Régóta terveztem, hogy egy kis kísérleti régészeti projekt keretében összehasonlítom az amerikai polgárháború három klasszikus töltényének pontosságát különböző távolságokon. A kísérlet esetében azonban nem a laboratóriumi pontosság elérése a cél, hanem az, hogy a lehető leghitelesebben reprodukáljam a lövész – fegyver – töltés triászát, nem kihagyva a rendszerből az egyetlen gyönge láncszemet sem.

A fegyvereknek és töltényeknek így a lehető legpontosabb másolatnak kellett lennie, ahogy a lövéseket sem adhattam le feltámasztott fegyverből, hanem csak az eredeti töltési mód követésével, eredeti felszerelés használatával, álló helyzetből.

Az emberi tényező talán a legfontosabb a rendszerben, így a kísérlet érdekében úgy lőttem a puskákkal, ahogy azt ma biztonsági okokból nem tesszük: a fegyver hatásának maximális „élvezete” érdekében sem fülvédőt, sem szemüveget nem viseltem, a töltést pedig a regulának megfelelően – kovás puska esetében a felporzást előre véve – végeztem. Mindezek mai szemmel már nem felelnek meg a biztonsági szabályoknak, így nyomatékosan kérek mindenkit, hogy ne utánozza ezt a fajta töltési módot. Ennek célja a kísérlet hitelessége, nem követendő példa.

A töltények és fegyverek

A referencia az eredeti 1863 M Springfield – Bridesburg – puska volt. .58-as huzagolt csöve – bár a fegyver több, mint 150 éves – tökéletes állapotban van. A papírtöltény elkészítésénél az eredeti mintát követtem: a két papírpalásból tekert hüvelybe 510 grain tömegű, .5775” átmérőjű puha ólomból készült szoknyás Minié lövedéket töltöttem 55 grain Swiss 2Fg feketelőpor töltet fölé. Értelemszerűen e fegyver bizonyult a legpontosabbnak a lőkísérletek során.

A sima csövű puska esetében replika mellett tettem le a voksomat. Bár rendelkezem egy eredeti 1815 M Harpers Ferry kovás puskával, azt mégsem akartam ilyen nagy szolgálati töltetettek „tormentálni”. Nagy különbség van az 1810-es és 1860-as évek metallurgiája között! Ez esetben inkább egy olyan replikát választottam, mely mind űrméret, mind csőhossz tekintetében megegyezik az amerikai puskával. A Pedersoli cég 1798 M muskétája erre a célra nagyszerűen megfelel, hiszen a puska éppúgy az 1777 M francia puska másolata, mint az 1815 M amerikai kovás puska.

E fegyverhez két töltetet készítettem. Az 1861-es szabályzat alapján elkészített „buck and ball” töltényt 130 grain 2Fg Swiss lőporral töltöttem, valamint egy űrméretes – 0,675”-es – golyóval és 3 db 0,30”-es őzsöréttel. Az egyes golyót tartalmazó töltény éppúgy 130 grain töltést kapott.

A lőkísérlet

Az emberalakokat – zárt rendű gyalogság 3 tagból álló szakaszát – formáló célokat először 50, majd 100 méterre tettem, azzal a céllal, hogy a korabeli tűzfegyveres harcászat alapvető távolságát fedjem le. Minden alakra egyetlen lövést adtam le minden távolságon, minden fegyverrel. A Minié töltény és a huzagolt puska igen kegyes volt az arcberendezésemhez, nem igazán volt visszarúgása. Ellenben a kovás hadipuska… üt, mint egy makrancos feleség. De azért jó muri volt! Íme az eredmény!

Németh Balázs