Samuel Colt
(Fotó: Library of Congress)

Samuel Colt csaknem beleőszült abba, hogy a Walker revolverek első szériáját Mexikóba juttassa. A hadsereg ellátásért felelős egysége előzőleg megtagadta az első 300 db megvizsgálását, és Whitneybe küldték a fegyvereket. Az üzlet végül megköttetett, és 1847. augusztus 14-én a Sam Colt által legyártani vállalt ezer Walker revolverből 500 darab úton a New York-i raktárból Mexikó felé, 503 (valamiért ennyi készült) darab pedig a Whitneyville-i fegyverraktárban maradt. Colt ezután a hartfordi gyár építésére, a termelés beindítására összpontosította energiáit.

Augusztus 20-án Gorgas hadnagy levélben tudakozódott Talcott alezredestől a fegyverek hollétét illetően. Augusztus 30-án ismét írt, kérve, hogy az eredetileg lovasított lövészeknek szánt szállítmányból 280 revolvert a Texas Rangerek kaphassanak meg, egy revolvert, egy lőporflaskát és egy kiegészítő-készletet fejenként.

1847. szeptember 7-én az utolsó 500 (vagy 503) Walker is megérkezett a New York-i raktárba Whitneyvilleből, és megjött az engedély mind az 500 darab kifizetésére. Csakhogy mivel a revolverek lőporflaska és kiegészítők nélkül érkeztek, 1848 márciusáig nem szállították ki őket a csapatokhoz. De ez már a kormány és a hadsereg gondja volt, nem pedig Colté.

John Hayes ezredes és csapatai 1847 szeptemberében-októberében érkezett meg a mexikói Vera Cruzba, ahol Vergara mellett ütöttek tábort. Hays ezredes segédtiszt írja egy helyen:

„Vergarában hatlövetűeket viseltünk, bár sokan közülünk nem is használtak revolvert azelőtt. Voltak, akik a konikális lövedéket fordítva, csúcsával lefelé töltötték be. Egyetlen lövés is elég lehetett a dob felrobbanásához. Néhány dobból kiszóródott a lőpor, így az első lövésnél mind a hat dobkamra elsülhetett. Egyik nap egy újoncot láttam a sátrában, amint épp a fegyverét tisztította. Mondtam, hogy előbb távolítsa el a csappantyúkat, mire azt mondta: megteszi. Egy-két perc múlva pisztolylövés hallatszott felőle. A szerencsétlen véletlenül fejbelőtte a saját lovát.“

Uberti 1847 Colt Walker

1847. szeptember 30-án az ezer darab legyártott Walker az alábbi helyenek volt: Vera Cruzban 220, úton New Yorkból Vera Cruzba 280, New Yorkban pedig 500 darabot tartottak vissza a hiányzó lőporflaskák és egyes kiegészítők miatt.

A kiegészítők pedig számosak voltak, 100 revolverhez az alábbi dolgok tartoztak:

100 lőporflaska

100 kombinált szerszám

4 Főrugó kiszerelő szerszám

10 rugókészlet

4 elsütőszerkezet

4 lőkúpkészlet (6 db/készlet)

4 csavarkészlet

10 lövedék-öntőforma (egyszerre egy lövedéket öntött)

2 lövedék-öntőforma (egyszerre hat lövedéket öntött)

100 font feketelőpor

250 font tömegű ólom, rudakban

25,000 csappantyú

A második 500 darab Colt Walker tehát még mindig a New Yorki raktárban vesztegelt, mert a lőporflaskák és egyéb, szerődésben foglalt kiegészítők nem készültek el időre. Egy számunkra is kedves és emlékezetes napon, 1848. március 15-én Talcott hadnagy végül mindent össze tudott készíteni, a Vera Cruz-ba történő szállításhoz. Colt ekkor már a Dragoon revolverek első 260 darabjának gyártásával volt elfoglalva.

A mexikói háború végeztével az amerikai csapatok hazafelé vették az irányt. Hays a Vera Cruz-i raktárba  küldte csapatainak kimustrált fegyvereit. Összesen 191 Walker revolvert szolgáltatott be, melyek közül csak 82 volt hadra fogható állapotban. az átvétellel megbízott Williamson százados nem firtatta, hogy miért csak a fegyverek egy részét szolgáltatta be, ám alaposan megvizsgálta a leadott fegyvereket, és az alábbiakat írta Talcottnak:

“Kisebb-nagyobb mértékű, a nyolc hónapos harctéri használatból eredő károsodások figyelhetőek meg a revolvereken. Egyes esetekben a dobok teljesen tönkrementek, más esetben a cső károsodott javíthatatlan mértékben azon a ponton, ahol a tokhoz van rögzítve. Megint más esetekben a csőtorkolatnál bekövetkező robbanás miatt a csövek az eredeti hosszúság felére vannak visszavágva”

Talcott 1848. május 8-án vette kézhez Williams jelentését, de meglepő módon semmilyen negatív megállapítást nem továbbított belőle. Pár nap elteltével válaszolt Williamsonnak, megparancsolva, hogy a leadott fegyvereket szállíttassa a New York-i raktárba.

Az utód – A Dragoon revolver reklámja (forrás: True West Magazine)

Aztán 1848. június 10-én Thornton százados átvette a Colttal kötött második szerződés értelmében szállított 250 Dragoont, és a Walker revolverek lassan eltűntek a történelemből…