Amerikai pisztolyhősök Magyarországon a 19. században
Ha az amerikai westernhősök európai – magyarországi – vizitjeit vizsgáljuk, Buffalo Bill 1906-os turnéjánál jellemzően megáll a tudomány. Pedig hazánkba látogatott rajta kívül több igazi western híresség is, akik neve ma már nem sokat jelent számunkra, a 19. század második felében azonban ünnepelt világsztárok voltak. Íme két hamisítatlan pistolero hazai története.
Doc Carver
1880-ban járt Magyarországon „Dr.” Carver. Carver nem volt sem orvos, sem tudós. Az orvosláshoz annyi köze volt, hogy fogorvosnak tanult, de a szakmát nem igen gyakorolta. Állítása szerint „Doc” keresztnéven anyakönyvezték, de hivatalos neve valójában Willian Frank Carver volt. 1851-ben született Illinois államban. Saját elmondása szerint azonban 1840-ben született, valószínűleg így akarta utólagosan „bővíteni” élettapasztalatát. Állítása szerint fiatal korától bölényvadászattal kereste kenyerét, és több mint 30000 bölényt ejtett el pályafutása során, ami nyilvánvalóan szintén nem állja meg a valóság próbáját. Lövészként azonban valóban kitűnő tehetséggel rendelkezett. Az 1870-es években vált népszerűvé mutatványlövészeteivel, 1877-ben pedig kihívást intézett a „világ” legjobb lövészeihez: a kihívott lőhet sörétes puskával, Carver csak golyót lő majd, de több üveggömböt talál majd el, mint ellenfelei. Valóban kitűnő lövész volt, 1878-ban San Franciscoban 1000 gömbből 885 db-ot lőtt szét.
Önbizalomnak nem, igazmondásnak annál inkább hiányában volt western hősünk. 1878-ban Bostonban adta ki önéletírását Life of Dr. W. M. Carver of California, Champion Rifle Shot of the World címmel (A kaliforniai Dr. W. M. Carver, a világ legjobb lövészének élete). A történet amolyan regényes fikció, mely elmeséli, ahogy a sziú indiánok elrabolták, és ahogyan közöttük élt 16 éven keresztül. A mű igazságtartalma minimális.
Magyarországon 1880-ban az állatkertben mutathatta be először tudományát, melyről beszámolt számos hazai lap, köztük a Vadász-Lap is. Bemutatója során egy 15 cm-es deszkalapot dobtak fel, melyet 16-szor talált el Winchester ismétlőpuskájával. 15-20 lépésről feldobott, alma nagyságú üveggömböket lőtt szét, alig hibázva. Feldobott tégla darabokat lőtt szét, majd mielőtt darabjai földre hulltak volna még egy sikeres lövést tett. Feldobott pénzérméket lőtt el ismétlőpuskájával. Feldobott célokat talált el csípőből Winchesterével és duplacsövű Lancaster sörétespuskájával. Lóhátról, vágtatva is lőtt el a sörétessel feldobott üveggömböket. Winchester puskája 44-40 Win. űrméretű lehetett, mely a Vadász-Lap újságírója szerint 2,5 g (fekete)lőport és 13 g-os lövedéket tartalmazott. Sörétes puskáját Eley 12-es söréttel töltötte.[1]
Carver legnagyobb ellenfele Adam Bogardus, amerikai születésű lövész volt, akivel többször is összemérték tudásukat. Bogardus söréttel, míg Carver az esetek nagytöbbségében golyóval lőtte a feldobott üveggömböket, és jellemzően győzött is.
1890-ben ismét járt Magyarországon, pesti bemutatóit megint csak az állatkertben tartotta meg. Az eseményről hírt adó Vadász-Lap újságírója ugyanakkor megjegyzi, hogy „míg az előtt Carver golyóval is lövöldözött és viszonylag szintén elég tökélylyel is, most csakis sörétes patronokat használ.”[2] 1927-ben halt meg.
Ira Paine
1885-ben Ira Paine, a híres amerikai pisztolylövész is megfordult hazánkban. Paine 1837-ben született Massachusetts államban. A zenész pályát választotta, tenor énekesként kereste kenyerét, de a nyugalmasabb időszakokban visszavonult a környék erdejeibe, hogy a lövészetben tökéletesítse magát. A helyi jacht klub versenyein indult el előgalamb lövő versenyszámokban, melyeket rendre meg is nyert. 1870-es évektől Amerika-szerte, az 1880-as évektől pedig Európában turnézott trükklövész mutatványaival, melyek komoly hírnevet eredményeztek neki. Utazásai során az adott hely legjobb lövészeit is kihívta versenyre, mely fogadások jellemzően busás hasznot hoztak az amerikainak.
A Vadász-Lap 1885. április 15-i híradása szerint: „Ira Paine — a híres lövész most Bécsben van, s kedden pisztoly-lőversenyt tartott Schulhoffal, az ismeretes bécsi lövészszel — a Práterben, a katonai czéllövő téren. Sokan nézték őket. Az egy óráig tartott lövészet eredménytelenül végződött. A rövid távolságokra (12—20 lépés) ugyanis Ira Paine roppant pontossággal lő, ellenben Schulhof 100—400 lépésnyire nagy fölényben van fölötte. Mr. Paine az utóbbi távolságokra csak igen kis eredményeket tudott mutatni. Schulhofot pár évvel ezelőtt mi is láttuk itt a pesti lövöldében, midőn Kimernek az ily hosszú distancziára készített pisztolyait belőtte, melyeket csodálatos pontossággal kezelt.”[3] A 100-400 lépés távolság 75-300 m távot jelent, ami pisztollyal nem kis kihívás!
Paine Magyarországra is ellátogatott bécsi fellépése után. Az iparkiállításon, majd a pesti lövöldében mutatta be tudományát: „mégpedig olyan pisztolylyal, amely még soha sem volt a kezében. Már az első lövésre, melyet 50 lépésnyi távolságról tett, kettőst talált…”[4] Sajnos nem tudjuk, hogy milyen szórásképet, milyen pontosságot jelenthetett ez az eredmény, de Ira Paine képességéről van azért némi információnk. 1889-ben Párizsban vett részt a Bernard cég új pisztolyainak kipróbálásán, mely során 50 méter távolságon egy 60 cm-es, 25 cm-es középrésszel rendelkező lőlap volt a cél. Paine 50 lövést tett, melyből 37 csapódott a középrészbe és 13 a fehérbe. Az eredményt kitűnőnek tartották.[5]
A Dohány utcai Magyar Dalcsarnokban bemutatott előadása is mély tiszteletet váltott ki a nézőkből. Aranyórájáról diót lőtt le úgy, hogy az óra nem sérült, és ezt megismételte úgy is, hogy a diót felesége fejére tette, és a hölgy még mozgott is közben. Revolverével szétlőtt két maga által feldobott üveggolyót, ellőtte az élére állított papírlapot, 17 másodperc alatt 17 feldobott üveggolyót talált el ismétlőpuskájával.[6] Schulhof osztrák lövész és Paine 1885. októberében visszavágót is játszott, mely során az amerikai végül legyőzte osztrák vetélytársát 50-150-400 lépéses versenyszámokban.[7] A közismért és népszerű osztrák lövész kudarca arra sarkallta a bécsi pisztolylövészeket, hogy a nagy távolságú pisztolylövészetre komolyabb hangsúlyt fektessenek. A Pesti Hírlap ugyanakkor némi gúnnyal emelte ki, hogy bár biztosak voltak benne a bécsiek, hogy közöttük is van olyan lövész, mint Paine, a csak nagy pénzben játszó amerikait kihívni mégsem merték, inkább maguk között szervezték versenyeiket.[8] Paine bemutatóiról, illetve a versenyről több hazai lap is közölt híradásokat, cikkeket. A lövész nem merült feledésbe hazánkban. A Vadász-Lap rövid nekrológgal emlékezett meg 1889 szeptemberében bekövetkezett haláláról is.[9]
Németh Balázs, 2022. június
[1] Vadász-Lap 1880. évi 31. szám 352. o.
[2] Vadász-Lap 1890. évi 11. szám, 150. o.
[3] Vadász-Lap 1885. évi 11. szám, 148. o.
[4] Vadász-Lap 1885. évi 16. szám, 215. o.
[5] Vadász-Lap 1889. évi 12. szám 158. o.
[6] Pesti Hírlap 1885. évi 127. szám 6. o.
[7] Pesti Hírlap 1885. évi 269. szám 6. o.
[8] Pesti Hírlap 1885. évi 275. szám 6. o.
[9] Vadász-Lap 1889. évi 27. szám 358. o.