Újabb elöltöltős vadászsiker!

A történet úgy kezdődött, hogy bemutatót tartottam a megyei vadásznapon, és az elöltöltős vadászfegyverekkel lehetett ismerkedni a sátorban. Majd meghívást kaptam egy vadásztársaság lőtéren tartott összejöveteléhez, ahol a vadászok már ki is próbálhatták, milyen szaga van a feketelőpornak. Teljesen fellelkesítette őket a dolog (itt mindenki tudja mennyire fertőző a fekete lőpor füstje). Ennek okán lehetőséget kaptam őz tarvad vadászatra, suta vagy gida elejtésére.

Berta Tamás vadásztársunk első elöltöltős zsákmányával. A .45-ös Hawken töltete 100 grain 2 Fg svájci feketelőpor és tapaszolt gömblövedék volt.

Berta Tamás vadásztársunk első elöltöltős zsákmányával. A .45-ös Hawken töltete 100 grain 2 Fg svájci feketelőpor és tapaszolt gömblövedék volt.

A vadőr ebéd után érkezett meg a terepjáróval, hogy kivigyen a vadászterületre. A Tisza árterületén szálltunk ki, hogy a magaslesig cserkeljünk. A mentetlennek ezen a részén nem szabad kímélni az őzállományt, mert a jegesár csapdába ejti, vagy lakott helyre szorítja ki a vadat. Így azok többnyire áldozatul esnek a telkeken lévő kutyáknak, mikor is fennakadnak a drótkerítésen, illetve kevésbé szerencsés esetben közlekedési balesetet okozhatnak. Így ha bármilyen tarvad akad utunkba, lőhető lenne. Bár vadőr barátom így is egy sorrendet állított fel, ha választási lehetőség van, akkor legelőbb a bakgidát, aztán a sutagidát és végül a sutát válasszuk. Cserkelés végén a les alatt meg is láttunk előbb egy sutát, majd két gidát. Vártam a megfelelő helyzet kialakulására. Hetven méterre tőlünk szépen keresztbe is ált az egyik gida, ám az erdőben olyan testhelyzetben voltunk félig leguggolva, hogy ekkora távolságról nem akartam megkockáztatni a lövést. A biztosabb lövés érdekében vadőr barátom lőbotot ajánlott, ám ahhoz fel kellett állnunk, ám abból a pozícióból a gallyak takarták a vadat. A hezitálásunkat megoldották az őzek, beszaladtak a sűrűbe.

A lesre felülve egészen a lővilág utolsó percéig várni kellett, még ismét lehetőséget kaptam, egy suta és egy bakgida megjelenésével. A lövés után a bakgida nem szenvedett sokat, tűzberogyott és két-három rúgás után elcsendesedett. Mivel kissé féloldalt állt, így a lapockánál behatolt lövedék a nyak tövénél távozott. Ami külön megnyugtató volt, hogy akkor is helyes kilövés lett volna, ha azt a fent írt körülmények nem indokolnák. Szegény gida, annak ellenére sem volt több 5 kg-nál hogy egyedül vezette a suta.

Rövid életével fizetet, hogy nekem első elöltöltős vadászélményemet, illetve nem mellesleg ünnepi vacsorát adhasson, ám így valószínűleg kevesebbet szenvedett, mert azóta a Tisza vízszintje ellepte ezt a területet.

Vadászélményekben gazdag és Boldog Új Évet kívánok,

Berta Tamás

16 hozzászólás érkezett

  1. Pár éve gemencen ladikkal mentették a vadászok a víz miatt csapdába került vadat.Itt gondolom ez az egyszerűbb és “humánusabb”megoldás.

  2. Wasicuya

    Szervusz!
    A vadászatot nem akarom mentegetni, misztifikálni, stb.
    Ez a téma eléggé érzékenyen érinthet egyeseket, és inkább csak jelzem: a halál a természet része, nélküle nincs élet. A humanizmus alatt pedig csak mesterségesen alkotott dolgokat érthetünk, a természetben ez nem létezik.
    A vadászat szakmai szempontjai is ugyanilyen mesterséges dolgok.
    Azért merek szakmai szempontokról egyáltalán írni, mert valóban szakmám. Vadőr voltam.
    Tehát szó szerint is őriztem és őrzőm most is a lehetőségeimhez képest. Ezért fontos számomra, hogy megindokolható a kilövés.
    Nem tudom ismered-e a Tisza szóbanforgó szakaszát. lehetetlen a vadmentés. Ezt tanúsíthatja lövésztársunk is, Doki, akivel szárazon gyalog nem voltunk képesek 10m-t menni a sűrűben. árvízkor csónakkal csak nyíltvízen tudnánk haladni, még kenu sem képes áthatolni rajta. Sajnos a leggyakoribb, hogy az úszó őzek is fennakadnak.
    BÚÉK! Tamás

    • Billy Bones 1789

      Szia!
      Innen minden világos.Nem is értem hogy az itt meghúzódó őzek hogy lehetnek ennyire ostobák és megváltó gyors halál helyett a menekülést a szenvedést választják .Hát innentől vessenek magukra és ránk neszámitsanak.
      Üdv és B.U.É.K neked is.

  3. rprme

    Nem kell mentegetőzni. Szikora Robi is meglőtte a gidákat…

  4. Wasicuya

    Hát, igen én is gondolkoztam már azon, a tyúkok miért tojnak, a kocák miért malacoznak a nagyüzemekben. Aztán rájöttem, kímélik a széplelkűeket, akik szeretik a csirkehúst meg a füstöltkolbászt, de nem vágnák el a nyakát a csirkének és még a tálat sem tartanák disznóvágáskor.
    Közben egy darab Internethuszár annyi erőforrást használ el, hogy azzal nagyságrenddel több élőlényt képes megölni, mint amit egy elöltöltős vadász képes egész élete során lelőni.
    Bár többnyire megfontolom mit miért teszek, de nem gondolnám, hogy jobb ember lennék, ha feleslegesen sokat moralizálnék ott, ahol nem kell. ):

    • Billy Bones 1789

      Tudod nálunk egy disznóölés úgy kezdődik hogy iszunk u.n lefogópálinkát aztán viszem az orrfogót vagy orrféket ahogy tetszik bemegyek az ólba és…….A többit már biztosan tudod.De ez a sorsa az összes baromfinak nyúlnak…stbVagy a fagyasztóban vagy a sózóban és füstön végzik.És ez jól is van így,de amíg idejutnak megpróbálom az életüket minél
      “Boldogabbá”tenni,de csak azért mert bármennyire hihetetlen szeretem az állataimat.A te,ill,a ti vadjaitokat nemkell naponta etetni itatni nincs különösebb dolog velük söt nagyon is jól elvannak ez emberek társasága nélkül.Ezért nem értem, értettem hogy amikor bajban vannak a legtöbb amit tesznek a vadèrt az hogy meghatározott rend szerint lövik vagy lövitek le őket.Szóval nem érzem magam széplelkünek ,de ezen kicsit fennakadtam.Szeretem a vadászatot de nem minden formályát.Elöltöltö fegyverrel cserkelve sokat menni gyalogolni ez az igazi vadászat.Csak sajnos itthon ez túl izzasztó a vadászaink többségének,de elmennék odáig is hogy mikor a vadör vagy a kísérő vadász zsigereli ki a “zsákmányt”akkor ki a széplelkű?A másik amitől kifekszek azok a dicsekvések mikor habzó szájjal mesélik a300 akárhány darabos terítéket amit egy fácán nevelde mellett löttek és vigyorogva teszi hozzá :Igazi mészárlás volt.Szoval nekem ez az 5kg-os özgida is ebbe a kategóriába tartozik.Ezuttal megkövetek mindenkit akit esetleg megbántottam de akinek nem inge nevegye magára.
      Maradék tisztelettel!
      Üdv:Jani.

  5. Wasicuya

    Nos én nem próbálom meg boldogabbá tenni a vadak életét…
    Igaz 25 évig, télen együtt etettük őket a kollégáimmal.
    Való igaz, gaz módon lelőttem a annak idején azokat a kóbor ebeket amelyek élve kezdték ki az előzőleg félholtra hajtott őzeket. (amit manapság már nem illik, mert a gonosz vadász ugye)

    Az első, hogy megtanultam a vad nem “zsákmány”, a képaláírást nem én írtam, de nem tettem szóvá, mert a fiatalok nem mind ismerik ezt és nem is gondoltam, hogy valaki ezt észreveszi. Valamint csak egy hozzászólás akart lenni az írás a fórumba, azok számára akik ismernek, csak nem működött a fórum, ezért megköszöntem, hogy mégis olvashatóvá tették a számukra, így illetlenség lett volna kifogásolni ezt a szót.

    Az 5kg-os fosos gida kilövése valójában nem vadászat, hanem állományszabályozás. Illetve kármentés. A saját szakmámhoz meg csak értek egy kicsit, tehát ezt elhiheted nekem.

    Igen én sem szeretem a habzószájjal dicsekvőt, főleg az olyat amiről írsz. Ezért nem is cikket akartam, mert aki ismer annak elég lett volna a fórum.
    Ám engedtessék meg nekem is egy vélemény. Nem tartanám udvarias dolognak, ha például a katonai hagyományőrzéssel kapcsolatban leírnám a véleményemet, mint pacifista, egy olyan oldalon, ami ezzel foglalkozik.

    Gondolom egyikünk sem akarja már tovább reszelni a szellentést…

    További szép gondolatokat: Tamás

  6. LQ

    “Az 5kg-os fosos gida kilövése valójában nem vadászat, hanem állományszabályozás. Illetve kármentés. A saját szakmámhoz meg csak értek egy kicsit, tehát ezt elhiheted nekem.”

    Nem bírálatnak szánom csak észrevételnek (igaz, kritikus éllel).
    Nem vagyok vadász és nem is értek hozzá, de nem tudom nem észrevenni az ellentmondást aközött amit itt írsz és a fénykép között. A képen egy büszke “vadász” látható az általa elejtett “vaddal”, és nem egy “állományszabályozás” munkafázisa. Az előbbit szokták fórumra tenni, az utóbbit meg max. tankönyvekbe.
    Én tökéletesen meg tudom érteni, hogy ez a történet nem mindenkiből váltott ki elismerést, és az indoklás csak rontott rajta. Ha ezt udvariatlanságnak veszed tovább erősíted azt amit cáfolni szeretnél. Ha “az 5 kg-os fosos gida” helyett egy fél tonnás barna medve lenne a képen …. :)

  7. Wasicuya

    Kicsit másképp gondolkozunk.
    Ugyanis ha a vadőr lövi ki az aranyérmes trófeával rendelkező vadat, arra nem igazán lehet büszke,
    A vad tiszteletéről papoló vadászok illetve nem vadászok pedig semmibe veszik a legszerényebb vadat? Miért is, hiszen éppúgy életével fizetett, mint ha féltonnás barna medve lenne.

    Nagy tisztelője vagyok Hofi Gézának, még azután is, hogy az örök vadászmezőkre költözött. Szóval vadásztattam, és olyan bakot lövettem vele, amelyet selejtezéskor illik lőni. A főnökeim elégé rosszalták is a dolgot, de Ő nem, hanem kifejezte, hogy mennyire jó volt a vadászat.

    Ezeket dolgokat sokszor nem érti meg kívülálló, de sajnos sok puskásember sem.
    Ha úgy látod büszke vagyok, hát csak is ilyen vad elejtésére lehetek, amely egyben jól végzett munka is lehetne, ha még aktív vadőr lennék, és amelynek nem a pénisznagyobbítás az oka.

    Az elöltöltős lövészek között én inkább a civil puskásokat képviseltem, csak a móka kedvéért polgárháborúztam, ezt bizonyára észrevetted. Meg azt is, hogy ha aranyásót formáltam meg, akkor lementem a Dunára egy hétre aranyat mosni.
    Ebből következik, hogy a megformált prémvadász is hasonló élményvadászat. Az előzőről is és az utóbbiról hírt adtam, elmeséltem a tapasztalataimat. Például hoztam a találkozóra dunai fövenyt, hogy a találkozón más is kipróbálja.
    A vadászat szintén nem magányos dolog, a “klubtársaimat” is megfertőztem vele, volt akiével együtt tettük le az elöltöltős vadászatra a vizsgát.

    Nyilván nem fogok rabolni, illetve háborúzni a megjelenített karakter miatt, mert az távol áll a lelkületemtől. Ám a katonákat érő megpróbáltatások azt a részét kicsiben mégis kipróbáltuk, mikor Dokival meneteltünk az “őserdőben”, térképeztünk, stb. Ezekről is van fenn híradás. De a betyárok barátságát, egymásrautaltságát is átélhettük hasonló módon néhányakkal a túráink alkalmával. Erről is beszámoltam annak idején, és fotókat is láthattatok.

    Ezek közben szerintem olyan, manapság ritkán tapasztalt, normális emberi kapcsolatok jöttek létre, melyekre ha büszke lennék, joggal tehetném azt a szegény gida fényképe mellet is. Hiszen pontosan ezeknek az embereknek szólt a híradás, hogy nem csak a képzeletben játszadozunk, hanem a valóságban is megpróbálhatjuk azokat dolgokat, legalábbis egy részét, amiről álmodozó fantáziánk fiatalabb korunkban szólt. És mind ezt közösségként is, egymásról tudva, hogy éppen te, vagy ő milyen élménnyel gazdagodott.

    Nos, lehet ezer kivetni valót találni a mondandóban, a gondolkozásomban is, de ez nem zavar, ami zavar az, hogy lélek nélkül ítélkezünk valami felett annak csalfa tudatában, hogy különbek vagyunk. Éppen ezért nem elítélni akarom azokat akik így cselekednek (hiszen számtalanszor cselekedtem így én is), hanem úgymond “nevelni”, és nem az zavar, hogy velem szembe illetlen, hanem ,hogy még nem látja, hogy illetlen. Ezzel nem magamnak akarok jót, hanem annak akit esetleg a magam módján dorgálok. Ez egy rossz szokásom egyébként, de szintén szakmai ártalom, mert mostanság nevelek. A tanítványaim sem értették először, hogy miért nem fogok velük kezet, ha ők nyújtják előre. Azt hitték fennhéjázásból, pedig el is mondtam nekik miért…

    Szóval lehet, hogy ez jobb így, mintha senki nem írt volna? Ki tudja…

    Barátsággal Tamás

  8. rprme

    Kedves Sporttársak!
    Ez a bejegyzés szerintem nem arról szól, hogy vadászias-e az 5 kg-s F-gidát kilőni. Ez a helyi vadásztársaság dolga és szakmája. A story itt arról szól hogy mivel tették ezt: egy Hawkennel. Ha egy CZ-vel lőtték volna nem lett volna cikk belőle…
    A feketelőporos fegyverek vadászati célú használatának reneszánszának vagyunk tanúi. Ez pedig szerintem nagyobb dolog mint a vadászati kármentés helyességén morfondirozni. Amúgy sokan örülnénk, ha hivatásos vadászokat is többször látnánk elöltöltőzni, és annak a munkának része a szelekció.
    Ja-
    Aki meg puskás oldalakat olvas nem árt ha tudja a fegyver egy ölésre tervezett eszköz. Még a vegánok is megölik a védtelen növényeket, sőt azok szegény csírázó magvait is élve elrágcsálják. Szörnyű, mintha egy csecsemőt falnának fel- mondaná aki szereti a botanikát…

  9. Hali!
    Akkor reszeljünk még egy kicsit.
    Tényleg hatalmas dolgot érték el Balázsék, le a kalappal. De ez szerintem nem hatalmaz fel egy vadászt sem hogy lesülyedjen az olasz vadászok szintjére.M ég akkor sem ha elöltöltős fegyverrel teszik!

  10. Wasicuya

    Buona giornata!
    Sono un cacciatore ungherese.
    Hai mai visto un cacciatore italiano?
    Ne ho visti due.
    A Dio, amico!

  11. Wasicuya

    Csak, hogy “lesülyedjek” (c:
    Amúgy vicces, hogy az olasz vadászokra hivatkozol.
    Hallomásból ismered őket valószínűleg, ám ha már ilyen jól értesült vagy, akkor bővítem az ismereteidet. Nem ilyen olasz stílus. Amúgy meg hiába írok és írtam neked, te csak azt látod, hogy szegény kis gida. Gőzöd nincs vadászatról, mert akkor tudnád, hogy egy egészséges fejlett bakgidát amelynek az életesélyei is nagyok (olyan helyen is él) egy Vadász (nagybetűvel) nem szívesen lőne, ám egy olyan kicsi számodra aranyos Bambit, inkább. Mindezt azért mert egy kicsit közelebbről ismeri a természetet, mint ahogy te bizonyítottad magadról. Ugyanis a természet nem kedvez a kicsi aranyos Bambiknak. De mivel ezt az előzőleg leírtak alapján sem szűrted le, így nem is kívánom tovább reszelni, megcsócsálni a számodra. Inkább ajánlom még a horgászoldalakat, stb. Ott is örülnének még a hasonló véleményednek.
    Nos vannak, akikkel nem lehet mit kezdeni…
    Isten áldjon barátom!

  12. Nem szeretek szájkaratézni így részemről befejezettnek tekintem ezt az “eszmecserét”de ne gondold hogy erről a témáról csak te tudhatsz mindent és tévedhetetlen vagy.
    Isten áldjon.

Szólj hozzá te is!

A hozzászólás írásához be kell jelentkezni.