Pedersoli Missouri River Hawken .50 puska műanyagkosaras lövedékkel
Életemben nem lőttem még műanyagkosaras lövedéket, vagy ahogy azt idegennyelven nevezik: sabot lövedéket. Az elv tulajdonképpen igencsak használható, ha az ember elöltöltő fegyveres vadászatot forgat a fejében.
A műanyag kosár több szempontból is is praktikus. Először is elválasztja egymástól az ólmot és a huzagolást, vagyis hiába gyorsítjuk majd a csőben nagyobb sebességre a lövedéket, még gyors huzagolás és puha ólom esetében sem jelentkezik majd ólmozódás a barázdákban. Szintén a rendszer nagy előnye, hogy a műanyagkosár lehetővé teszi, hogy egy .50-es kaliberű elöltöltő puska csövéből kilőjünk bármilyen modern 0,450-458” közötti átmérővel bíró modern vadászlövedéket. Nem jelent gondot ha a lövedék köpenyes, félköpenyes, fúrt hegyű vagy éppen műanyag ballisztikai csúccsal bír. Ezzel gyakorlatilag a klasszikus elöltöltő fegyvert fel tudjuk vértezni a modern vadászlövedékek képességeivel.
A kosárba helyezett alulméretes lövedék természetesen könnyebb, mint a fegyverhez passzoló űrméretes lövedék, vagyis a kisebb lövedékkel nagyobb kezdősebességet, laposabb röppályát, nagyobb lőtávolságot érhetünk el. Mindez energiában is megmutatkozik. Ne feledjük, hogy a mozgási energia képletében a sebesség négyzetes szorzóval van jelen, vagyis a sebesség növelése jóval nagyobb energianövekedést eredményez, mint a tömeg emelése.
A műanyag kosaras lövedékeket persze elsősorban nem a hagyományos vadászoknak találták ki. Ezt a modern in-line műanyagpuskákhoz készítettek, melyek vajh mi keveset hordoznak magukban az elöltöltő-fegyveres lövészet és vadászat hagyományaiból.
A Pedersoli Missouri River Hawken .50
A Pedersoli puska a hagyományos St. Louis-i Hawken puskák klasszikus vonalvezetését követi. A feles ágyazású, nagy kaliberű vadászpuskák, vagy síksági puskák már a 19. század elejére megerősödött amerikai gyarmatok telepeseinek igényei szerint készültek. A hegyvidékeket elhagyva az expanzió elérte a síkságot, lovasembernek pedig körülményes volt kezelni a korabeli kiskaliberű hosszú puskákat. Ólom is, lőpor is volt már elég, jöhetett a rövid csövű, nagy kaliberű elöltöltő puskák korszaka.
A Pedersoli puska olajozott dió ágyazással, kampós-ékes rögzítésű, üregelő tüskés eljárással huzagolt csővel rendelkezik. Az elsütőszerkezet kétbillentyűs, gyorsítós. Az első billentyű a tényleges ravasz, a hátsó a gyorsító. A cső huzagolása 1 teljes fordulat 23 hüvelyken, vagyis 1:23”. Ez ebben a kaliberben nagyon gyorsnak mondható, nem véletlen, hogy ez a puska kúpos lövedékeket szereti a legjobban.
A célgömb fényesre polírozott penge, mely még szürkületben is képes összegyűjteni a fényt, hogy a vadász mostoha fényviszonyok közt is rendezhesse az irányzékképet. A nézőke „Buckhorn” jellegű, magasságban és oldal irányban állítható.
A lövedék és a töltet
A műanyag kosarakat Árvai István lövésztársamtól kaptam, amit ezúton is köszönök neki. Egyszerű négy oldalon felsliccelt tubus, mely a fenékrészén zárt, és még egy kis szoknyával is rendelkezik. A bele helyezett .454-es, 250 grain tömegű Lyman Maxi lövedék szépen, passzentosan ül benne, a csőbe a kombó szorosan, a lőport jól fojtva illeszkedik.
A fegyvert elsősorban vadász szemmel akartam kipróbálni, ezért a lőport ott helyben, egy térfogatos mérce segítségével mértem ki, hosszú tölcsért sem használtam,de a csövet azért lövésenként kihúztam. A töltetem 100 grain 3Fg Swiss lőpor volt, ami eddigi tapasztalataim szerint e kaliberben már el kell, hogy érje a 2500 J torkolati energiát.
Sebességek, energiák
A fegyver visszarúgása a könnyű lövedék és a puska szép súlyának köszönhetően nem volt vészes. A kilőtt lövedék 50 m-en 570 m/s-mal repült, vagyis a torkolati energia még több is volt, mint ami szükséges: 2600 J. Kipróbáltam a gyár által megadott maximális töltetet is: 130 grain 3Fg Swiss lőpor 597 m/s sebességre gyorsította a Maxiball-t, vagyis az elért torkolati energia 2851 J volt.
Érdemes megállni ezeknél a sebességeknél. Ezek már ugyanis nem azok a lomha elöltöltős sebességek, hanem számos ma is használt modern vadászkaliber sebességtartománya.
Pontosság
Nem vacakoltam nagyon precízkedéssel, próbáltam úgy lőni, ahogy vadászat közben is tenném. Meglepetésemre az első lövés 50 méteren éppen a célzott pont felett 3 cm-re csapódott be pontosan középen. A további három lövést fekve adtam le, táskámon feltámasztva a csövet. A három lövés szépen egy kupacban érkezett meg, a szórás tízesnyi volt, vagyis vadászatra tökéletes.
100 méterre ülve lőttem. Ez kicsit kényelmesebb, mint fekve. A Hawken tusatalpa szépen ívelt, fekve kellemesen üti a kulcscsontot. Ennek megfelelően relative jobb is lett a 100 méteres szóráskép, mivel ugyanúgy 5 cm körüli körben csapódtak be a lövések.
A műanyagkosaras lövedék használata szerintem kényelmes. A gyors huzagolású .50-es Pedersoli cső pedig igencsak kedveli ezt a modern gyerkőcöt. A lapos röppályának köszönhetően ezzel a töltéssel irányzékállítás nélkül el lehet nyúlni 120-130 lépésre. Persze azért ha ez a tervünk, ismerjük meg saját képességeinket előbb! Nyílt irányzékkal sokkal biztosabb lövést tenni 80 méter alatt, függetlenül attól, mint tud a puskánk és lövedékünk.
Németh Balázs