Az elmúlt hetekben több cikk is foglalkozott az online és nyomtatott sajtóban a fegyverjogszabályok módosításának kérdésével. Sajnos az újságírók nem vették a fáradságot, hogy korrekt módon tájékozódjanak, ezért cikkeik bővelkedtek a szenzációhajhász ostobaságokban. Akinek fontos a kérdés, ezt az anyagot olvassa el, mely a Nimród számára írt cikkünk másodközlése! Gumilövedékes kollégáknak elöljáróban: nem, nem tiltják be a gumilövedékes fegyvereket, de hozzátenném, hogy ez talán nem is a legfontosabb kérdése a jogszabálymódosításnak. Részletek lejjebb.

Nem hiszem, hogy a jogalkotónak volt ennél nehezebb feladata a fegyverjogszabályok terén, mint amit az elmúlt időszakban kellett végrehajtani. Köztudott, hogy Magyarország nem vezette át a legújabb EU fegyverdirektíva által előírt jogszabályi módosításokat, de ennek persze egyáltalán nem nemtörődömség volt az oka, sőt éppen ellenkezőleg. Az új direktíva, melyet a terrorizmus elleni harc egyik eszközének hirdetett az Európai Unió és annak magyar fordítása olyan sok sebből vérzett, hogy ember legyen a talpán, aki ebből jogszabályt farag.

Lépni márpedig kellett, hiszen az EU irányelv előírásainak késedelmes bevezetése esetén nem csak bírságot fizetünk, de ennek egyéb politikai következményei is vannak, melyek adott esetben a társadalom és gazdaság más területeire is kellemetlen hatásokkal járhatnak.

A direktíva bevezetése ellen Magyarország küzdött, amíg lehetett. Csatlakozott a Csehország által indított eljáráshoz, mely a vonatkozó 2017/853 európai parlamenti és tanácsi irányelv részleges, vagy teljes megsemmisítését célozta. Sajnos az Európai Unió Bírósága ezt a keresetet elutasította 2019 decemberében, ezzel kifogytak lehetőségeink. Immáron azzal kellett foglalkozni, hogy hogyan lehet a magyar lőfegyvertartással foglalkozó jogszabályokat ismét EU konformmá tenni.

A probléma nagy volt, hiszen a direktíva létrehozói egyrészt teljes mértékben figyelmen kívül hagyták a legális polgári lőfegyvertartás érdekeit, másrészt a direktíva rendelkezései arról tesznek tanúbizonyságot, hogy létrehozói fegyveres szakmához sem értettek. Az irányelv elfogadásának folyamata során pedig a szakma – legyen az állami vagy magán érdekeltségű -, véleményét csak csekély mértékben fogadták el. Tulajdonképpen egy komoly, a polgári fegyverek jelentős hányadának betiltására, illetve jóval erősebb korlátozására tett kísérletet az Európai Bizottság a terrorizmus elleni harc zászlója mögé bújva.  Mondanunk sem kell gondolom, hogy ez önmagában nonszensz, hiszen a legális lőfegyverek és a bűn kapcsolata igen korlátozott. Azt mondhatjuk, hogy a legális lőfegyverek legritkább esetben jelennek meg bűncselekményekben, nemhogy terrorcselekményekben. A jogalkotási folyamatot közvetlenül kiváltó Charlie Hebdo támadásnál sem legális lőfegyvereket használtak, hanem szlovák színházi vaktöltényes fegyverből illegálisan visszaélesített fegyvereket.

Az EU direktíva a lőfegyvertartás szinte minden területén jelentős szigorításokat irányzott elő. Bevezette volna öntöltő fegyverek esetében a tárkapacitás korlátozást, bizonyos lőfegyverkategóriákat, például a szituációs lövészek által használt öntöltő puskákat átsorolták a polgári célra tiltott „A” kategóriába. Megszüntette a „D”, egyéb lőfegyver kategóriát, ezután csak három lőfegyver kategória marad: „A” polgári célra tiltott, „B” polgári célra engedélyezett, és „C” bejelentésre kötelezett. A direktíva potenciálisan újra bevezetné az engedélyek lejáratát. Új, rendkívül szigorú lőfegyverjelölési, lőfegyver hatástalanítási szabályokat fogalmaztak meg, valamint új műszaki paramétereket alkottak a gáz- és riasztó fegyverek tekintetében.

A direktíva magyar jogszabályokra való átültetése előtt a következő alapelveket fogalmazták meg az érdekvédelmi szervezetek:

• A magyar lőfegyvertartók, fegyvergyártók, fegyverkereskedők lehetőleg a legkisebb mértékben érezzék a direktíva bevezetésének negatív hatásait.
• A módosított jogszabály miatt senki ne veszítse el semelyik típusú jogszerűen tartott fegyverét hazánkban.
• A bevezetés ne történjen visszamenőleges hatállyal.
• A magyar lőfegyvertartókat ne terhelje az új jogszabály adminisztratív teherrel vagy költségekkel, a változásokat az engedélyügy automatikusan vezesse át.
• A bevezetés ne terhelje a hatóságokat sem további feladatokkal.
• A bevezetés ne hozza nehéz helyzetbe a hazai fegyverkereskedelmet.
• A szervezetek ugyanakkor elismerték, hogy a direktíva bevezetése immáron szükséges, sajnos elkerülhetetlen, tehát az irányelv előírásainak meg kell felelni.

Jogos a kérdés tehát, hogy mi változik akkor?

• Tárak: Az EU direktíva rövid lőfegyverek esetében 20, hosszú lőfegyverek esetében 10 lőszer kapacitás felett korlátozná ezen eszközök megszerzését. Az új magyar jogszabály szerint ilyen tárakat az szerezhet meg a jogszabály életbelépése után, akinek ilyen lőfegyverre engedélye van. Ugyanakkor a tárak nem kerülnek regisztrálásra. A 10- illetve 20-darabnál nagyobb kapacitású tárak továbbra is tarthatóak maradnak olyan személyeknek is, akiknek nincs lőfegyvertartási engedélyük. Ugyanakkor új ilyen eszközt ezek a személyek már nem szerezhetnek meg.
• „A” kategóriába átsorolt lőfegyverek: Számos öntöltő sportfegyver kerül át az „A”, vagyis polgári célra tiltott kategóriába. E lőfegyverek esetében az új hazai jogszabály él az EU-direktíva biztosította kivétel lehetőségével, vagyis sportlövészeti célra ezeket a lőfegyvereket továbbra is engedélyezik majd. Sőt, a korábban engedélyezett ilyen jellegű lőfegyvereket sem kell átkategorizáltatni.
• Engedélyek lejárata: Az EU direktíva kötelezővé teszi a kiadott lőfegyvertartási engedélyek maximum öt évenként felülvizsgálatát. Ez az új hazai szabályozás szerint automatikus rendszer szerint működik majd, vagyis a hatóság saját hatáskörében, az engedélyes tevőleges bevonása nélkül hajtja ezt végre – ahogy egyébként ez ma is történik -, az engedélyesnek semmilyen meghosszabbítással kapcsolatos ügyintézést nem kell végeznie.
• Lőfegyverek átkategorizálása: Annak ellenére, hogy az új EU direktíva szinte az összes lőfegyvertípust átkategorizálja, a magyar lőfegyvertartóknak nem kell új műszaki kártyát, vagy engedélyt kérni a már megszerzett lőfegyverekre, ez a rendelkezés a már kiadott engedélyek esetében nem hoz változást.
• A gáz- és riasztó fegyverek megszerzése, tartása tekintetében nem lesz változás. Az új direktíva és az új magyar szabályozás szerint azonban 2023-tól csak szigorúbb technikai kritériumoknak megfelelő gáz- és riasztó fegyvereket lehet majd forgalomba hozni. Ez a rendelkezés tehát a gyártókat és kereskedőket érinti, a fegyvertartókat nem. Mi ennek hatása: azok a gáz- és riasztó fegyverek, melyek gumilövedék kilövésére alkalmasok, nem fognak megfelelni az EU direktíva előírásainak, így ezeket forgalomba hozni nem lehet majd 2023-tól. Félreértések elkerülése végett, ezt nem a magyar jogalkotó találta ki, ezeket a paramétereket az EU direktíva teszi kötelezővé. A kint lévő fegyverek továbbra is tarhatóak maradnak, így a magyar szabályozás kifejezetten megengedőnek nevezhető. Ez persze nem érinti a muzeális kategóriába eső gumilövedékes fegyvereket, ezek továbbra is tarthatóak, megszerezhetőek maradnak mindenféle engedély nélkül.
• Hatástalanított fegyverek tartása: a hatástalanított fegyverek esetében kijelenthető, hogy a jelenleg engedélymentesen tartott hatástalanított fegyverek jogi állapota nem változik, továbbra is szabadon tarthatóak maradnak. Amennyiben a hatástalanítás 2016. április 8-a után történt, a fegyvert a hatóságnál be kell jelenteni. Ezt a hatóság tudomásul veszi. Forgalomba helyezni, országba behozni, onnét kivinni azonban csak olyan hatástalanított fegyvert lehet, mely megfelel a 2016. április 8 utáni technikai paramétereknek. A bejelentési kötelezettség ezekre a fegyverekre is vonatkozik.
• Muzeális fegyverek tartása: a muzeális fegyverek megszerzésének és tartásának a rendszere nem változik, és ahogy írtuk ez vonatkozik a muzeális gumilövedékesekre is.

Összefoglalásként elmondható, hogy a magyar fegyvertartókat a módosítás igen kis mértékben érinti, nem lesz szükség engedélyeink megújítására, egyéb adminisztrációra, senkitől nem vonnak be semmilyen fegyvert, mindenkinek megmarad engedélye, vagyis a tervezet megfelel a szakmai szervezetek által megfogalmazott követelményeknek: úgy építi be a direktíva által kötelezővé tett rendelkezléseket, hogy a lehető legjobban védi a fegyvertartók érdekeit, és kihasználja direktívában rejlő lehetőségeket.

Merre tovább? A jogalkotó és az sportlövész és vadász érdekvédelmi szervezeteket képviselő Fegyverügyi Egyeztető Fórum abban is egyetért, hogy a szükséges-elégséges, EU direktívához köthető jogszabálymódosítást szorosan követi majd egy második módosítás is, melyek feladata az lesz, hogy racionalizálják, tovább javítsák a hazai lőfegyvertartási környezetet úgy, hogy az engedélyezés alapfeltételei természetesen ne sérüljenek. E körben remélhető, hogy a jogalkotás figyelembe vesz számos évek, évtizedek óta szorgalmazott pozitív irányú változtatási igényt is.

No ezt érdemes osztani mellébeszélés, szenzációhajhászás helyett!

Németh Balázs

Fegyverügyi Egyeztető Fórum