Pedersoli Classic 12 ga Deluxe

A sima csövű vadászpuskák egykorúak a tűzfegyver történelemmel. S hogy a csőből egyes golyón kívül egyszerre több, kisebb lövedék is kilőhető szintén egykorú a lőfegyveres vadászat történetével. Az elöltöltő sörétes puskák azonban nem csak vadászatra használatosak. Nagyszerűen megfelelnek koronglövészetre is. Nézzük hát e nemes bestiák töltését, kezelését, történetét.

A munkában négy fontos korabeli dokumentumot hívok segítségül: Pák Dienes: Vadászattudomány (1829), Magyari Szász Ferenc: A gyakorlott vadász (1842), Cserszilvásy Ákos: A vadászat mestere (1854) és Bölcsházai Belházy Jenő: A vadászati ismeretek kézikönyve I. (1892) c. munkáit. Soraik ma is megszívlelendőek, és rengeteg segítséget nyújtanak a modern kor elöltöltő fegyveres lövészének, vadászának is.

Sörétes elöltöltő puskák és tölteteik hazánkban

Kakast félállásba! Kezdődik a töltés.

Pák Dienes (1829) a sugár-csövű puskák (flinták) nagy családjába osztja be a különböző altípusokat: a madár-puskát, mely hosszú csővel és kis kaliberrel bírt, a srétes puskát, mely legfeljebb 4 láb (bécsi lábban mérve 126 cm) hosszú és „szája leginkább 1 5/4 vagy 2 latos” (21,9 és 35 g tömegű ólomgolyó átmérőjének felel meg a cső átmérője. Ez mai mértékegységre váltva 15,5 és 18 mm-t jelent, vagyis a mai 20-as és 12-es sörétes űrméret között változtak.), és rucza-puskát, mely távolabbi lövések leadására alkalmas és hossza 5-6 láb (155-186 cm).

Pák leírja, hogy az 1800-as évek első harmadában kezdtek elterjedni a „kétcsövű hosszú puskák”. (Doppelflinte). Ezek két altípusát írja le: az egymás melletti csőelrendezésűeket, melyek két „szerszámmal” azaz lakattal rendelkeztek, s az egymás alatti csőelrendezésűek, melyek egy szerszámmal, és forgatható csővel bírtak. Pák idején a puskaszerszám szinte kizárólagosan kovás rendszerű volt.

Szász Ferenc (1842) arról számol be, hogy Erdélyben a francia damaszk csövek voltak a legjobb minőségűek ebben az időben. Ezeket mind jónak tartja, s minőségben nem, csak látványban térnek el egymástól. „Jók azonban lehetnek akármelly gyárban készült csők is, feltéve azt: hogy vasok lágy, és főként általánosan egyforma.” Utalást tesz a használandó por és sörét arányára is: „apróbb srétet majdnem minden puska jól hord, azonban meg kell jegyezni azt, hogy – különösen nagyobb sörét nemből – ritka kivitellel többet, mint a’ port nem kell adni.” A mennyiségek természetesen nem tömegben, hanem térfogatra értendőek.

Cserszilvásy Ákos (1854) szerint “Az olyan vadászat-kedvelő számára, ki nem tarthat két fegyvert, s mégis mindennemű vadra készül vadászni, legajánlatosabb a 16. számú öbű, s 28-29 hüvelyk hosszú csővel ellátott s mintegy 7 font súllyal biró fegyver.” Így írja le a sörétes puska töltését: „Hogy elöltöltő fegyverbe a lőpor beteendő, rá a fojtás, erre sörét, s ismét fojtás, ez az elemi rész, de magában még igen kevés. A jó töltéstől függ legelsőbben is a siker.”. Cserszilvásy ajánlja, hogy a töltést erősen verje le a vadász, de úgy, hogy a por össze ne törjön, mert az gyöngíti a töltetet. Legyen légmentes a töltés, mely úgy ellenőrizhető, hogy visszapattan-e a fojtásról a vessző. „A másik lényeges dolog, hogy a sörét mennyisége vagy a golyó súlya, a lőpor erejével helyes arányban legyen. A 14 és 12 számos öbüeknél a por aránya a söréthez úgy áll, mint 1:6, a 16 számos öbűeknél, mint 1:7.”

Bölcsházai Belházy Jenő (1892) is hasonlóan fogalmazza meg a kívánatos töltési arányokat, nagyobb játékteret enged a gáznyomás terén. “A göbecsmennyiség az angoloknál 5-6-szor, a francziáknál 10-11-szer, minálunk pedig 6-9-szer olyan sulyu szokott lenni mint a lőpor sulya.” Talán nem véletlen ez, hisz Cserszilvásy könyve megjelenése óta már majd fél évszázad telt el, mely során a metallurgia jelentősen fejlődött, a 19. század végi cövek már nagyobb gáznyomással is elbírhattak.

Az elöltöltő sörétes puska hatása a modern hátultöltőkhöz viszonyítva

Lőpor betöltése.

És hogy mennyi a különbség a feketelőporral töltött elöltöltő fegyver és a modern vadászati célú sörétes töltény hatása közt? Nos engedjék meg, hogy idézzem a Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Kft. hivatalos értékelését mérési adataik alapján:

„A vizsgálatok során egy Magyarországon széles körben használt (Armusa Veloz) 32 g, 3,5 mm átmérőjű söréttöltettel szerelt sörétes vadászlőszert hasonlítottunk össze egy elöltöltő sörétes vadászfegyverből kilőtt töltettel. Először 700 mm hosszúságú C.I.P. mérőcsőből lőttünk ki 5 db sörétes vadászlőszert, majd a szintén 700 mm csőhosszúságú elöltöltő vadászpuskát töltöttük meg a hozzá megengedett maximális 89 grain fekete lőpor töltettel, a fölé töltöttük be a vizsgált sörétes lőszerével megegyező sörétkosarat, ólomsörétet és így végeztünk öt próbalövést. A mért sebességadatok az alábbi táblázatban láthatók:

Fegyver	Töltet	V2,5_1 átl
12/70 mérőcső	Armusa Veloz 12/70 32 g – 3,5 mm	390 m/s
12-es kal. Double Classic Shotgun	Armusa Veloz sörétkosárban 32 g – 3,5 mm, 5,77 g fekete lőpor	348 m/s

A mérési adatokból látható, hogy a konkrét sörétes lőszer, illetve a vizsgált vadászpuska megegyező söréttöltettel vizsgált lövedéksebességei között mindössze kb. 40 m/sec különbség van a csőtorkolattól 2,5 m-rel mérve. Mivel a légellenállás – így a sörétszemek lassulása is – nagyban függ a lövedéksebességtől, a két töltet közötti sebességkülönbség a vadászat szempontjából fontosabb 20-40 m lőtávolságon már nem tér el a vadász számára jól érzékelhetően egymástól. Ugyanakkor a fekete lőpor tulajdonságai miatt a söréttöltet gyorsulása nem olyan dinamikus a fegyvercsőben, mint a füstnélküli lőpor használata esetén, emiatt a sörétszemek kevésbé deformálódnak és várhatóan egyenletesebb szórásképet biztosítanak.

…

A 20-as, vagy annál nagyobb kaliberű sörétes (sima csövű) elöltöltő fegyvereket műszakilag és ballisztikailag egyaránt alkalmasnak tartjuk a sörétes vadászfegyverrel vadászható hazai fajok biztonságos, etikus elejtésére, azok hatásos lőtávolsága gyakorlatilag jelentéktelen mértékben (néhány méter) tér csak el modern, hátultöltő társaik hatásos lőtávolságától.”

Az elöltöltő sörétes puska töltése

Vastag fojtás a lőporra

Mint minden egyéb elöltöltő fegyvernél, e vadászpuskánál is kiemelt figyelmet kell szentelni a töltetek helyes megválasztásának. Kezdjük a lövészetre való felkészülést a megfelelő anyagok beszerzésével. Szükségünk lesz kb. 1 cm vastag filcre, vastag kartonra vagy parafára, és tiszta ólomsörétre. A filcből és parafából kell kivágni a csőátmérőnek megfelelő átmérőjű lőpor- és végfojtásokat. Lövészet előtt mindenképpen mérjük ki a megfelelő lőportöltetet és ólomsörétet (a Pedersoli Classic 12 ga söréteshez az ajánlott töltet például 89 grain FFg feketelőpor és 1 1/8 uncia = 492,2 grain = 31,89 gramm ólomsörét). Fegyverünktől megbízható, kiegyenlített teljesítményt csak akkor várhatunk, ha mindkét összetevőt a lehető legnagyobb pontossággal mérjük ki. Az ólomsörét méretének megválasztásánál elsősorban a felhasználási módot tartsuk szem előtt. Skeet lövészet esetén nagy szórásra és tűzsűrűségre van szükségünk, a lőtávolságok viszont viszonylag kicsik (15-25 m) E célra 2-2,5 mm átmérőjű sörét a legmegfelelőbb. Trap lövészethez, a nagyobb lőtávolságok miatt (25-40 m) érdemes növelni a sörétek méretét (2,5-3 mm) és inkább a szűkített csövet és nagyobb lőportöltetet használni. A fegyver szórásképe nagy távolságokon tovább javítható sörétkosár használatával, mely a csövet elhagyó töltetet még néhány méteren össze tudja tartani. Korhű megoldásként ez esetben kizárólag a kalapfilcből saját kézzel készített kosár jöhet szóba, de természetesen a hagyományos 12-es sörétes lőszerek műanyag kosarai is jók lehetnek, de ebben az esetben is kell majd külön fojtást tennünk a lőporra, mivel a modern sörétkosarak lötyögnek a mi csöveinkben. A külön lőporfojtás alkalmazása ilyen esetekben azért is tanácsos, mert nélkülük a feketelőpor lángja közvetlenül érné a műanyag sörétkosarat, és azt részben megolvasztva nehezen eltávolítható lerakódást okozna a csőben.

Gondoljuk csak el mennyi lehetőségünk van az „alkalomhoz illő” töltet kiválasztására! Nagyobb hatásos lőtávolságok elérésére egyszerűen növelhetjük a lőportöltetet, és sörétméretet. Szinte minimális változtatással érhetünk el „Magnum” töltetet cserjés, bokros terepre (pl: 100 grain FFg + 1 1/4 uncia sörét). A fegyver nagy tömegű tapaszolt ólom gömblövedék használatával alkalmassá tehető vaddisznó vadászatára is (természetesen csak a szűkítetlen csővel, és erősen korlátozott lőtávolságon!). Szász Ferenc így ír a golyólövésről: „Golyót srétes fegyverből csak ritkán, és szükség esetében kell lőni, ‘s akkor sem máskét mint flastromozva, az az fagyuval vékonyan be-kent gyapott szövetet vagdalunk akkora négyszegre melly a’ golyót be-takarja, ‘s a faggyus felét a’ cső szájára fektetve, a’ golyót réá tesszük, ‘s úgy taszítjuk a’ porra, fojtás nélkül, hogy nem tágan, de nem is éppen erőltetve menjen le.”

Nem ajánlja ugyanakkor, hogy gyakran lőjön a vadász golyót a sörétes puska csövéből. Akkoriban kifejezetten kívánatos volt, hogy a csövek minél lágyabb anyagból készüljenek. Mind Pák Dienes, mind Szász Ferenc úgy vélekedett, hogy a lágyabb vasból készült cső jobban állja a nyomást, kevésbé hajlamos felhasadni nagyobb töltet esetében. Ennek megfelelően ezért féltették a csövet az egyes golyótól. Annak, aki apró- és nagyvadra is vadászni kívánt, Szász a vegyes csövű fegyvert javasolta: „Kinek alkalma van nagyobb és kisebb vadászatot gyakorolni jobban tészi ha olly fegyvert szerecz mellynek bal csője egyenes és nem mély huzással van vonva, a’ jobb sima; így az elsőből golyót, postát, srétet a’ másból postát, srétet lőhetni;”

A modern replikák esetében már nem kell aggódnunk a cső minősége miatt, így ha úgy kívánjuk, minden gond nélkül lőhetünk akár egyes golyót, akár kúpos lövedéket a szűkítetlen csövekből.

A töltetek változtatásánál mindig tartsuk be a gyártó maximális és minimális tölteteire vonatkozó határértékeit. Nem csak a túltöltött fegyver lehet balesetveszélyes! A túl kis lőportöltet és nagy tömegű lövedék használata éppen annyi kárt okozhat fegyverben és emberben.

A folyamat

A csappantyúzás az utolsó mozzanat

Az első és legfontosabb dolog, hogy mindkét kakast állítsuk biztonsági félállásba és győződjünk meg a fegyver töltetlenségéről. Még a töltés kezdete előtt döntsük el és tudatosítsuk magunkban melyik cső töltését fogjuk kezdeni, mivel igen könnyen kerülhet dupla lőpor vagy sörét valamelyik furatba figyelmetlenségből. Érdemes a töltővesszőn késsel megjelölni a töltött állapotot, hogy a későbbiekben ez bármikor referencia lehessen, ha elbizonytalanodunk. Higgyünk Cserszivásynak:

“Ha régi vagy idegen, s egyáltalában bizonytalan töltés volna puskánkban, tanácsos vadászat előtt a töltést megmérni, tudniillik a puskavessző a csőbe eresztvén, s meg kihúzatván, kívül a csőre illesztve megmutatja a töltés mekkoraságát.”

Öntsük a fiolából az előre kimért a lőport a csőbe, majd toljuk rá a vastag filcfojtást. A filcet a töltővesszővel néhány határozott mozdulattal üssük a lőporra, addig, míg az magától vissza nem pattan. Ne kloffoljuk túl nagy erővel, mivel a lőpor összetörésére semmi szükség nincs. Cserszilávásy alapján:

“Ügyeljen az ember, hogy lőpor és fojtása között hézag ne maradjon, ami a nagyon mocskossá lődözött puskánál megeshetik, mert ha a hézag kicsiny is, oly rándulást okoz, mi az embert jól képen is üti, de meg a csövet is elrántja a helyes iránytol…”

A főfojtás tetejére öntjük az előre kimért sörétet, majd a legtetejébe nyomjuk a parafa vagy karton végfojtást. Ugyan ezt a műveletet végezzük el a másik csővel is, majd helyezzük fel a csappantyúkat! A kakasokat csak lövés előtt közvetlenül feszítsük meg, hogy elkerülhessük a véletlen sütést! Amennyiben a lövések leadása előtt még mozogni szeretnénk, nagyon finoman eresszük a kakasokat a csappantyúkra. Tengerentúli kollégáink és Cserszilvásy szerint is ez a legbiztonságosabb módszere a fegyver terepen történő szállításának.

Talán fölösleges is megemlítenem, hogy az elöltöltő fegyverek töltése közben sem a töltést végző személy, sem a közelében tartózkodók nem dohányozhatnak.

A lövés

A sörétes fegyver, elsősorban apróvad vadász és koronglövész használatnak megfelelően nem rendelkezik hátsó irányzékkal, hanem a hagyományos módon a csősínnel kell céloznunk (a csőfar fölé képzeletben fektessünk egy ceruzát és ehhez rendezzük az első irányzék magasságát). Az első cső kilövése után ellenőrizzük, hogy a másik cső töltete nem mozdult-e ki a helyéről, mert ha a lövedék és a lőpor közt légűr keletkezik, az csőrobbanáshoz, dudorosodáshoz vezethet. (Tapasztalataim szerint, ha pont a csőbe szorosan illeszkedő végfojtást használunk, a koszolódásnak köszönhetően az mindig szorosan fogja tartani a ki nem lőtt töltetet) Folyamatos, kiegyenlített teljesítményt akkor érhetünk el, ha a csőfuratok már elérték az “üzemi koszolódás szintjét”, vagyis már képződött rajtuk egy vékony réteg égéstermék, melynél jobban semmilyen anyag nem képes szigetelni.

“…hogy ha nagyobb vadra készülünk, úgy intézzük, hogy előbb néhány lövést tegyünk vele, vagy ne mosassuk ki a belsejét simaságig tisztára, mert egy kissé porkormos csőből a lövésnek nagyobb ereje van.”

Újratöltés

Állítható, térfogatos mérő feketelőporhoz, söréthez

Nagyon fontos szabály, hogy csak mindkét cső kilövése után kezdjünk az újratöltéshez! Ne feledjük, hogy egy töltet ellövése után egy másik töltött cső közelében kellene tevékenykednünk!

Ha mindenképpen szükségünk van arra, hogy duplacsövű fegyverünk egyik csövének kilövése után azonnal újratöltsünk, akkor kövessük Szász Ferenc ajánlását: „Ha két csőjű puskánk van mindenek felett arra ügyeljünk vallyon mind a’ két csőt ki lőttük é, vagy csak eggyet? Az utolsó esetben első mit tenni kell: a’ kakast lebocsátani, ne hogy töltés alatt kutya reá szökése, vagy más eset által véletlen el csattanjon, ‘s szerencsétlenség történjen. Ifju tüzes puskásoknál megtörténik, hogy a’ már töltött csőben adják a’ más tőltést is, vagy srét helyett port, por helyett srétet töltenek; Az elsőt elkerülhetni az által, ha a’ vesszőt kivonva a’ töltött csőben botsátjuk, míg nem a’ por és fojtás a’ másban van, ‘s hasonlóképpen, míg azután a’ srétet is betőtöttük; a’ más hibát a’ már tulajdonunká tett hideg vér, és ügyelet által távoztatjuk.”

A töltet hangolása

A feketelőporos söréttöltés első ökölszabálya nem túl bonyolult: töltsünk ugyanannyi térfogat lőport, mint amennyi sörétet a csőbe. Az utóbbi mondatban a térfogat szót nem véletlenül emeltem ki! Nehogy véletlenül ugyan olyan tömegű lőport töltsünk be, mint a söréttöltet tömege, mert az egészen biztosan csőrobbanáshoz fog vezetni! Gyakorlatban ez a következőképpen néz ki: használjuk ugyan azt a mércét – amit lehetőleg 25-35 g közti tömegű sörétre állítottunk be – mindkét összetevő kimérésére. Ez kezdetnek jó is lesz. Íme néhány mérceméret referenciának:

Söréttömeg (gramm) Sörét átmérő: 3,1 mm	E térfogatnak megfelelő 3Fg Swiss lőportömeg (grain)	Sörétszemek száma
25 g	61 grain	150-156
28 g	70 grain	165-175
32 g	79 grain	190-200
35 g	84 grain	206-220

Állítható mércét vásárolhatunk – akár antik darabokat is – pár ezer forintért, de különböző méretű töltényhüvelyekből elkészíthetjük sajátjainkat is.

Parafa, filc és préselt szőr vastag-, és karton végfojtás

Fontos néhány szót ejteni a használandó fojtásokról. A lőporra nyomott fojtás anyaga, vastagsága, tömege fontos a szóráskép alakulása szempontjából. Olyan anyagot kell választanunk, mely megfelelően fojtja a lőport, de nem tudja beelőzni a sörétrajt. Hogy ez megtörténik-e, úgy tudjuk ellenőrizni, hogy lőlapra lövünk a fegyverrel. Ha a szóráskép középen lyukas, akkor a fojtás szétcsapja a sörétrajt, tehát változtatnunk kell. Lehet játszani az anyagával és vastagságával is, egyéni igényeinknek megfelelően. Figyeljünk a fojtás átmérőjére. Ha egy 12-es központi gyújtású töltényből kivesszük a fojtás vagy sörétkosarat, azt tapasztaljuk majd, hogy az lötyög a csőben. Fontos, hogy csövünkhöz pontosan illeszkedő fojtásátmérőt válasszunk. Íme egy ki segítség a helyes méret kiválasztásához:

Sörétes cső átmérője	Átmérő hüvelykben	Átmérő mm-ben
28 ga	0,550”	13,97 mm
20 ga	0,617”	15,67 mm
16 ga	0,670”	17,02 mm
12 ga	0,727”	18,46 mm
10 ga	0,780”	19,81 mm

Ezeknél a csőméreteknél 0,-0,2 mm-re erősebb fojtás érdemes választanunk attól függően, hogy a választott fojtásanyag mennyire összenyomható.

Érdemes pár szót ejteni a lőporról is. A modern központi gyújtású sörétes lőszerek általában igen gyors égésű lőport tartalmaznak. Ennek egyszerű oka van: a sörétes cső átmérője nagy, vagyis a lövedék (söréttel töltött sörétkosár) mögötti térfogat igen gyorsan nő. Ahhoz, hogy a gáznyomás a gyorsan növekvő térfogatban a szükséges szinten tartható legyen, gyors gázfejlesztésre képes lőpor szükséges. Elöltöltő fegyvereknél azonban kicsit más a helyzet. Bár az űrméret itt is nagy, a térfogat pedig gyorsan nő, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a közepes (2Fg), vagy a közepesen lassú (1,5Fg) égésű lőporokkal lehet a legjobb eredményeket elérni.

A sörétes fegyver szórásképe

A modern kori elöltöltő sörétes puskán nagy rész rendelkezik szűkítéssel, gondolva a vadászati felhasználás igényeire. A szűkítése jelentősen befolyásolja fegyverünk szórásképét és hatékony lőtávolságát, így érdemes megismernünk a leggyakoribb szűkítéseket és hatásukat:

Szűkítés	Ideális lőtáv yardban és méterben	Szűkített csőrész és az űrméretes csőrész átmérője közti különbség (hüvelyk)
Cylinder	< 20 / 18	0”
Skeet	22,5 / 20,2	0,005”
Improved Cylinder	25 / 22,5	0,010”
Light Modified	30 / 27	0,015”
Modified	32,5 / 29,2	0,020”
Improved Modified	35 / 31,5	0,025”
Light Full	37,5 / 33,75	0,030”
Full	40 / 36 <	0,035”
Extra Full	40 / 36 <	0,040”

A sörétes puskák szórásképének ellenőrzése nem modern kori fejlemény. A ma módszerekhez igen hasonlatos szóráskép ellenőrzést ír le Szász Ferenc. Életnagyságú nyulat rajzoltak papírlapra, melyre „2. számú sréttel” először 30 lépésről – 22,5 m-ről – majd 50 lépésről – 37,5 m-ről – lőttek. Előbbi esetben elvárás volt, hogy a sörétszemek kétharmada, utóbbi esetben egyharmada legyen a lapon. Ideális a szórás, ha „a töltés kereken, a’ srét párosan vagy hármasával, ‘s a’ közép pont felé tömöttebben fekszik, ‘s egy fél íznyi (kb. fél hüvelyk – a szerz.) deszkán át halad.”

6-s sörét

Minden elöltöltő fegyver lelkivilága egyedi, így nem úszható meg, hogy a lövész-vadász ellenőrizze fegyvere és töltete szórásképét. E feladat végrehajtásában legfontosabb társunk egy üres, 1 m x 1 m-es papírlap, melyre egy 75 cm átmérőjű kört rajzolunk, melynek közepét jól látható jellel jelöljük meg. Az angolszász iskola szerint ezt a lapot abban a távolságban kell elhelyezni, mely várhatóan a leggyakoribb lőtávolság lesz koronglövészet vagy vadászat során. Ez a távolság nagy valószínűséggel nem lesz több, mint 20 – 35 m.

Töltsük meg a fegyvert a kiválasztott töltéssel, majd a lőlap közepét célozva lőjünk egyszer a lapra. Számoljuk meg a 75 cm-es körön belül becsapódó sörétszemek számát, majd osszuk el az összes kilőtt sörétszem számával. Az így kapott százalékos érték lesz számunkra az egyik legfontosabb adat. Jónak akkor tekinthetjük ezt a százalékos arányt, ha kb. 25 yard (22,5 m) távolságon ezeknél az értékeknél nem kapunk rosszabbat:

Szűkítés mértéke	Százalékos arány 25 yardon (22,5 m)
Full	60-70 %
Modified	55-60 %
Cylinder	45 %
Skeet	50 %

Érdemes persze azt is tudunk, hogy nagyjából mekkora a kiterjedése (átmérője) a szórásképnek a leggyakoribb távolságokon.

Pedersoli Old English Shotgun 12 ga

Persze ne felejtsük el, hogy a sörétraj nem kétdimenziós, hanem van harmadik kiterjedése is, vagyis a sörétszemek nem egy síkban „műrepülnek” a cél felé, hanem a lőirány mentén elnyúlt cseppet formáznak. Mozgó vadra vagy korongra lövés esetében ezért tovább árnyalja a lehetőségeket, hogy a sörétcsóva mely része éri be a céltárgyat, apróvadat.

Persze az esetek legnagyobb részében az első kipróbált töltet még mesze van a tökéletestől. A szóráskép fejlesztése már a régieknek is sok fejtörést okozott. A legbizonytalanabb talán Szész Ferenc volt, aki azt javasolta, hogy ha nem jó a szóráskép, akkor töltsünk kevesebb port és több sörétet, vgy több port és kevesebb sörétet, ha ez nem működik, lágyítsuk ki, vagy keményítsük fel a csőfart, de ha semmi nem megy, cseréljük azt ki… No ezeket a tanácsokat semmiképpen se kövessük!

A cső százalékos szórásaránya persze többféleképpen is javítható. Először is csökkenthető vagy növelhető a lőtávolság. Könnyen megeshet, hogy egy cső nagyszerű szórásképet ad 20-25 méteren, de már csapnivaló 30 méteren. Ebben az esetben tudni fogjuk, hogy közelebbről érdemes leadni lövéseinket. Természetesen a már említett módon játszhatunk a lőpor mennyiségével, minőségével, és a fojtások milyenségével is. Ez hosszú, türelmet igénylő folyamat, de egyben a lényege is a játéknak.

Amikor a kovás sörétes talál

A papírcélon azonban ne csak azt vizsgáljuk, hogy mennyi szem esik a 75 cm-es körön belülre. Figyeljünk arra is, hogy egyenletes-e a találatok eloszlása. A célunk az, hogy ne legyenek lyukak a szórásképben, vagyis a 75 cm-es felület egészén biztosítva legyen, hogy a korong vagy az apróvad „ne férhessen át”. Ha a szórásképünk egyenletes, de nem találjuk elég sűrűnek, javíthatjuk a sörétszemek számának növelésével. Ehhez válasszuk kisebb szemű sörétet, hiszen azonos térfogatra/tömegre több kisebb szemű sörét jut, mint nagyobb szemű. Koronglövészet esetében, ahol a maximális lőtávolság ritkán haladja meg a 20-25 métert, használjunk apró szemű, 2 – 2,5 mm átmérővel bíró sörétet. Vadászat esetén is jellemzően jobb hatást érhetünk el a kisebb 2,7 – 3,3 mm-es söréttel, mint a nagyobb szeműekkel. Vízivad vadászata esetén gyakori hiba, hogy a várható nagyobb lőtávolságok miatt „minimagnum” – 4 – 4,5 mm-es – sörétet választ a vadász arra hivatkozva, hogy nagyobb lőtáv nagyobb lövedéktömeget igényel. Ez igaz is lenne, ha nem kellene figyelembe vennünk a többi fontos tényezőt. Egyrészt a nagyobb sörétszemek miatt a sörétszám jóval kisebb lesz, ritkább lesz a szóráskép, vagyis kisebb lesz az esélye a jó találatnak, nem beszélve arról, hogy a vélt távolsági előny miatt még messzebbre is nyúl majd a vadász. Másrészt pedig a nagyobb lövedéktömeg miatt vesztünk a torkolati sebességből is, vagyis a megszokott előtartáshoz képest egészen másra lesz szükség. Mindezeket figyelembe véve majdnem mindig sikeresebb lehet a vadász ha a megszokott vadász töltetét használja vízivadra is.

Ne feledjük azt sem, hogy az apróvad vadászata során nem célunk, hogy a sörétszemek a vad testébe hatoljanak. Számunkra elegendő, ha 3-4 sörétszem üti ki a vad idegrendszerét, melyek maximum a bőr alá hatolnak. A vad elejtése így lesz kellőképpen kíméletes, szenvedésmentes.

Hogyan gyakoroljunk?

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elöltöltő és hátultöltő sörétes fegyverek között mindössze a töltés sebessége tekintetében van különbség. Vagyis elvileg mindegy, hogy a sörétlövés alapfogásait elöltöltő vagy hátultöltő puskával gyakoroljuk. Én mégis azt javaslom, hogy a sörétlövés alapjait hátultöltő duplapuskával sajátítsa el a kezdő lövész / vadász, méghozzá olyan fegyverrel, melynek súlyeloszlása, fogása, ergonómiája hasonlít arra az elöltöltő sörétesre, melyet majdan ténylegesen használni fog. Legjobb megoldás persze, ha a koronglövés alapjait megfelelő képzettséggel rendelkező szakember segítségével tanuljuk. A hátultöltő fegyver használatát e folyamatban azért preferálom, mert az oktatás ideje alatt nem kell várni a töltésre. Gyorsabban, könnyebben, egyszerűbben tudja javítani a hibákat, bizonytalanságokat az oktató, ha a fegyver azonnal újratölthető, nem kell elhagyni a lőpozíciót munka közben. Aztán ha megvan a szükséges gyakorlat, akkor jöhet a feketelőporos puska.

Az elöltöltős koronglövész versenyszámok

A Nemzetközi Elöltöltő-Fegyveres Lövész Szövetség (MLAIC) szabályzatában két különálló versenyszám létezik elöltöltős fegyverek számára: Manton (kovás sütésű fegyverek), Pauly (perkussziós fegyverek) Mindkét versenyszámban fontos kitétel, hogy csak szűkítetlen csövű fegyverek használhatóak, valamint dupla vagy többcsövű fegyvereknél csak egy cső töltése megengedett (ha a csövek közül egyik cylinder a másik szűkített, akkor a szűkített csövet a szabályok szerint le is kell dugózni.). Mindkét számban 2×25 agyagcél leküzdése a cél 2×60 perc alatt a félkörben elhelyezkedő lőállásokból, mindkettő szám replika és eredeti kategóriában is megrendezésre kerül.

Pályarajz elöltöltő sörétes versenyszámokhoz

A pálya képe a következőképpen néz ki: az 5 lőállás félkörben helyezkednek el a dobogép mögött 8 méteres távolságban: egy középen, kettő 35 fokban, kettő 70 fokban. A gép mindig egyező, elmenő pályán indítja a korongot 60 (+/-5 m) távolságra. Attól a ponttól számítva, ahol a korong pályája metszi a talajszintet (süllyesztett dobógép esetében) 10 méterre 2 méter magasságban kell haladni a korongnak. A 60 méteres röppálya végét karóval kell jelölni. A lőállások 70×70 cm-es járólapok.

Apróvad vadászat elöltöltő puskával

Pedersoli Plains Fast Back Action Shotgun – egy billentyűs változat

Az elöltöltő-fegyverek töltése több időt és több eszközt vesz igénybe, mint a modern fegyverek megtöltése. Egy felkészült vadász 1 – 2 perc alatt tudja újratölteni dupla csövű elöltöltő-puskáját lőporral, fojtással, söréttel, s hacsak nem nagyon tapasztalt elöltöltős, meg is kell állnia közben. Ennek köszönhetően, egy olyan apróvad hajtás esetén, melyen modern fegyverek között vesz részt, lemaradna a hajtósortól, ami könnyen veszélyes helyzeteket eredményezhet. E probléma feloldására több lehetőség adódik: vagy külön hajtást kell szervezni elöltöltő-fegyveres vadászok számára, mely során a vadászatvezető figyel a töltés és a hajtósor haladásának azonos tempójára, vagy vegyes fegyveres hajtás esetén a hajtás előtt a vadászok megbeszélik, hogy a haladás az elöltöltő-fegyveres vadászokhoz igazodik, vagy az elöltöltő-fegyveres vadászokat elálló vadászként kell beállítani. Szerencsés ha az elálló vadász puskapárral és segítővel rendelkezik.

Külön figyelmet érdemel az elöltöltő-fegyver kezelése mozgás közben. A modern vadászpuskát mindig biztosított állapotban hordjuk a hajtóvonalban, ürítjük mikor terepakadályon, esetleg közterületen kelünk át. Az elöltöltő-fegyver esetében a biztosított állapotnak két szintje van. A lakat minden fegyveren rendelkezik biztonsági félállással, mely a modern fegyver biztosítójának felel meg. Ebben az állapotban a billentyű nem húzható el, így a fegyver a hajtásban biztonságosan hordható, úgy, hogy mikor a töltés már a csőben van, a lőkúpon pedig csappantyú van. Ennek megfelelően kakast csak közvetlenül a lövés leadása előtt szabad teljes állásba feszíteni. Amennyiben a vadász terepakadályon kel át, a megfelelő biztonság érdekében el kell távolítani a csappantyút a lőkúpról. Ilyenkor a fegyver elveszíti tűzkészségét. Ez felel meg a modern fegyver töltetlen állapotának. Mivel a csappantyú hiánya pár méter távolságból már nem látható, célszerű hogy feltűnő színű kupakkal zárjuk le a lőkúpokat, amennyiben a közvetlen közelünkben más vadászok is tartózkodnak (pl.: hajtások közti gyülekező alkalmával).A csövek ürítése csak a vadászat befejezése után lesz szükséges. Szép vadászélményt kínál a bokrászás, mely során 3-4 (vagy akár 5-8) elöltöltő fegyveres vadász egymáshoz igazodva, egymásra figyelve mozog a területen. Talán ez a vadászati mód a legmegfelelőbb ezekhez a fegyverekhez.

A modern kori elöltöltő-fegyveres vadászának szép feladatot jelent a fegyver és töltet beállítása. A sörétraj szórására minden összetevő hatással van: a sörét mérete, mennyisége, a lőpor típusa, mennyisége, a fojtások vastagsága, anyaga (filc, szőr, karton, parafa). A jó szórás megtalálása elmélyülést, kitartó kísérletezést, gyakorlatot igényel, ami mind növeli a vadász felkészültségét, és így segíti eredményes vadászatát.

Pedersoli “Classic” dupla sörétes puska

Az olasz Pedersoli cég által gyártott fegyver a hagyományos angol duplacsövű vadászfegyverek vonalvezetését követi. Az elsütőszerkezet gyakorlatilag egy balos és egy jobbos perkussziós oldallakatból áll, valamint a sörétes fegyvereknél hagyományos két külön szerkezetet működtető elsütőbillentyűből. A lakatra jellemző a dió pillangós, vagy ugrasztós kialakítása, melynek köszönhetően az elsütőbillentyű éke gördülékenyen tud átugrani a biztonsági félállás bevágása felett, növelve ezzel is a sütés biztosságát, gyorsaságát. A fegyver biztosítóval nem rendelkezik, mivel a hagyományos értelemben vett sütésbiztosításra elöltöltő fegyvernél nincs szükség. A dupla cső fara kampós és rögzítőékes megoldással illeszkedik az agyazáshoz, minek köszönhetően a két fődarab egyetlen mozdulattal szétszerelhető. A jobboldali cső cilinder, vagyis szűkítetlen, a baloldali pedig „modified” szűkítésű, mindkettő huzagolatlan. A csövek 12-es sörétes űrméretűek. A fegyver arányai klasszikusnak mondhatóak. Teljes hossza 44 5/8″ (1134 mm), melyből a csőhossz 28 1/2″ (724 mm). A fegyver tömege 7 font (3,2 kg).

Pedersoli sörétes fegyverek

Pedersoli Slug Gun – nézőkével is rendelkezik, a csövek szűkítetlenek

A cég kínálatában számos változatban érhető el sörétes fegyver. A Classic Standard változat 12-es űrméretű és 725 mm-es csőpárral készül. Az egyik cső „cylinder” vagyis szűkítetlen, a másik „modified”. A fegyver elérhető 10-es sörétes űrméretben „Waterfowl” névvel (cylinder és impr. cyl. 762 mm-es csövek) és 20-as sörétes űrméretben (700 mm, cylinder és modified choke). A kínálat legfiatalabb duplája a 2012-ben bemutatott „Plains Shotgun”. Az új modell fordított elrendezésű lakattal rendelkezik, melynek köszönhetően az ágyazás jóval erősebb, s a fegyver takarítása is kevesebb vesződséggel jár, mivel a csappantyúláng nem tud befújni a lakatlemez és a cső közé. A csövek 12-es űrméretben 725 mm, 20-as űrméretben 700 mm hosszúak (cylinder és modified szűkítés).

Néhány éve jelent meg a piacon egy 700 mm-es 12-es csővel készített exkluzív változat „Old English Maple” néven, mely különlegessége, hogy pisztolyfogásos sátorvassal készül, a tusa anyaga pedig válogatott juhar.

Szintén különleges változat a „Slug Shotgun”, melyet nevéből is kikövetkeztethetően egyes lövedék lövésére optimalizáltak. Ezt pisztolyfogásos markolat, nézőke és szűkítetlen csövek segítik. Nagyszerű általános vadászpuska rövidebb, 650 mm-es csővel.

A cég kínálatában megtalálhatóak az egylövetű változatok, amelyek mind szűkítetlenek. A legismertebb a Mortimer Shotgun, mely mind csappantyús, mind kovás lakattal is készül, s a nemzetközi koronglövészversenyek egyértelmű favoritja. A fegyver 12-es űrméretű 925 mm hosszú csővel bír. 820 mm-es csőhosszal készül a 19. századi brit élőgalamb lövő söréteseket idéző Gibbs Shotgun, mely szintén szűkítetlen 12-es csővel bír. A fegyvert kényelmessé, könnyen kezelhetővé teszi a pisztolymarkolat.

Minden Pedersoli fegyver esetében a csövek keménykrómozottak.

Ardesa, Artax, Pietta

Más gyártók termékei közt is megtaláljuk a sörétes puskákat. Az Artax Manton néven készít egycsövű kovás sörétes puskát, elsősorban koronglövészetre optimalizálva. Az Ardesa Fowler néven gyárt 825 mm-es szűkítetlen csővel 12-es sörétes puskát csappantyús lakattal. A Pietta kínálatában egy dupla csövű 12-es csappantyús sörétes található szűkítetlen, 710 mm-es csövekkel. A cső belső átmérője pontosan 0,730”, hogy teljesen kompatibilis legyen a Circle Fly cég által készített fojtásokkal.

Eredeti fegyver vásárlása

Az antik elöltöltő sörétes fegyverből is találhatunk olyan példányt, mely akár sport akár vadász célokra megfelelő lehet. Áruk nem is túl elrugaszkodott, de azért van pár olyan tényező, amire érdemes figyelni. Az első és legfontosabb dolog, hogy kívül-belül csak kifogástalan csővel bíró darabot érdemes megvenni. A sörétes puskák csöve általában igen vékony falvastagsággal bír, vagyis a legkisebb sérülés is kerülendő. A 19. századi csövek általában damaszkolt csövek, vagyis különböző módon összesodort fémrétegek összekovácsolásával készítették őket. Ezek sokat bíró, könnyű fegyvernek minősültek születésükkor, s ma is megfelelnek céljainknak, ha jó állapotban vannak. A gond csak az, hogy nem mindig állapítható meg, hogy milyen állapotú a cső. Sokszor hiába tűnik tükörfényesnek a cső kívül-belül, ha a korrózió esetleg bejutott a rétegek közé, senki nem tudhatja mit bír a fegyver.

Szép számmal található olyan antik elöltöltő fegyver, mely máig elismert feketelőporos próbajeggyel rendelkezik (például a londoni, birminghami vagy liege-i próbajegyek), de ettől függetlenül minden ilyen fegyver esetében szükséges, hogy az arra jogosult vizsgálóállomás – Magyarországon a PKLV Kft. – megvizsgálja a fegyvert. A vizsgálatnak több módja van, mely illeszthető a fegyver jellegéhez, állapotához. Ezekről a későbbiekben lesz még szó!

Van persze néhány olyan dolog is, melyeket nagyjából mi is meg tudunk vizsgálni: ellenőrizzük, hogy a csősín nincs e elválva sehol, s azt is figyeljük meg, hogy a csőfar pontosan illeszkedik-e az ágyazáshoz csavarozott foglalványba.

Antik sörétes fegyverek vásárlása esetén könnyen megeshet, hogy egészen furcsa kaliberekkel is találkozunk. Lehet 15-ös, 17-es sörétes űrméretű is a cső. Ilyenkor nem kell kétségbeesni, egyszerűen olyan lyukasztót kell választani fegyverünkhöz, mely biztosítja a fojtások szoros illeszkedését.

Németh Balázs

Folytatjuk!

(fotók: Pólik Sándor)