Kedves Olvasóink!

Pólik Sándor barátom szúrta ki ezt az izgalmas cikket, mely a diopteres irányzék  vadászati célú felhasználása mellett tör pálcát.  A cikk a  Vadászat, halászat, weekend, turisztika cm folyóirat 1936. január 31-i számában jelent meg almási Balogh Aladár alezredes tollából. A cikk egyrészt ékes bizonyítéka annak, hogy a magyar ember kreatív, és bármiből (is) tud készíteni bármit, másrészt viszont tényleg jó meglátásokat fogalmaz meg a résirányzék használatával kapcsolatosan.

Köszönjük a cikket Sándor!

Miként szereljünk golyós fegyvereinkre házilag dioptert?

Igen sok golyós fegyvert lehet látni, melyekre készítőjük annak idején dioptert nem szerelt. Az ilyen golyós fegyver szerintem nem tökéletes, miért is az utólagos pótlásról feltétlenül gondoskodnunk kell. A tehetősebbek ezt fegyverművessel csináltatják, míg elleneseiben erről minden puskás maga gondoskodik. Téves volna azt hinnünk, hogy fáradságunk hiábavaló s hogy célunkat teljes mértékben ne tudnánk elérni.

A készítés és házi szerelés módja a következő: Vegyünk lehetőleg matt zöldes avagy más enyhe sötétes színű vékony pléhlemezkét és vágjunk ki belőle egy cca 12 mm. széles és 4 cm. hosszúságú szalagocskát, aszerint, hogy milyen széles a fegyverünk irányzéka, illetve annak nézőkéje, melyet takarnia kell.

E célra igen alkalmas anyag a Rex-por matt zöldre zománcozott doboza. Ez ollóval könnyen vágható. E szalagocskát, pontosan a közepén gondosan összehajlítjuk, ami által az két egyenlő részre oszlik. A középvonaltól cca 8—8 milliméternyire újból meghajlítjuk a szalagocskát s ilyenképpen rajta három élet nyerünk. Ezután a lemezkét úgy hajtjuk össze, hogy a középső törés tetőszerű csúcsot alkosson. Tehát mint az ábra mutatja.

A lemezkét ezek után éles árral a nyíllal megjelölt helyen átszúrjuk úgy, hogy egy cca 3 milliméteres kerek nyílást kapjunk, melynek mindkét lemezkén át kell hatolni. A nyílás természetszerűleg tölcsér alakú. Az így összehajtott és átszúrt lemezeket széles, erős gumiszalagra varrjuk, illetve erősítjük fel, mely a csőre s előagyra természetesen a nézőke mögé helyezve, egyszerű kapoccsal bármikor föltehető s le is vehető.

Az átszúrás folytán keletkezett tölcsérszerű nyílás képezi a dioptert, miként ez az előző cikkben ismertetve is lett. Természetes dolog, hogy az átszúrásnak a célgomb és nézőke magasságával feltétlen vágni kell, mert ellenesetben átlátni rajta nem lehet.

A beállítás a gumiszalag egyszerű csavarásával történik, amidőn is rajta keresztülnézve a célgomb és nézőkén át a céltárgy éles kontúrjaiban tisztán láthatóvá lesz.

A nyílásnak a beszúrással kell szemünk felé fordulva lenni, annál is inkább, mivel ezt nemcsak az oldalról jövő zavaró sugarak teljes mérvű megtörése, de azon körülmény is indokolttá teszi, miszerint a szúrás túloldali részén apró szakadások keletkeznek, melyek a sugarakat vetítve a célzást csak zavarnák.

A diopter cserkelésnél álló vadra kiválóan megkönnyíti a célzást, míg meglepetés esetén a gumiszalag egyszerű csavarása révén a csősín újra teljesen szabaddá válik. Kezelése tehát igen egyszerű, előállítása pedig mibe sem kerül.

Használaton kívül természetesen leveendő, nehogy a gumiszalag rugalmasságából veszítsen. Hogy az elmondottak mennyiben helytállóak, megemlítem, hogy katonafegyverrel ily módon egyes libát 250 lépésen felül, egy magazinnal pedig öt darab ökölnyi nagyságú követ 100—100 lépésről nem egyszer lőttem darabokra.

Miként szereljünk golyós fegyvereinkre házilag dioptert?

Igen sok golyós fegyvert lehet látni, melyekre készítőjük annak idején dioptert nem szerelt. Az ilyen golyós fegyver szerintem nem tökéletes, miért is az utólagos pótlásról feltétlenül gondoskodnunk kell. A tehetősebbek ezt fegyverművessel csináltatják, míg elleneseiben erről minden puskás maga gondoskodik. Téves volna azt hinnünk, hogy fáradságunk hiábavaló s hogy célunkat teljes mértékben ne tudnánk elérni.

A készítés és házi szerelés módja a következő: Vegyünk lehetőleg matt zöldes avagy más enyhe sötétes színű vékony pléhlemezkét és vágjunk ki belőle egy cca 12 mm. széles és 4 cm. hosszúságú szalagocskát, aszerint, hogy milyen széles a fegyverünk irányzéka, illetve annak nézőkéje, melyet takarnia kell.

E célra igen alkalmas anyag a Rex-por matt zöldre zománcozott doboza. Ez ollóval könnyen vágható. E szalagocskát, pontosan a közepén gondosan összehajlítjuk, ami által az két egyenlő részre oszlik. A középvonaltól cca 8—8 milliméternyire újból meghajlítjuk a szalagocskát s ilyenképpen rajta három élet nyerünk. Ezután a lemezkét úgy hajtjuk össze, hogy a középső törés tetőszerű csúcsot alkosson. Tehát mint az ábra mutatja.

A lemezkét ezek után éles árral a nyíllal megjelölt helyen átszúrjuk úgy, hogy egy cca 3 milliméteres kerek nyílást kapjunk, melynek mindkét lemezkén át kell hatolni. A nyílás természetszerűleg tölcsér alakú. Az így összehajtott és átszúrt lemezeket széles, erős gumiszalagra varrjuk, illetve erősítjük fel, mely a csőre s előagyra természetesen a nézőke mögé helyezve, egyszerű kapoccsal bármikor föltehető s le is vehető.

Az átszúrás folytán keletkezett tölcsérszerű nyílás képezi a dioptert, miként ez az előző cikkben ismertetve is lett. Természetes dolog, hogy az átszúrásnak a célgomb és nézőke magasságával feltétlen vágni kell, mert ellenesetben átlátni rajta nem lehet.

A beállítás a gumiszalag egyszerű csavarásával történik, amidőn is rajta keresztülnézve a célgomb és nézőkén át a céltárgy éles kontúrjaiban tisztán láthatóvá lesz.

A nyílásnak a beszúrással kell szemünk felé fordulva lenni, annál is inkább, mivel ezt nemcsak az oldalról jövő zavaró sugarak teljes mérvű megtörése, de azon körülmény is indokolttá teszi, miszerint a szúrás túloldali részén apró szakadások keletkeznek, melyek a sugarakat vetítve a célzást csak zavarnák.

A diopter cserkelésnél álló vadra kiválóan megkönnyíti a célzást, míg meglepetés esetén a gumiszalag egyszerű csavarása révén a csősín újra teljesen szabaddá válik. Kezelése tehát igen egyszerű, előállítása pedig mibe sem kerül.

Használaton kívül természetesen leveendő, nehogy a gumiszalag rugalmasságából veszítsen. Hogy az elmondottak mennyiben helytállóak, megemlítem, hogy katonafegyverrel ily módon egyes libát 250 lépésen felül, egy magazinnal pedig öt darab ökölnyi nagyságú követ 100—100 lépésről nem egyszer lőttem darabokra.

Így minden vadásztársamnak melegen ajánlanám, hogy szükség esetén tegyen egy próbát vele.