Az elöltöltő fegyver biztonságos, szakszerű töltése lövészeti águnk alfája és omegája. Nem csak a teljes biztonság szavatolható a helyes folyamat elsajátításával, de fegyverünk is csak akkor lesz pontos, ha tudjuk, értjük mit miért csinálunk. Sorozatunk ezen részében a töltés folyamatát vesszük végig. Külön foglalkozunk a lőállásban, tereplövészeten, hadilövészeten történő töltés mikéntjével, biztonságtechnikájával.

Töltés lőállásban

A fegyver csöve a töltés folyamat közben mindig kifelé, felfelé néz.

Korábbi részekben már néhány – lőállásokban nem oly gyakori – elöltöltő fegyver töltését átvettük röviden, most azonban szeretnék részletesen végigmenni a teljes folyamaton, megállva az összes mozzanat biztonságos és hatékony végrehajtásának mikéntjét részletesen taglalva. Minden, amit a következő passzusokban leírok szükséges az elöltöltő fegyveres alapvizsgán is. E rendszer szerint kell elmondani a fegyver biztonságos töltésének menetét. Nézzük tehát az egylövetű elöltöltő fegyver töltésének folyamatát szépen sorban.

1. Ellenőrizzük a fegyver töltetlenségét mikor kézbe vesszük azt! Ez nem kifejezetten elöltöltős szabály, hanem igaz minden lőfegyveres sportra. Esetünkben ellenőrizzük a lőkúpot, hogy nincs rajta csappantyú / a serpenyőt, hogy nincs benne felporzólőpor, helyezzük a kakast félállásba, eresszük a csőbe a töltővesszőt, majd mérjük a csőhöz kívülről. Ha az aljáig ér, a fegyver töltetlen.

2. Ha a nap első lövését készülünk leadni, süssünk el egy két csappantyút a lőkúpon / lobbantsunk el egy adag felporzót a serpenyőben! Ezzel biztosíthatjuk, hogy a lőkúpban vagy gyúcsatornában nincs szennyeződés, vagy olaj. A csappantyú elcsattantásánál érdemes a torkolatot egy fűszál irányába fordítani. Ha a fűszál mozdul, biztosak lehetünk abban, hogy a gyúcsatorna átjárható. Ha a csőfarban olaj gyűlik össze tárolás során, könnyen megakadályozhatja az első lövés problémamentes leadását. Sokat segít, ha fegyverünket nem függőlegesen tároljuk, hanem vagy vízszintesen, vagy csőtorkolattal lefelé. Amerikai lövészek előszeretettel ellenőrzik a csőfar olajosságát olyan módon, hogy egy fehér tisztítótapaszt eresztenek a csőbe, majd csappantyút sütnek el a lőkúpon. Ha a tapasz kihúzáskor nem száraz fekete korommal fedett, olajos a csőfar és gyúcsatorna.

3. Helyezzük a kakast ismét félállásba, majd töltsük a csőbe a fiolába előre kimért lőport ! A lőpor betöltését érdemes olyan hosszú tölcséren keresztül végezni, mely egészen a csőfarig / lőporkamráig ér. A tölcséren keresztül töltött lőpor nem tapad fel a csőfalra, és egyenletesebben rétegződik, ami előnyös a gázfejlesztő képesség szempontjából. Már a lőpor betöltésekor is figyeljünk arra, hogy a cső biztonságos irányba – felfelé-kifelé – mutasson. Különösen ügyeljünk arra, hogy semmilyen testrészünk ne kerülhessen a torkolat elé a töltési folyamat során. A kihúzás előtt érdemes mindig a tölcsért kissé megrázni, megkocogtatni, mert megtörténhet, hogy a lőpor összeáll valahol benne, és így nem tud a csőrfarba folyni.

4. Ha használunk a lövedék és lőpor közt fojtást, itt az ideje betölteni azt! A grízt érdemes szintén a tölcséren keresztül betölteni, és kihúzás előtt ez esetben is meg kell kocogtatni a tölcsért. Bármilyen fojtást is használunk, annak szorosan a lőporon kell ülnie!

5. Nyomjuk a lövedéket szorosan a lőporra! Ha tapaszolt gömböt lövünk, helyezzük a kenőanyaggal átitatott flastromot a torkolatra, tegyük rá a lövedéket, majd a starter rövidebb, majd hosszabb nyúlványával indítsuk meg a lövedéket és nyomjuk azt szorosan a lőporra (vagy fojtásra). Akár golyót, akár kúpos lövedéket használunk figyeljünk arra, hogy légrés ne maradjon a töltet és lövedék között. Érdemes megállni egy szóra a lenyomás erejénél. Nem lehet célunk, hogy a töltővesszőt kalapálni kelljen. Ha túl nagy erővel nyomjuk le a töltetet, összetörhetjük a lőporszemcséket, ami kiszámíthatatlanná teszi a kialakuló gáznyomás nagyságát, ergo a fegyverünk pontatlan lesz. A kalapálás további negatívuma lehet, hogy a töltővessző elveri a lövedék csúcsát, rontva ballisztikai képességeit. Mindkettő kerülendő. A jó töltetet folyamatos nyomással, mindig azonos erővel juttatjuk a töltetre. A lövedék lenyomása közben különösen figyeljünk arra, hogy a töltővesszőt ne tenyérrel nyomjuk le, hanem marokra fogjuk azt.

6. Tegyük a fegyvert tűzkésszé! Helyezzük fel a lőkúpra a csappantyút / töltsünk felporzólőport a serpenyőbe és zárjuk le azt! A kakas maradjon még biztonsági félállásban. E művelet során már igyekezzünk a csövet lőirányba tartani.

7. Győződjünk meg arról, hogy a lőirányunk biztonságos. Győződjünk meg a célról és ellenőrizzük mi van mögötte!

8. Emeljük a fegyvert célra és feszítsük teljes állásba a kakast! Ha a fegyvernek van gyorsítója, ilyenkor feszíthetjük meg a szerkezetet.

9. Rendezzük az irányzékokat, majd adjuk le a lövést!

10. A lövés leadása után ismét helyezzük a kakast félállásba, majd a szunnyadó szikra veszélyének megszüntetése érdekében fújjunk a csőbe, vagy húzzuk azt ki egy tisztítótapasszal!

Töltés tereplövészeten

A cső kifelé, felfelé mutat

A tereplövészetek történő fegyvertöltés biztonságtechnika szempontjából azonos szabályrendszer alá esik mint a lőtéri lövészet, a megoldandó lőfeladatok sokfélesége miatt azonban van néhány olyan speciális szabály, melyekről külön szót kell ejteni. Először is a tereplövészeteken lehet lőporflaskát használni, de abból közvetlenül a csőbe tölteni a lőport tilos. Ilyenkor a helyes eljárás, ha a lövész egy önálló mércébe tölti át először a lőport, majd abból tölti a csőbe. Ez a töltési mód csak akkor alkalmazható, ha a lövész két méteres sugarú körzetében nincs más lövész. Ha a lövész ezt a töltési módot választja, gondoskodnia kell arról is, hogy a lőporszaru biztonságos pozícióban legyen a lövés leadásakor. Biztonságos hely, ha táskájába, fedett zsebébe teszi, vagy háta mögé csapja.

A tereplövészeteken így mindig helye van egy jó pattantyús mércének, vagy különböző térfogatokra beállított szarvasagancs végből készített mércéknek. E lövészeti ágban gyakran öltöznek be a lövészek a kornak megfelelő gúnyába, így e kiegészítők csak tovább emelik a megmozdulás fényét.

Érdemes néhány szót szólni még a lövedék betöltéséről is. Nagymértékben gyorsítható, könnyíthető a töltés folyamata, ha a flastromba csomagolt gömblövedékeket töltőblokkból töltjük. A töltőblokk nem más, mint egy 5-8-10 űrméretes furattal rendelkező fa lap, melyet nyakunkba akasztva viselünk. Szép, igényes, korhű kiegészítő, mely még hasznos is. A lövedék betöltéséhez az egyik furatot a torkolatra helyezzük, majd a starter segítségével átnyomjuk a golyót a torkolatba. A blokk könnyel elkészíthető, de nem érdemes 13 lövedéknél nagyobbra tervezni, ha nem akarjuk, hogy nyakunkat húzza.

Néhány lövész egészen „tábori” módját választja ilyenkor a töltésnek. Van aki nem készíti el előre a tapaszokat, hanem csak hosszú csíkokat tép a flastrom anyagból, és azokat övére fűzi. A golyó betöltése előtt a szövetet a torkolatra helyezi, majd a golyót ráhelyezve megindítja azt starterrel, míg a lövedéket éppen csak befogadja a torkolat. A flastrom méretre vágása ekkor történik: egy kis méretű késsel, melyet vagy nyakba függesztve, vagy a tarisznyához rögzítve visel a lövész, egyszerűen levágja a felesleges szövetrészt.

A tereplövészeteken, mint azt láthatjuk, a fegyvert mindig táskából töltjük, nincsenek töltőasztalok. Ilyen lövészeten minden a táskánkban kell legyen, így a jó táska beszerzése elengedhetetlen.

Töltés NSSA stílusú hadilövészeteken

Figyeljük a puska pozícióját: a cső kifelé, felfelé mutat, az lövész felé a sátorvas van, így nem kell a cső fölé nyúlni ha a töltővesszőt ki kívánjuk vonni.

Fontos néhány szót ejteni a közelmúltban hazánkban is meghonosodott elöltöltő hadipuskás NSSA lövészeti ág által megkövetelt biztonsági szabályokról. E lövészeti ág gyors töltést, gyors lövést kíván, ezért speciális szabályokat kell annak betartania, aki ehhez a versenyághoz vonzódik. Először is e lövészeti ág esetében csak papírtöltény, vagy műanyag töltőfiola használható. A lőporszaruból töltés semelyik változata nem engedhető meg. Fontos szabály, hogy mivel az NSSA szabályok nem engedik meg a cső lövésenkénti kifújását vagy kihúzást, ezért minden töltőfogást úgy kell végezzük, hogy a kéz a lehető legkisebb mértékben kerüljön a torkolat elé. Ennek elemei:

1. A töltővesszőt minden esetben úgy vonjuk ki, vagy úgy helyezzük vissza a helyére, hogy a kéz ne kerülhessen a torkolat elé! Ezt legkönnyebb úgy elérni, ha a puskát csővel kifelé tartjuk.

2. Lövészet közben a töltővesszőt ne helyezzük vissza a helyére! Inkább szúrjuk le a bajonettet a földbe, és annak rögzítő részébe helyezzük a töltővesszőt!

3. A töltővesszőt minden munkafolyamatban két ujjal – a hüvelyk és mutatóujjal – fogjuk! Töltetünket úgy alakítsuk ki, hogy az a kétujjas töltővesszőfogással is erőlködés nélkül lenyomható legyen!

4. A lőporbetöltés során figyeljünk arra, hogy a fiolát tartó kéz ujjai ne kerülhessenek a torkolat elé!

5. A lövedéket hüvelyk és mutatóujj közé fogva helyezzük a torkolatba úgy, hogy a két ujj egy pillanatra se kerüljön a torkolat elé! A lövedék méretét úgy kell beállítani, hogy az minden erőlködés nélkül elinduljon a torkolatban! Tilos a torkolatba helyezett lövedéket hüvelyujjal, vagy más testrésszel megindítani!

6. A töltési folyamat teljes egésze alatta cső mutasson kifelé, felfelé!

Az NSSA lövészetre is igaz, hogy a fegyvereket táskából (tölténytáskából) töltjük. Itt azonban mindenképpen olyan felszereléssel, táskával és egyenruhával kell rendelkezzünk, mely az amerikai polgárháború szabályzatainak megfelel. Szabadon a stílust nem választhatjuk meg, mindössze annyit, hogy szürke vagy kék legyen a gúnya.

Az elöltöltő revolver biztonságos töltése

Helyes tartás: cső kifelé, felfelé. A folyamatot a félállásba húzással kezdjük itt is.

Az elöltöltő revolver megtöltése némiképp különbözik az egylövetű csappantyús fegyver töltésétől. Egyrészt mivel a fegyver több lövetű, így nem egy, hanem több „csövet” töltünk meg. Másrészt a fegyvert nem a csőtorkolaton keresztül, hanem a dob lőporkamrájának torkolatain keresztül töltjük meg. Nézzük most azonban a teljes mozdulatsort részletesen!

1. Ellenőrizzük a fegyver töltetlenségét! Húzzuk a kakast félállásba és ellenőrizzük, hogy a lőkúpokon nincs csappantyú! Ha nincs csappantyú, a csövet biztonságos irányban tartva pillantsunk bele a kamrákba ellenőrizendő, hogy üresek-e!

2. Süssünk el minden lőkúpon egy-egy csappantyút, hogy eltávolítsuk a kamra aljából az olajat és biztosítsuk a gyúlyukak átjárhatóságát!

3. Helyezzük félállásba a kakast, majd a dob kamráiba töltsük be a fiolákba előre kimért lőportölteteket!

4. Töltsük a lőporra a fojtást (ha egyáltalán használunk fojtást)! A fojtás szerepe, hogy a lövedék tetejét kiemelje a dobkamra torkolatáig. A gríz mennyiségét úgy állítsuk be, hogy betöltése után még kb. 0,5 cm mélység maradjon a gömblövedéknek. Szerencsés, ha a lövedék a kamra torkolat alatt marad legalább 1 mm-rel.

5. Nyomjuk a túlméretes lövedéket a kamrákba a töltőkar segítségével! Figyeljünk arra, hogy mindig azonos erővel nyomjuk le a lövedéket. Ha eltérő mértékben nyomjuk össze a töltetet a kamrákban, eltérő lesz a kialakuló gáznyomás is, vagyis a fegyverünk pontatlan lesz.

6. Zsírozzuk le a kamrák lövedék előtt megmaradó részét! A revolver zsír három szerepet tölt be. Puhán tartja a szennyeződést, tömíti a csövet, valamint megakadályozza a láncgyújtást. Láncgyújtásnak nevezzük azt a jelenséget, mikor egyszerre több kamra megy el. Ennek oka az, hogy az épp elsütött kamrából a szikra el tudja érni a szomszédos kamra lőportöltetét. Ha lövedékünk szorosan illeszkedik, felette pedig a kamrát zsírral töltöttük ki elölről nem történhet meg. Ha a lőkúpokról nem esik le lövészet közben a csappantyú, hátulról sem juthat szikra a szomszédos kamrákba.

7. Fordítsuk a fegyvert lőirányba, majd csappantyúzzuk fel a lőkúpokat! A legtöbb csappantyús revolver lőkúpján lötyögnek a modern 4 mm-es csappantyúk. Ennek köszönhetően az első lövés leadásakor könnyen leugorhatnak a lőkúpról. Ennek elkerülése végett felhelyezés előtt nyomjuk össze kissé lencseformájúra a csappantyút.

8. Győződjünk meg arról, hogy a lőirányunk biztonságos. Győződjünk meg a célról és ellenőrizzük mi van mögötte!

9. Emeljük célra a fegyvert és feszítsük teljes állásba a kakast!

10. Húzzuk el az elsütőbillentyűt, hogy leadjuk a lövést! Ismételjük, amíg töltet van a kamrákban!

11. Az utolsó kamra kilövése után húzzuk felállásba a kakast, majd a csövet továbbra is lőirányban tartva forgassuk körbe a dobot, hogy ellenőrizzük minden kamra elsült el, vagy van e még ép csappantyú! Ha nincs ép csappantyú a lőkúpokon, akkor a csövet kifelé-felfelé tartva felülről nézzünk a kamrák torkolatára ellenőrizendő, hogy nem maradt lövedék egyikben sem. E mozdulatsornál figyeljünk arra, hogy a cső véletlenül se mutasson annyira meredeken felfelé vagy oldalra, hogy az arcunk vagy lövésztársunk felé mutasson!

Olyan revolverek esetében, melyek nem rendelkeznek töltőkarral, ki kell venni a dobot töltéshez. A lőpor, fojtás és lövedék betöltés, zsírozás történhet dobtöltő-állványban, de csappantyúzni csak akkor szabad, miután a dobot már visszahelyeztük a fegyverbe.

Németh Balázs

Folytatjuk!