A Collier-Wheeler revolver
Fotó: The Metropolitan Museum of Art
A bostoni születésű üzletember és mérnök, Elisha Haydon Collier, Artemus Wheelerrel együtt tökéletesítette 1814-ben szabadalmaztatott ötlövetű, kovás revolverét, amikor Colt még újszülött csecsemő volt. Azidőtájt a többlövetűséget rendszerint a csövek számának növelésével próbálták megoldani (pepperbox revolverek) azonban e nehézkes kezelésű, kissé ormótlan fegyverek hajlamosak voltak az elcsettenésre. Collier revolverében talán nem is a társzerkezet formája, a forgódob volt zseniális, hanem az önfelporzó mechanizmus. A kakast felhúzva az acélba épített szerkezet automatikusan a serpenyőbe eresztett egy bizonyos mennyiségű felporzólőport. Fontos, hogy Colt későbbi revolvereivel ellentétben a dob léptetése itt még manuálisan történt, ahogyan a reteszelés is.
Fotó: The Metropolitan Museum of Art
Amerika ezidőtájt épp csak kikecmergett az 1812-es brit-amerikai háborúból, a hadsereg tehát csekély érdeklődést mutatott a fegyver iránt. Collier ezért Angliába utazott, ahol jóval nagyobb figyelmet kapott a szabadalma. A brit hadsereg 1819-ben a londoni Evans & Son fegyverkészítőt bízta meg, hogy Collier bejegyzett szabadalma alapján gyártsák számukra e revolvereket. Az 1820-as években kb. tízezer készült belőlük, főként Indiában használták.
A gyors ismétlés és a csőköteges fegyvereknél kisebb tömeg, valamint nagyobb pontosság ellenére a Collier-revolver is küzdött bizonyos gyermekbetegségekkel. A kovát gyakran kellett cserélni, és az önfelporzó szerkezet sem mindig működött, nem volt ritka a lőpor hullámzó minőségéből adódó elcsettenés.
Fotó: The Metropolitan Museum of Art
A képen jól látszik a dobkamrákat elülről védő pajzs. Ennek volt egy nagy előnye, de egy nagy hátránya is. Előnye, hogy valamennyire védelmet nyújtott a láncgyújtás ellen. Hátránya, hogy ha az mégis bekövetkezett, akkor jóval inkább károsította a fegyvert (és a lövőt) mintha nem lett volna ott. A csőfar-dob hézagon át minden irányban távozó lőporgázok pedig szokatlanul zavaróak voltak akkor, amikor a kifújás csak a jobb oldalon, a gyúfuratnál volt megszokott.
Collier puskát is szerkesztett ilyen mechanizmussal. Ennél a fegyvernél a bal kar és az arc is kapta az áldást láncgyújtás esetén.
Fotó: Rock Island Auction Company
A Collier-revolver Jelentősége főleg abban rejlik, hogy később Samuel Coltnak már korántsem a nulláról kellett indulnia: nagyon is ismerte és kedvelte Collier fegyverét, és hibáival tisztában lévén tudta, hol szorul tökéletesítésre. 1836-ban szabadalmaztatott revolvere, a Paterson aztán új fejezetet nyitott a revolverek történetében.
Forrás: guns.com, metmuseum.org
Köszi az adalékot Poresz!
További olvasnivaló: C. P. Bedford: Collier and his revolvers [http://americansocietyofarmscollectors.org/wp-content/uploads/2013/05/B024_Bedford.pdf].
Kiemelem a következő részletet: “Fontos, hogy Colt későbbi revolvereivel ellentétben a dob léptetése itt még manuálisan történt, ahogyan a reteszelés is.”↔”Collier had assisted a Captain Artemus Wheeler in experiments at Concord, Massachusetts, with a revolving gun and incorporated designs of the mechanical rotation of the cylinder attributed in Haw’s references to another American, Cornelius Coolidge. […] Cornelius Coolidge took the improved design by Collier to France and there patented it on August 5, 1819, and according to testimony in the Colt vs. Massachusetts arms [sic! – Poresz] case, achieved the production of mechanically rotated guns under that protection. […] Not many of the mechanically rotated Collier arms were manufactured. Collier testified at the Colt vs. Massachusetts Arms Company trial that he had made only between 50 and 100 of the mechanically rotated arms for the Indian market.”→Kicsit több részletet is idézhetnék, de ennyiből már látszik: van még kutatnivaló.
Az önfelporzó lakatszerkezetre kitér Ian McCollum a ForgottenWeapons.com idekívánkozó videójában: [https://www.youtube.com/watch?v=i9Km5KaeO7I]. Emlékeim szerint közel azonos önfelporzó szerkezet található a Lorenzoni kovás lakatokon.
Info@davidepedersoli.com
Ehhez miért nem gyárt (HÁMÉNEMGYÁ’ máááá no!- Hungarian translation) replikát pl a Peder-Zoli? A mai CNC rendszerekkel nem lenne nehéz, és ezt legalább olcsóbban tudnák adni mint az eredeti :)