásziasabb elejtést biztosítana (kevesebb félre ment lövés), ha a jogszabály szerint nem lenne elvárás a megfelelő torkolati energia. 100 m-en túl amúgy sem lövünk nyílt irányzékkal ezért az ölőhatás sem esik egy bizonyos kritikus szint alá. Talán azt tudnám a gömb ellen felhozni, hogy erdőben történt lövés esetén, nagyon ki kell nyitni a szemet az utánkeresésnél, mert nem produkál olyan látványos vérzést, mint a szerelt vadászlövedékek. Ezt őz elöltötltős vadászaton tapasztaltam. De a jól meglőtt vad ennek ellenére nem fut távolabbra, mint a szereltlőszerrel elejtett.
Üdv.: Tamás