Az EU mégsem tiltja be a huzagolt puskákhoz használatos ólomtartalmú lövedékeket
Fontos előrelépés az ólom lövedékekkel kapcsolatosan: továbbra is használhatóak maradnak vadászati célra is az ólomtartalmú, huzagolt csövű fegyverekhez használatos lövedékek.
Az Európai Unió Bizottságának REACH Bizottsága közzétette honlapján a REACH rendelet legújabb módosítási tervezetét, mely a módosítás hatálya alól kivonja egységesen az összes huzagolt fegyverhez használatos lövedéket.
Januárban arról adtunk hírt, hogy több kisebb előrelépés is történt az ügyben, most pedig még fontosabb előre lépésről adhatunk hírt: a huzagolt fegyverekhez gyártott ólomtartalmú lövedékek vadászati használatának korlátozása teljes mértékben törölve lett a rendeletmódosításból, vagyis ezeket a lövedékeket vadászatra is tovább használhatjuk a jelenlegi rendszer szerint.
Az ólomsörét tekintetében azonban egyelőre továbbra is a januárban már ismertetett korlátozás van a rendelet tervezetben:
A rendelet életbelépése után 3 év maradt a türelmi idő, vagyis ez után semmilyen vadászati célra nem lehet majd ólomsörétet használni. Ólomsörétnek számít minden olyan sörét, mely 1%, vagy annál nagyobb ólomtartalommal rendelkezik.
A REACH rendelet csak azokat a sportlövészeti felhasználásokat korlátozza, tiltja be, melyek nem épített lőtéren történnek, vagyis a természetben kijelölt ad-hoc lőtereken ólomsörétet csak 5 évig lehet majd használni.
Az épített koronglőterek már más elbírálás alá kerülnek. Itt jelentős előrelépés történt, hiszen az eredeti, 15 éves türelmi idővel történő teljes betiltással ellentétben az 1,9 – 2,6 mm közötti ólomsörét továbbra is használható marad épített, engedélyezett koronglőtereken, abban az esetben, amennyiben 5 éves türelmi idővel felkészülnek a természetbe jutó ólom kockázatainak kezelésére.
A következő listából két kockázatkezelési intézkedésnek kell megfelelnie a sörétes lőtérnek: egy vagy több sörétfogó fal építése, egy vagy több sörétfogó töltés létrehozatala földből, kavicsból, homokból vagy egyéb megfelelő anyagból, egy vagy több sörétfogó háló, a területek lefedése, ahová a sörét hullik.
Ha a terület, ahová a sörét hullik nincs fedve, úgy fél évente vizsgálni kell a talaj pH értékét, és ha kell, be kell avatkozni, hogy az 6,5 – 8,5 között legyen. Kezelni kell ezenkívül a talaj- és felszíni vizeket a becsapódási zónákban, valamint minden mezőgazdasági tevékenység tiltott a terület határain belül.
A lőtérnek jegyeznie kell a kilőtt ólomsörét mennyiségét, ólomsöréttel csak sportlövő szövetségek regisztrált tagjai lőhetnek a rendelet életbelépése után. A lőtérnek kimutatást kell készítenie a talajból visszanyert ólomról is. A szükséges ólommentesítés gyakoriságát a helyi hatóságoknak 5 év türelmi idővel kell majd meghatározni.
Mindemellett a tagországok hatóságai 6 évet kapnak arra, hogy nyilvánosan elérhető listát készítsenek az engedélyezett kültéri lőterekről, melyek megfelelnek a megadott kockázatkezelési feltételeknek.
Tehát a helyzet jelentősen javult, de a sörét tekintetében még maradt feladat, a rendeletmódosítás végső elfogadásáig még történhetnek változások. Amennyiben az EU Bizottság REACH Bizottságában megszületik az egyetértés, az Európai Parlament fog szavazni a rendelet végső változatáról.
Dr. Németh Balázs
Fegyverügy Egyeztető Fórum
OMVK Fegyverügyi és Vadászlövész Szakbizottság
Forrás: https://ec.europa.eu/transparency/comitology-register/screen/documents/105447/5