The .22 Short 1890 Winchester
“Gallery Gun” Is Still A Blast.

Soha nem álltak hozzám közel a .22 kaliberű fegyverek. Talán csak a nosztalgia húzza őket közel szívemhez, ami annak köszönhető, hogy anno általános iskolásként a honvédelmi napon egylövetű TOZ-8 puska volt a kiképzés eszköze. Ez volt az első igazi fegyver a kezemben. Aztán, amikor történelmi fegyverekkel kezdtem lőni, nagyon modernnek, túl sportosnak találtam. Mekkorát tévedtem valójában. Hiszen a .22 kaliber egyrészt történelmi kaliber, másrészt pedig igazi feketelőporos lőszerként kezdte karrierjét.

A .22 peremgyújtású lőszer története

Minden .22 kaliberű peremgyújtású lőszer azonos ősre tekint vissza. A peremgyújtás elvét egy 1831. évi, J. A. Roberts nevéhez köthető francia szabadalom rögzítette, de igazán híressé Louis-Nicolas Flobert tette, amikor 1845-ben piacra dobta az első 6mm és 9 mm Flobert csappantyútölténnyel működő fegyvereket. A szobai céllövészetre tervezett fegyverek hüvelye nem tartalmazott lőportöltetet, csak a hüvelyperembe préselt csappantyúelegy szolgált hajtóanyagként. Az első lőszerek gömblövedékkel, a későbbiek kúpos lövedékkel voltak töltve. A lőszer nagyszerűen megfelelt szobai lőtávolságokra, de igazi szabadtéri mókára alkalmatlan volt.

1857-ig kellett várni a család következő tagjára. A Smith & Wesson cég első revolveréhez fejlesztett ki egy fokkal erősebb lőszert. A 27 grain tömegű kúpos ólomlövedék alá 3-4 grain egészen finom szemcséjű (nagyjából 4 Fg) feketelőport töltött. Így született meg a .22 Short kaliber. A maga nemében korszakalkotó volt, hiszen ne feledjük, hogy vastagon a csappantyús revolverek korszakának derekán járunk. A lőszer természetesen továbbra sem volt erőművész. Másra nem nagyon volt alkalmas, mint hogy a kártyaasztal túloldalát elérje az önvédekező halálos erővel.

1871-ben jelent meg a lőszer következő változata, a.22 Long, mely hosszabb hüvelyében immáron 5 grain feketelőpor töltet volt a 29 grain tömegű lövedék alatt. Az új lőszer jó 30-40 m/s sebességgel nagyobb torkolati sebességre volt képes, mint kistestvére. 1880-ban jelent meg ennek hosszabb hüvellyel készült változata, mely nehezebb, 40 grain tömegű lövedéket tüzelt. A .22 Extra Long lőszert 6-7 grain feketelőporral töltötték, és hasonló teljesítményre volt képes, mint a későbbi .22 Long Rifle.

1887-ben a Stevens Arms Co. dobta először piacra a ma is töretlen népszerűségnek örvendő .22 Long Rifle kalibert. A lőszerhez a .22 Long hüvelyt használták, de növelték a lövedéktömeget 40 grainre, valamint a lőportöltetet is, hogy a torkolati sebesség is a .22 Long fölé emelkedhessen. A hosszabb lövedék azonban gyorsabb huzagolást is igényelt. A lőszer története során több fontos módosítást ért meg. A 19. század végén jelentek meg első füstnélküli lőporral töltött változatai, majd a 20. század első felében az első olyan típusok, melyek csappantyúelegyének égéstermékei kevésbé korrodálták a fémeket.

A lőszer fejlesztése persze nem állt meg. A teljesítmény növelése fontos kérdés maradt a gyártók számára. 1890-ben a Winchester dobta piacra a .22 WRF – Winchester Rim Fire – lőszert kifejezetten a Model 1890 ismétlőpuskákhoz. A hosszabb hüvelybe több lőpor fért és a lövedék tömegét is 45 grainre emelték, hogy a lőszert alkalmasabbá tehessék apróvadvadászatra. A .22 WRF volt az első .22-es lőszertípus, ahol a lövedék zsírzó hornyai és így a kenőanyag is – már a hüvelyen belül volt. A .22 kaliberű lőszerek fejlődése azóta sem állt meg, de maradva a történelmi fegyvereknél és természetesen a Szent Feketelőpornál, ezekkel majd foglalkozzanak a modern dolgokat jobban kedvelő lövésztársak.

A .22-es lőszerek mindig is a szórakozás, sportlövészet, vadászat lőszerei voltak. Mivel nem igazán voltak katonai lőszerek, és önvédelmi célra is megkérdőjelezhető hatékonyságuk, nem hordozzák azt a pejoratív felhangot, mely számos nagyobb teljesítményű lőszer sajátja. Nagyszerű társak voltak mindig a lövészsportban, lövészeti oktatásban, és őszintén szólva én is azért tettem szert 20 év sportlövészet után ilyen kaliberre, hogy majd lányomat, fiamat taníthassam ezzel lőni. Persze lenne erre modernebb fegyver, de nincs is annál jobb, amikor még erre a célra is egy forradalmi időket látott több, mint 100 éves puskát rendszeresíthetünk. Nos ezért került a kezembe a Model 1890 Winchester előagyszámos ismétlő puska.

A Model 1890 Winchester puska története

Ha Winchester puskákra gondolunk, viszonylag ritkán jutnak eszünkbe előágyszános ismétlők. Nem véletlen ez, hiszen a western filmek világában a Winchester csakis alsókulcsos puska lehet, olyan ikonokkal, mint az 1860 Henry, 1866 Yellowboy, Model 1873, Model 1875, Model 1886, Model 1892, és a Model 1894. Mind-mind nagyszerű, hatékony vadászfegyverek, az 1880 után tervezett változataik megállják helyüket a modern fegyverek között is. Ezért is meglepő, hogy olyan rendszer kerül most terítékre, mely elsősorban a Colt márkanévhez, szűkebben az 1884-ben piacra dobott Colt Lightning ismétlőpuskákhoz köthető. Pedig nem ez volt a Winchester cég első kiskaliberű fegyvere. A Model 1873 puskát készítették .22-es kaliberben, de a fegyver a tekintélyes tömeg miatt sohasem lett igazán népszerű. A könnyű, oktatásra, hobbi lövészetre alkalmas fegyverek piaca azonban emelkedőben volt, John Moses és Matt Browning ezért már az 1880-as évek második felében belekezdett egy ilyen puska tervezésébe. A fivérek és a Winchester cég közötti együttműködés ekkor már bizonyította értékét. Számos sikeres fegyver született az együttműködésből. John és Matt 1888-ban kapott szabadalmi védelmet saját előágyszános szerkezetükre, melyet a Winchester fejlesztési osztályának kérésére kezdtek el tervezni. A tervek láttán azonban a cég fejlesztőmérnökei szkeptikusak voltak. A Browning testvérek általában kész prototípusokat küldtek a gyárnak, ez esetben időhiány miatt azonban csak a tervrajzokat küldték meg. A cég mérnökei visszaküldték a paksamétát azzal a rövid értékeléssel, hogy az új szerkezet egészen biztosan nem fog működni, ezért át kell tervezni.

Browning elegáns választ adott a kérdésre: megépítette a prototípust, majd elküldte a gyárnak egy rövid üzenet társaságában: „You said it wouldn’t work, but it seems to shoot pretty fair to me.” (Azt mondátok nem fog működni, ellenben nekem úgy tűnik, egészen jól lő.). A mérnökök kénytelenek voltak meghajolni a fegyvertervező zseni előtt, és elkezdték a sorozatgyártás előkészítését. 1890 novemberében dobták piacra az új típust „Repeating Rifle Model 1890” néven három, egymással nem csereszabatos kaliberben: .22 Short, .22 Long és .22 WRF. A fegyverből két alaptípus készült: a Sporting Rifle 24”-es nyolcszogletű csővel, olajozott dió angol ágyazással, valamint a Fancy Sporting Rifle hasonló csővel, de pisztolyfogásos, bordázott ágyazással. Új kaliberrel csak 1919-ben egszült ki a paletta: innentől volt elérhető a fegyver .22 Long Rifle kaliberben.

A fegyver története során két kisebb ráncfelvarráson esett át. Az első típusból (1st Model) 1890-92 között 15.500 db készült. Felismerhető a betétedzett tokról, egyszerű, blokk nézőkéről, és az 1890. június 26-88. szabadalomszámról. A második változatot 1892-ben kezdték készíteni. A fegyver legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy könnyen két darabra szerelhető. A tok lehetett betétedzett, vagy kékített is. Ebből a típusból kb. 200.000 példány készült. A harmadik modell kékített tokkal, „take down”, vagyis szétszerelhető szerkezettel, állítható nézőkével, és némiképp módosított reteszeléssel rendelkezett. A zártest reteszelését egy ütőszeghez kapcsolódó szemölcs végezte, mely csak abban az esetben oldott ki, ha a kakas ráütött az ütőszegre. Így a fegyver zárja nem tud véletlenül sem megnyílni, ha a kakas biztosított, vagy megfeszített állapotban van.

A fegyvernek létezett egy „gazdaságos” változata is, melyet Model 1906 néven értékesítettek. Ez 20”-es kerek csővel és egyszerű kivitelű pisztolyfogásos ágyazással rendelkezett. Mindössze .22 Short kaliberben volt elérhető. A Model 1890 puska elképesztő népszerűsére tett szert. A vásári céllövöldék, lövészklubok, lőiskolák mellett rengeteg vadász és céllövész vásárolta. Amerikai céllövészek és vadászok nemzedékei kezdték karrierjüket ezzel a puskával. A fegyvert 1932-ig gyártotta a cég, és több mint 850.000 darabot készítettek belőle. Ehhez adódott hozzá még egyszer 850.000 darab Model 1906 puska.

Egy 1913-ban készült Model 1890 puska

Mint ahogy azt már korábban is említettem, a .22 kaliber sosem szerepelt a kívánságlistámon. Egészen addig a napig, míg egy kedves lövésztárs meg nem keresett egy kedvezőnek tűnő ajánlattal. Igazat megvallva, látatlanban vettem meg a puskát, de nem kellett csalódnom. Valami megfogott az öreg, idén éppen 105 éves fegyverben. Hogy mi? Egyszerű: egyrészt a tiszta funkcionalitás, másrészt a hamisítatlan western hangulat, harmadrészt pedig a sugárzó megbízhatóság. Ez a fegyver ugyanis még olyan korban készült, amikor a puska vasból és fából készült. Elképesztően jó érzés, hogy ennek a fegyvernek, annak ellenére acél minden fémalkatrésze, hogy kisenergiájú lőszerre tervezték. Ha ezt a puskát ma gyártanák, biztosan tele lenne műanyaggal és spiáterrel, vagy ha nem akkor ára lenne közhalandó számára elérhetetlen…

A fegyver két gyáriszámmal rendelkezik, aminek okára is sikerült rájönni. Mindkét fődarab gyáriszáma 1913-as gyártást igazol. Eredeti kalibere .22 Short a csőbeütő szerint, de az én puskám gyanúsan jól eszi a 22 Long Rifle lőszereket is, ami igazolja, hogy a puska töltényűrét bizony feldörzsárazták, hozzá pedig egy hasonlóképpen módosított tokszerkezetet párosítottak. Beíratás előtt ezért elvittem a PKLV Kft-hez, hogy a valós kaliber legyen a műszaki kártyán is. A .22LR pedig felülről kompatibilis a .22 Short és .22 Long kaliberekkel, így ezek mind tarthatóak is lettek puskámhoz legálisan.

Lőtéren

És aztán jött s lőtéri teszt. Rá kellett döbbenjek, okos ötlet volt átíratni a kalibert, mivel a .22 Short lőszert nem hajlandó adogatni a puska. Azt csak egyenként lehet – nagy kínkeservvel – a töltényűrbe tuszakolni. A .22 LR kaliberrel viszont muzsikál felhőtlenül. Visszarúgása, zaja semmi. Igazi hobbi puska. Szórása feltámasztva 25 méteren egészen kitűnő, 50 méteren az általam használt RWS lőszerrel már 6-7 cm-re nyílt. Persze a 40 graines lövedék nem biztos, hogy a kedvence, úgyhogy majd még rövidebb lövedékkel kísérleteznem kell. A puskával egyébként kitűnő móka a lövészet. Eszi a lőszert, mint a fene, de nagyon élvezetes kis dög. Lányomat és fiamat biztosan ezzel a puskával tanítom majd lőni, ha kinövik a légfegyvert.

Németh Balázs