Ritka eset, amikor lehetőség nyílik arra, hogy egy eredeti 19. századi töltényt vizsgáljunk meg. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum adott néhány éve arra lehetőséget, hogy egy eredeti Lorenz töltényt megvizsgáljak. A következő filmecske és cikkecske feladata tehát az, hogy pontosan meghatározza milyen tölténnyel is állunk szemben pontosan.

A Lorenz huzagolt puskacsalád és kúpos lövedékkel szerelt töltényének bevezetése fontos változásokat hozott a császári-királyi hadsereg logisztikai rendszerében. A gömblövedékeket még készítették présgépeken és öntőformákkal is, míg a kúpos lövedékeket már csak présgépeken gyártották. A szükséges alapanyagok mennyisége is jelentősen változott. A lőportöltet kevesebb, mint felére csökkent, miközben a szükséges ólommennyiség a kaliber csökkenése miatt csak 4 grammal növekedett. A 15,9 mm-es átmérőjű gömblövedék 24 g, míg a Lorenz puska kúpos lövedéke 28 g tömegű volt.

A Poderwils-féle lövedék

A vizsgálat tárgyát képező Lorenz töltény nem az eredetileg 1854-ben rendszeresített kompressziós lövedékkel van szerelve, hanem szoknyás, Minié rendszerű expanzív lövedékkel. A cseréről 1862-ben határoztak, mivel a lőtéri tesztek azt bizonyították, hogy a kompressziós lövedékek egy része instabillá vált röpülés közben és oldallal, vagy fenékrésszel előre csapódott a golyófogóba.

Az új lövedék 1863. március 12-én lépett szolgálatba. Philipp von Podewils, a Bajor Királyi Hadsereg századosa tervezte azt. A francia mintát követte, ugyanakkor a lövedék szoknyájába nem tervezett fém feszítő csészét (culot), mivel a szoknyát a lőporgázok ereje is szét tudta feszíteni megfelelő mértékben. A lövedéktípust 1857-ben a bajor hadsereg már rendszeresítette. A császári-királyi hadseregnél a teljes váltás azonban nem történt meg, melyre jó bizonyíték a königgrätzi csatatér, ahol mindkét típus előkerül nagy számban. A váltásra nem volt elegendő a 3 év, 1866 után pedig a Wänzl puskák már ugyancsak új lövedéket igényeltek.

Annak érdekében, hogy a Lorenz puska irányzékain ne kelljen változtatni, megtartották a kompressziós töltény szerkezetét, a lövedék tömegét, átmérőjét, betöltési módját. A lövedéket természetesen présgépeken készítették. A fenékrészben kialakított üreg 5,53 mm átmérőjű, 4,96 mm mélységű volt.

Háromféle Lorenz töltényt rendszeresített a hadsereg, mindegyik külső átmérője 13,9 mm volt. Az 1863. évi tölténygyártási szabályzat szerint a gyalogsági- és vadászpuskák tölténye 55 gran (1 gran = 0,07 g) lőportöltetet tartalmazott, teljes hossza 67,9 mm volt. A csendőrpuskák töltényét 45 gran lőporral töltötték, teljes hosszuk 61,4 mm volt. A pisztoly töltények töltete mindössze 25 gran lőpor volt, és ez volt a legrövidebb 51,5 mm-es hosszal. Az általunk vizsgált töltény tehát egy 1863 M pisztoly töltény.

1860 M Lorenz kapszlis lovassági pisztoly – a töltény birtokosa

A töltény egészen kitűnő állapotban maradt meg, ami lehetőséget ad pontos mérések végzésére. Átmérője 14,25 mm, hossza pedig 55 mm. Tömege 31,23 g. A töltény lövedékfelőli végét olvasztott faggyúba mártották, ezt tartotta puhán a csőben kialakuló szennyeződésréteget. A faggyú a töltény 13 mm-ét borítja be. A faggyúrétegnek olyan magasnak kellett lenni, hogy azt a rész, ahol a lövedék fala még hengeres, teljes egészében borítsa.

Az 1863 M töltény és metszete

A gyalogos puska töltete 55 gran (szemer), vagyis 3,85 gramm Gewehrpulver volt, ami finomabb szemcseméretet jelentett, mint a muskétalőporok esetében. 80 rész salétromból, 12 rész kénből és 14 rész szénből készítették. A lőportípus szemcsemérete megfelelt a mai 2Fg szemcseméretű lőporoknak, ugyanakkor a digitális mikroszkóppal készített képeken jól látszik, hogy a szemcsék felülete jóval egyenletesebb, tovább polírozták azokat, aminek köszönhetően gézfejlesztési képessége kisebb, mint a modern lőporok esetében. A szemcsék méretet 0,8-1,6 mm között változik.

Balra fent: eredeti lőpor, jobbra fent: Swiss 1,5Fg, balra lent: Swiss 2Fg, jobbra lent: Swiss 3Fg

A Lorenz töltény elkészítéséhez három trapezoid formájú papírra van szükségünk. Van egy külső és egy belső hüvely, valamint a lőporhenger. Ez utóbbi vastagabb, míg az első kettő vékony papírból készül.

A papír vastagság 0,12 mm. Ez különösen fontos, hiszen a 13,7 mm átmérőjű lövedék és a 13,90 mm furatátmérő közötti különbséget a papírpalástnak kellett kitöltenie.

A szabályzat szerint elkészített töltény egy ballisztika szempontjából nem igazán lényeges tényezőben eltér a mi példányunktól: a töltény lőporoszlop feletti részét a szabályzat szerint meg kellett tekerni a záráshoz, a mi töltényünk vége azonban a korábbi kovás puska töltényeknél megszokott hajtással van zárva. Ez a teljesítményt természetesen nem befolyásolja.

Németh Balázs, 2024. június