Az elöltöltő fegyveres lövészet alapjai 5.: A kanócos lakat és kezelése

matchlockA modern kor elöltöltő fegyveres lövésze számára a fegyvertörténet kicsit talán a kanócos lakatnál kezdődik. Ez az első fejlettségi fok, melyre mind hazai, mind nemzetközi vizeken már találunk céllövész versenyszámokat.

Az első lakatok megjelenése egy időre tehető a vállhoz, archoz szorítható fából készült tusa megjelenésével. A célzáshoz archoz emelt fegyvert ugyanis két kézzel kellett fogni, hogy a lövés biztosabb legyen, így a jobb kéz már nem foglalkozhatott egyszerűen csak a kanóc tartásával, mozgatásával. Szükség volt egy szerkezetre, mely felszabadította a jobb kezet.

A kanócos lakat szűkebb pátriánkból, Közép Európából indult világhódító útjára a 15. század derekán. Ausztriai leírásokból ismerjük első változatát a kígyó formájú kanóctartóval rendelkező szerpentint. E kezdetleges lakatok sokszor nem álltak másból, mint egy többször hajlított karból, mely egyik vége a kanócot fogta, másikat pedig az agynyakhoz szoríthatta a katona, ezzel billentve a parázsló kanócvéget a serpenyőbe. Az „S” betűt formázó középen tengellyel az ágyazáshoz rögzített alkatrész egyszerre volt elsütőbillentyű és kakas. A kanóc jellemzően már nem a cső tetején lévő gyúlyukhoz ért, hanem a cső mellé illesztett serpenyőbe.

Szerpentin lakat

Szerpentin lakat

A szerpentin lakat kezelése még mindig körülményes volt, nem tette lehetővé az agynyak biztos megfogását lövés közben. A lakatszerkezetek fejlődésének következő lépcsőjét jelentette az elsütőkar és kakas önálló alkatrésszé válása. Az elsütőkar egy áttételen keresztül mozgatta a kanócot fogó kakast, így annak mozgása gyorsabb lett, miközben kisebb mozdulatot igényelt a lövésztől, és biztosabb fogást tett lehetővé. E lakatszerkezetben jelenik meg az első laprugó vagy V rugó, mely az elsütőkar alaphelyzetbe nyomásáért volt felelős. Az 1400-1600 között használt kanócos fegyverek serpenyője már zárható fedéllel rendelkezett, mely biztonságosabbá tette a fegyver töltését, kezelését.

A kanócos lakatok utolsó fejlődési szakaszát jelentette a rugózott elsütőbillentyű megjelenése. E lakatok esetében már áttétellel mozgott a szerkezet, hanem a főrugó ellenében előfeszített kakast egy elsütőakasztó fogta meg, melyet az elsütőbillentyű oldott ki. A kakas így gyorsabban, biztosabban csapott a serpenyőbe, a felgyorsult lövésfolyamat pedig növelte a lövés pontosságát.

kanoclakat

Emelőkaros kanócos lakat. Már rendelkezik rugóval is.

A kanócos fegyverek együtt éltek a keréklakatos és kovás szerkezetekkel, mivel elkészítésük olcsó és egyszerű volt. Nagyszerűen megfeleltek népes hadseregek költséghatékony felszerelésének. A kanócos lakat Magyarország területéről került először a törökök, majd onnan az arab világ és India hadseregeinek kezébe. A távol keleti régiókba portugál közvetítéssel került a 16. század derekán. Diadalútja a 17. század végén fejeződött be, de tibeti felkelők, nomádok még a 20. század derekán is vadásztak vele, harcoltak a kínai megszállók ellen.

A kanócos lakatnak természetesen több más változata is kialakult, melyek jellemzőek voltak arra a tájegységre, ahonnan származtak. Ismerünk kombinált lakatokat is, melyek kanócos elsütőszerkezete keréklakatos, vagy kovás szerkezettel volt egybeépítve.

A kanócos fegyver töltése és kezelése

A kanócos fegyverek töltetének begyújtását a lassan parázsló kanóc biztosítja. A kanócot vagy kézzel, vagy lakatszerkezet segítségével érinti a felporzólőporral megtöltött serpenyőbe a lövész. A felporzó lőpor fellobbanása gyújtja be a főtöltetet a gyúlyukon keresztül.

A kanócos fegyverek az elöltöltő fegyverek közt a legtöbb veszélyt magukban rejtő eszközök. Elég egy kis figyelmetlenség, és máris komoly balesetveszélyt jelenthetnek a lövészre, és lövésztársakra. A parázsló kanóc azonban a lőállásban is kezelhető maximális biztonsággal, ha betartunk néhány alapvető szabályt.

Biztonsági szabályok

A kanóc csak akkor helyezhető a lakatba, amikor a cső már biztonságos irányba mutat.

A kanóc csak akkor helyezhető a lakatba, amikor a cső már biztonságos irányba mutat.

1. A kanóc a töltés alatt mindig a zárt, éghetetlen anyagból készült tárolódobozban legyen, távol a lőportöltetek fioláitól.

2. A kanócot mindig csak a legutolsó mozzanatként, a felporzás után szabad a kakasba illeszteni, mikor a fegyver már a célra mutat.

3. A serpenyő fedele mindig legyen zárva, amíg lövést nem kívánunk leadni, azt csak akkor nyissuk fel, mikor a cső már lőirányba mutat.

4. A parázsló kanócot töltés közben mindig zárt dobozban tartsuk, távol a töltéshez használt fiolába mért lőportól.

5. A felporzóflaska minél kisebb legyen, minél kevesebb lőport tartalmazzon

6. A felporzóflaska és lőportöltet fiolák legyenek mindig letakarva a lőállásban.

7. Szigorúan tilos felporozni a fegyvert úgy, ha a kanóc a kakasban van. A serpenyő újraporzása esetén a helyes eljárás az, ha a kanócot először visszahelyezzük a tárolódobozba.

8. A kanóc kakasba fogása előtt mindig fújjuk le a parázsló végről a hamut! Ha ezt nem tesszük, a hamu idő előtt a serpenyőbe hullhat, és beindíthatja a főtöltetet.

A kanócos fegyver megtöltésének biztonságos menete a következő:

A pillanat - hagyományőrzők akcióban

A pillanat – hagyományőrzők akcióban

1. Ellenőrizzük, hogy a kanóc a tartódobozban van-e.

2. Ellenőrizzük, hogy a serpenyőfedél zárva van-e, és nincs benne felporzó lőpor.

3. Engedjük a kakast a serpenyőfedélre.

4. Töltsük meg a csövet ügyelve a légmentességre.

5. Emeljük a fegyvert lőirányba.

6. Feszítsük meg a kakast.

7. Nyissuk meg a serpenyőfedelet.

8. Porozzuk fel a serpenyőt

9. Helyezzük a felporzót biztonságos, zárt, fedett helyre.

10. Zárjuk vissza a fedelet.

11. Illesszük a kakasba a kanócot.

12. Emeljük a célra a fegyvert!

13. Nyissuk meg a serpenyőt.

14. Húzzuk el az elsütőbillentyűt.

15. Lövés után a kanócot azonnal helyezzük vissza a tárolódobozba.

 

A kanóc elkészítése

matchcord copyA kanóc elkészítése nem nagy ördöngösség. Nem csinálunk mást, mint a lámpakanócként megvehető (pamut vagy kender) kötelet híg nitrátos (salétrom só) oldatba mártjuk majd megszárítjuk. Öntsünk egy liter vizet egy lapos edénybe, majd kezdjük el hozzáadni a nátrium sót. Egy literhez 3-4 evőkanál éppen elég. Helyezzük a kanócot a vízbe, hagyjuk kicsit ázni, majd vegyük ki és hagyjuk megszáradni. Fontos, hogy ne lógatva szárítsuk, hogy a hasznos anyag tartalom ne a végében koncentrálódjon, hanem egyenletesen oszoljon el.

Németh Balázs

Folytatjuk!

Szólj hozzá te is!

A hozzászólás írásához be kell jelentkezni.