1998-ban sütött el először elöltöltő fegyvert, és aktívan a 2000. évtől versenyez e sorok írója, aki rengeteg nagyszerű élményt köszönhet az elöltöltő fegyveres lövészetnek. Ért el már igen szép eredményeket 100 méteren (a máig érvényes 97 körös országos csúcsot 2005-ben állította be a pforzheimi EB-n), de a valódi hosszútávlövészet ez idáig álom maradt csak. Igazság szerint egyszer már megpróbálkoztunk ilyesmivel: a 2000-es évek elején Hajdúhadházon részt vettünk Balassi Jancsival, Tar Misivel, Nyári Gabival egy hosszútávlövész versenyen, de igazából esélyünk nem volt eltalálni a lőlapot még 300 méteren sem.

2021-ben lett volna az MLAIC 50. évfordulójára rendezett jubileumi világbajnokság, melyen először rendezték volna meg a rövid távú és hosszú távú bajnokságot egy időben. Németország azonban el kellett engedje a hosszútávlövész részt, mivel a katonai lőterekhez nem nincs hozzáférése a szövetségnek, a 2021. évi VB-t pedig elvitte a Covid. Ekkor jöttünk mi a képbe. Bár soha nem szerveztünk ilyesmit, az MLAIC Long Range Committee támogatásával 2022-ben mi tarthatjuk meg az elmaradt versenyt. Nagy lehetőség ez nekünk, hiszen javaslatunkra ez lesz az első VB, melyet kamera rendszerek segítségével szervezünk.

Francia, osztrák, német, svájci, holland és magyar lövészek Kisbéren az első magyarországi próbaversenyen

A lehetőség felpörgette a hosszútávlövészettel incselkedő elöltősöket, és 2021. november elején már nemzetközi próbaversenyt szerveztünk Kisbéren, a Shooting Farm lőtéren, tesztelendő a kamera rendszert, valamint saját képességeinket. Kimondhatatlan élmény egy elöltöltő puskával, optika mentes, diopteres irányzékkal lőlapon lenni, ne adj isten feketébe lőni 600, illetve 900 yardon. Olyan művészet ez, mely megunhatatlan élménytárat biztosít az elkövetkező évtizedekre biztosan.

Az elöltöltős közösség mindig arról volt ismert, hogy minden támogatást megad a kezdőknek, senki nem rejtegeti saját sikerének titkait. Ez az összefoglaló is azzal a céllal készül, hogy segítse elindulni a 100 méter fölé is lőni tervező szaktársakat. A következő összefoglaló persze messze nem teljes. Nem is lehet az, hiszen a sorok írója is kezdő a ködös messzeség meghódítása terén, és valószínűleg a cikkben szerepelő információk sem feltétlenül működnek minden lövész számára. Jelen dokumentum elsődleges célja tehát az ultima ratio megfogalmazása helyett az, hogy ismertesse azokat a tapasztalatokat, melyek a hazai lövésztársakat lőlapra juttatták 900 yardon ez elmúlt időszakban.

A versenyszabályok

Nézzük először is a szabályokat! A nemzetközi versenyek egy hetes periódusra íródtak. A távolság lehet yardban vagy méterben 300, 500, 600 (midrange, középtáv) és 900 és 1000 (longrange, vagyis hosszútáv). Minden nap egy távolság. Technikailag ezt úgy valósítják meg, hogy 10-15 lőállást telepítenek egy 3-4 m magas golyófogó elé, és mindennap eggyel hátrébb megy a lőállássor. A klasszikus szabályok szerint a golyófogó előtt jelzőárok található, ahová minden lövés után lehúzható a lőlap. Itt a jelzők jelölik a találatod, színkódokkal, vagy rádión megadják pontos helyét és értékét, majd le is ragasztják a lyukat. A lőállásban a pontozó rögzíti a kapott adatokat a pontozólapon. Az értékelés ez alapján történik, nem a lőlap alapján, hiszen minden lövés után „tiszta lappal” indul a lövész.

A kép valahol lőlapot is tartalmaz. Igen, ennyire kicsinek látszik 900 yardon…

A 300-as versenyszám a kezdőesemény. Minden lövésznek 13 lövést lehet leadni, de a rendszer más, mint a rövidtávú versenyek esetében. Itt a három levonóra az elején van lehetőség, és „beváltható keresőlövésnek” (convertible sighter) nevezik azokat. Ez azt jelenti, hogy a lövész elkezdi a sorozatot egy koszoló lövéssel, majd megkezdi a lőlap támadását. Amint lőlapra kerül, az lesz az első beváltható keresőlövése. Ebből 300-on összeset hármat lőhet, majd ezután maga dönti el, hogy honnan indul a verseny, vagyis a 10 értékelt lövés. tehát, ha a lőlapon látható első lövését már jónak tartja, akár az is lehet az első értékelt. Fontos, hogy a három lövésből nem lehet nem sorozatban szelektálni, vagyis az például nem tehető meg, hogy ha a második lövés nem jó, akkor az elsőt és harmadikat visszük csak tovább. Kizárólag egymást követő lövések vihetőek tovább. A versenyszámot eredeti vagy replika kategóriában lehet meglőni, 10 lövést értékelnek, a lövések leadására pedig 60 perc áll rendelkezésre.

A legközelebbi távolság után a lövészek felpakolnak, és hátra mennek a következő távhoz. 500-on és 600-on ugyan ezek a szabályok érvényesek, de 900 és 1000 yard/méter távolságon már 90 perc a lőidő, mivel itt 15 értékelt lövést kell a lőlapba helyezni. A becserélhető keresőlövések száma is magasabb, itt 5 lövése van a versenyzőnek a lőlapra kerülés után. A lőidőt a lövészetvezető különleges esetekben meghosszabbíthatja.

A sorozat alatt egy-egy lőállásban két lövész lő, eredményeiket párhuzamosan vezeti a pontozó. Amíg lőlapra nem kerülnek, addig külső segítség is igénybe vehető, vagyis akár a lövészek is segíthetik egymást. A lövésznek 90 másodperc áll a rendelkezésére, hogy leadja a lövést, melyet a pontozó mér.

A lőlapméretek

A szervező ország maga dönti el, hogy a yardban vagy a méterben rendezett versenyszámokat szervezi meg. Fontos döntés ez, hiszen nem csak a távolságok, de a lőlapok méretei is változnak. Ezt az információt jó előre közölni kell a résztvevőkkel. A lőlapok vékony papírból készülnek, melyeket tapétaragasztóval rögzítenek a hátlemezhez. Sokszor a fehér részbe eső köröket pontos méretre beállított kötél és vastag filctoll segítségével „körzővel” húzzák be.

Tar Misi találatai a lőlap közepében 900 yardon eredeti puskájával

Yardban rendezett verseny esetén:

Jelen sorok szerzője 10 kereső lövés után talált rá a lőlapra 900 yardon, de utána 5 lövést sikerült elhelyeznie rajta.

Így néz ki a kamerarendszer appján lejelölt öt lövés

Méterben rendezett verseny esetén:

A lövésnek elég érintenie a vonalat, hogy nagyobb értéknek számítson. Minden távolságon hirdetnek győztest, de vannak összetett számok is: középtáv, hosszútáv és teljes összetett.

A csapatsport

Minden résztvevő nemzet minden távolságon indíthat egy-egy négy fős csapatot. A csapatszámot külön lövik meg az adott távolságnak dedikált napon, kivéve, ha valamilyen oknál fogva csúszás lép fel a szervezésben.

A hosszútávlövészet igaz csapatjellegét azonban nem ez adja. A legfontosabb és talán legszebb része a történetnek abból adódik, hogy a pontozó és a két lövész egy csapatot alkot, vagyis amíg a lövész rá nem talál a lőlapra, mindketten segíthetik tanácsaikkal a lövészt, ellenőrizhetik lövéseit. Különösen fontos ez, hiszen nagy távolságon könnyű elveszteni a célt, ilyenkor kulcsfontosságú lehet, ha valaki spektíven keresztül nézi a lövést, és vagy a lövedék húzása, vagy becsapódása alapján segít korrigálni. Tulajdonképpen gyakorolni sincs sok értelme egyedül, hiszen csak fogy majd a lőpor és lövedék, eredmény nélkül. Tehát ha hosszútávlövészetre adod a fejed, keress magadnak egy gyakorló partnert, ellenkező esetben sok jó ólmot, lőport és lövedéket vesztegetsz majd el. Csapatszámokból a következők léteznek: középtáv összetett, hosszútáv összetett, és teljes összesítés.

A puska

Pedersoli Gibbs .45 puska

A fegyver lehet eredeti vagy replika, de egyik esetben sem haladhatja meg a fegyver tömege a 13 font, vagy 5,9 kg-ot. Az űrméret 0,40” és 0,47” között kell legyen. A hosszútávlövész puskák huzagolása jellemzően gyors (1:18” – 1:22”), hogy megfelelő módon stabilizálni tudja a hosszú lövedékeket. A fegyver elsütőszerkezete lehet direkt vagy gyorsítós, ágyazása lehet fél vagy teljes. Amennyiben fegyverünk teljes ágyazattal rendelkezik, a torkolat felőli rögzítő csőpán legyen olyan laza, hogy kézzel le lehessen húzni, a hátsó pánt pedig legyen annyira feszes, hogy csak nagy kézerővel legyen mozdítható. A pontosságot segíti, ha a lakatlemez felső éle nem ütközik fel a csőfar bolsterének alsó felületével. Akkor jó, ha egy vékony lapnyi rés van a két alkatrész között.

Figyeljünk a cső és ágyazás illeszkedésére. Akkor jó, ha nem kell lefelé feszíteni a csövet, hogy az ék vagy a csőpántok helyretehetőek legyenek. A cső nem kotyoghat természetesen az ágyazásban.

Különösen fontos, hogy a fegyvercső jó karban legyen, hiszen nagy gáznyomású töltetekkel dolgozunk majd. Mire kell odafigyelni? A lőkúp és perselye menete legyen tökéletes, ha ez sérült, fegyverünk kiköpheti a lőkúpot hátrafelé, mely eltörheti a kakast, diót, és sérülést is okozhat. Készüljünk arra is, hogy lőkúpjaink igen gyorsan égnek majd ki, ha a gyúlyuk 0,8 mm fölé tágul, engedjük el. Tapasztalt lövészek ezért használnak platina, titán vagy wolfram betétes lőkúpokat, melyek bár igen drágák, megfelelő karbantartással szinte örökké tartanak.

Jelenleg kereskedelmi forgalomban kevés hosszútávlövészetre optimalizált fegyver érhető el. A legjobb választás talán a Pedersoli Gibbs, mely sokszorosan bizonyított már nemzetközi versenyeken, és kinyitotta a hosszútávlövészet varázslatos világát olyanoknak is, akik nem engedhetik meg maguknak az egyedileg gyártott fegyvereket. Jó választás lehet a Pedersoli Volunteer puska is, bár a teljes ágyazás miatt a csőpántok menedzsmentje fontos lesz. A hatszögletű poligon huzagolású  Pedersoli Wihitworth puskákat tapasztaltabb lövészek a közepes távolságokra ajánlják.

Az irányzék

Hosszútávlövészethez olyan diopteres, nem optikai irányzékra van szükség, mely kellően nagy magassági állítási lehetőséggel rendelkezik. Az okulárt akár 10-12 cm magasra is kell emelni távolságtól és lövedéksebességtől függően, így csak létrás irányzékok jöhetnek szóba. A célgömb legyen cserélhető inzertes, lehetőleg oldal irányban állítható, és az sem baj, ha rendelkezik libellával, hogy a fegyver véletlen megdöntése érzékelhető legyen. Nem baj, ha van az irányzékon Vernier skála, de sublerrel is jól el lehet boldogulni, ha megfelelő skála nincs. Ez esetben olyan pontokon kell mérni, melyek kellően sarkosak ahhoz, hogy a mérés mindig egzakt legyen. Az célgömb inzertje legyen körkörös, ne a legvékonyabbat válasszuk, legyen kellően kontrasztos a lőlapon. Az irányzékok ne kotyogjanak, figyeljünk arra, hogy az állítás folyamatos legyen.

Folytatjuk!

Németh Balázs, 2021. november