Végetért a 27. Elöltöltő Fegyveres Világbajnokság
Nehéz megszólalni. Hagyni kell még egy kicsit érni a gondolatokat az elmúlt hétről. Azt hiszem nagyszerű, igazi, magyaros helytállással teljesítettük a világbajnokságot, s nem csak a szervezés, hanem a szereplés tekintetében is felülmúltunk minden elvárást, számítást. 3 egyéni és 2 csapat világbajnoki címmel, valamint egy csapat bronzéremmel zártuk a küzdelmet. Külön fontos elmondanom, hogy akik az érmeket nyerték, mind közben a VB szervezésében, vezetésében, a pontozásban segítettek, viselve mind a verseny, mind a munkavégzés terhét.
Nem akarom én dicsérni az eseményt, de annyit szeretnék róla elmondani, hogy minden csapat egybehangzó véleménye szerint minden idők legjobb VB-je volt a 27. MLAIC elöltöltő fegyveres világbajnokság. Tényleg nem győztük fogadni a pozitív megerősítéseket, amelyek özönlöttek olyan csapatoktól, akik a lehető legjobb körülmények között készülhetnek, versenyezhetnek hazájukban. A német csapat vezetője, kapitánya minden alkalommal fontosnak érezte elmondani, hogy visszaadtuk a lövészéletnek a barátságot, bajtársiasságot, azt az elegáns lazaságot, amitől jó valahová elmenni, jó valahol létezni.
A szervező csapatról kell szóljak. Aki azt gondolja, hogy jó egy VB-t megszervezni, azon dolgozni az rohadt nagyot téved. Ez egy iszonyatos szívás, ugyanakkor csodálatos feladat. Hihetetlen kihívások elé állította a teljes csapatot, és igenis elvitte a legvégsőkig az embereket néha a szerencse szeszélye. Az első versenynapon egy leeső lőlap miatti szünet kezelése keltett stresszt, a második napon pedig elkapott minket a nyár legnagyobb vihara, ami miatt 2 sorozatot kellett törölni, vagyis át kellett tervezni 2 óra alatt a lőállásbeosztást, 2 napi munkát sűrítve 2 órába. Mindkettőt hibátlanul – a magyarok elegáns kreativitásával, rugalmasságával – úgy oldottuk meg, hogy közben „keep smiling” üzemmódban maradtunk, s a versenyzők egy pillanatra sem érezhették, hogy a rendszer veszélyben van. Pedig dehogynem.
26 ország 350 versenyzője járt nálunk, a legjobbak minden országból, kiélezve a versenyre. A gyakorló napok és verseny napok alatt 40000 lövést adtak le úgy, hogy lövészetvezetőink figyelme egy pillanatra sem lankadhatott. A Törőcsik Pali vezette csapat (Hencz Kornél, Tóth Misi, Horváth Bence, Győrik Attila, Szekeres Tibor, Román Csaba, Nagy Mátyás, Kretskó Anikó, Rózsás György, Borza Ferenc, Jákó Csaba, Góra Balázs) iszonyatos respektet vívott ki magának. Akkor avatkoztak közbe, amikor kellett, s ilyenkor a legnagyobb tisztelettel, de megkérdőjelezhetetlen szigorral jártak el.
A pontozóink (Palotai Ilona, ifj. Nagy György, Ódor Zsuzsa, Nagy Sári Katinka, Nickl László, Lőkös István, Czanik László, Tari István) Alois Litschmann és id. Nagy György vezetésével szinte hibátlanul nyomták végig a hetet. Munkájuk minőségét jelzi, hogy egyetlen óvás sem érkezett téves pontozás miatt, s az eredmények folyamatosan érkeztek a versenyzőkhöz.
Nagyszerű figyelő csapatot kaptunk a Pest Megyei Polgárőrségtől. 4 napon keresztül 25 középiskolás diák rögzítette a leadott lövéseket a lőállások mögött, nagyszerű munkát végezve. Az első napi botladozások után tökéletesen hajtva végre a feladatot.
A lőtér kialakításával, működtetésével kapcsolatos kérdések egy kézben, Hajdú Feri kezében futottak össze. Ferivel tavaly augusztus óta dolgoztunk ezen a projekten, és meg kell mondjam, hogy kitartása, kreativitása, munkájának minősége minden várakozást felülmúlt! Minderre bizonyíték, hogy iszonyatosan magas eredmények születtek! Csak példaként a Vetterli versenyszám első 6 helyezettje lőtt 100 kört. A verseny során 14 új világrekord született, és 10 esetben született győzelem az érvényes világcsúcsnak megfelelő körértékkel. Ilyen eredményeket lőni csak akkor lehet, ha a körülmények megfelelőek. A lőtér tökéletesítése a magyar elöltöltő fegyveres lövészek munkáját dicséri. A májusi Grand Prix-n, az OB előtt és után társadalmi munkában tették élhetővé, lőhetővé a rendszert.
Az emberi erőforrások összeszervezésének feladata Mészáros Gyula vállát nyomta, aki felelős „cégvezetőként” állította össze azt a csapatot, amely minden várakozásnak megfelelően harcolta végig a hetet. A versenyirodát 3 hölgy vezette volna, melyből ilyen-olyan okok után egy maradt: a feleségem, Németh-Tavasz Brigitta… Innentől úgy nyomta végig a 350 lövész egyéni kéréseinek kezelését, hogy minden adminisztratív teher az ő vállán volt.
A verseny tehát nagyszerűen sikerült, de a csoda azt hiszem mégsem a lőtéren született. Már a megnyitón elindult egy hangulat, ami aztán végigkísérte az egész eseményt. Minden ott kezdődött, hogy a hangosító cég bénázása miatt nem indult el himnuszunk magnóról. „Magad uram, ha szolgád nincsen” alapon, én egyedül elkezdtem énekelni az első sorokat, de alig kellett pár másodperc, hogy bekapcsolódjanak a rendezvényen fellépő Kiskun Huszár és Honvéd Hagyományőrző Egyesület honvédjei, valamint a Zöldág Néptánc Együttes táncosai, valamint a teljes magyar csapat. A Sarlóspuszta Klub Hotel udvarán zengett a magyar himnusz, melyet hatalmas tapsorkán követett. A szokásos megnyitó beszédek után újabb szikrát kapott a csoda: a hagyományőrzők iszonyatosan jó bemutatót tartottak, a néptáncosok pedig egyszerűen elvarázsolták a közönséget. Olyan történt, ami VB-n, EB-n még sosem: alig kellett pár perc, és 150-200 lövész táncolt együtt a naplementében magyar népzenére, magyar néptáncosokkal.
Minek hazudjak: minden nap végére nullák/hullák voltunk. Annyi élményt, terhelést kaptunk, ami kisütötte az agyunkat, testünket. Aztán szerdán édesapámék elhozták a gitáromat, és onnantól nyilvánvalóvá vált a varázslat: az első este Gyuszi elkezdett gitározni az étterem tornácán, Pali meg én pedig énekeltünk, aztán először bekapcsolódott a magyar csapat, majd miután a váltottunk a közös nemzetközi dal tudatalattira, először a német csapatot nyertük meg. Hajnali kettőig ment a dal adok kapok, melynek aktív tagja lett Gerhard Lang, a nemzetközi szövetség főtitkára is, aki igen jól gitározik és meglepően jó hangja is van. Aztán ez így ment másnap és harmadnap is, azzal a különbséggel, hogy szépen bekapcsolódott az összes csapat, aki ott szállt meg Sarlóson… Hatalmas élmény volt… Az egyébként távolságtartó nemzetek lövészei magyarul ordították velünk az LGT Embertelen dal refrénjét.
A verseny közben folyt, és itt is megtörtént a magyar csoda: először VB bronz kovás hadipuska csapattal (Kossuth: Nyitrai Józsi, Németh Balázs, Mészáros Gyula), aztán Magyarország első világbajnoki aranyérme hadipuskával (Enfield: Németh Balázs, Nyitrai József, Tar Mihály), és aztán jöttek az egyéni érmek: Mészáros Gyula Paterson versenyszámban egy Walkerrel győzött, Lőkös István a Trappert nyerte meg, Nyitrai Józsi pedig Berdan versenyszámban aranyat, Trapper versenyszámban ezüstöt, Gettysburg versenyszámban bronzot nyert. Aztán jött a hab a tortán: még egy csapat arany Frontiersman versenyszámban (Nyitrai, Lőkös, Tóth Misi). 2016. augusztus 20-án 5 alkalommal énekelhettük el a magyar himnuszt, úgy, hogy közben a Szomora trió cigányzenészei húzták nekünk a dallamot. Este pedig gálavacsora, de ez sem amolyan karótnyelt stílusban, hanem magyarosan: cigányzenére táncolva, az egyik bolgár lövész operarészleteivel.
Én nem tudom mi volt ez a hét. Az sem tudom, hogy milyen kép maradt meg erről bennem, de egy biztos innen mindenki úgy ment el, hogy mosolygott. Olyan lövészek mondták, hogy az MLAIC történetének eddigi legjobb világbajnokságán vettek részt, akik már bejárták az egész világot. Ők mondták, hogy csoda történt itt 2016. augusztus 13–21. között Sarlóspusztán.
Köszönöm Istennek, hogy részese lehettem. Köszönöm, hogy veletek dolgozhattam. Leborulok mindenki előtt, aki akár a legkisebb dologgal is, de segítette az esemény létrejöttét.
Németh Balázs
elnök, MEFLSZ
szakágvezető, elnökségi tag, MSSZ
Eredmények:
Filmek:
Zoldfulu kezdokent-/a loveszet ezen agaban/-csak amultam/bamultam, kar, hogy nezokent nem lehettem ott, de a beszamolo is nagyon jol sikerult. Tisztelet es koszonet mindenkinek aki ezt a csodalatos rendezvenyt megalmodta, megvalositotta!!
Ez igen gratulálok a győzteseknek
Gratulálok! Sajtóközleményt minden hírcsatornának (csak lehozza valamelyik…)
Nagyszerű!
Gratulálok
Kedves Lövésztársak!
Nehéz valami okosat írni.Nem hittük volna,1999-2000 ben a kezdetekben amikor a révkomáromi Royal lőtéren,átkelve az akkor még “funkcíónáló” államhatáron/a kitöltött “díszfegyver szállítási jegyzékkel”, nyomomban 17 magyar kocsival….ddd/,hogy ilyen gyönyörű rendezvényt fogtok itthon is létrehozni.Szeretettel gratulálok a szervezőknek,újdonsült világbajnokainknak,helyezettjeinknek.Az eseményeket immáron csak az elkészült filmeken látva,ámuldozva ,barátsággal:
Attila
Csak ismételni tudom:
Kedves VilágBajnok Barétom! Látom, és örülök neki, hogy minden remekül sikerült. Mindenkinek őszinte irigységgel GRATULÁLOK!!!
Gratulálok a szervezéshez és a szép eredményekhez! Jó lenne ha ez a hír szélesebb körben is elterjedne.