Tiszta szerencse, hogy nem én vagyok az egyedüli, aki elsősorban egylövetű fegyverekkel szeret lőni és vadászni is. Az amerikai „bölényvadász puskák” pedig különösen közel állnak a szívemhez. Az egyik legerősebb, legmegbízhatóbb képviselője e nemes kategóriának, az 1885 Model Winchester, vagy ahogy ma hívjuk őt, a High Wall.

A fegyver története

John Moses Browning

A High Wall furcsa fegyver. Először is különleges azért, mert egy olyan fegyvertervező első szabadalma alapján született, aki meghatározta a fegyverfejlődést, s olyan újításokkal gazdagította a tűzfegyver történelmet, melyek míg meghatározzák a lőfegyverek, lőszerek világát.

A puska története 1878-ig vezethető vissza. John Moses Browning a Utah állambeli Ogdenben született és nőtt fel, gyakorlatilag édesapja fegyverkészítő műhelyében. Élete első önálló szabadalmát 24 évesen, 1879-ben kapta meg, s e szabadalom nem volt más, mint az a zárszerkezet, mely a későbbi Winchester egylövetű puskák lelkévé vált. Ekkoriban az egylövetű puskák piacát olyan márkák és típusok uralták, mint a bukóblokkzáras Sharps puskák, vagy a Remington által gyártott forgó blokkzáras Rolling Block puskák. Mindkettő erős, kitűnő fegyvertípus volt, s szép sikerekhez juttatták használóikat legyen szó akár vadászatról, akár az akkoriban hatalmas népszerűségnek örvendő hosszútávlövész versenyekről.

Hosszútávlövészet Creedmoorban

Az amerikai csapat

A huzagolt kiskaliberű hadi és civil tűzfegyverek megjelenése többszörösére növelte a hatékony lőtávolságot legyen szó akár elöltöltő, akár hátultöltő fegyverekről. A lövészet Mekkája ebben az még bizony Európa volt, sorra jelentek meg a francia és angol könyvek, melyek a lövészet elméletével, ballisztikával foglalkoztak. A leghíresebb hosszútávlövész versenyeket azonban nem az óhazában, hanem a New York melletti Creedmoorban rendezték. A lövészet ebben az időben elegáns, közkedvelt sport volt, olyasmi, mint amilyen ma a golf vagy a tenisz. A lövészek pedig igazi világhírű celebritások voltak.

Creedmoorban az első nemzetközi lövészversenyt 1874-ben rendezték. Az amerikai lövészek Európa akkori legjobbjait, az ír csapatot hívták ki. Az írek ebben az időben még Rigby elöltöltő puskákkal lőttek, miközben az amerikaiak már Rolling Block, Sharps és Ballard puskákkal álltak rajthoz. Az utolsó lövésig az ír csapat vezetett 931 ponttal a 930 ellenében. Az utolsó amerikai lövés egy nyugállományú ezredesre várt. John Bodin, vagy ahogy csapattársai hívták, „Old Reliable”, keresztfáról célzott a 1000 yardon elhelyezett célra. A lövés a céllap közepét érte, további négy pontot szerezve ezzel az amerikai csapatnak. Az első Creedmoor kupát tehát az amerikai csapat nyerte, John Bodin pedig nemzeti hőssé emelkedett kitűnő lövésének köszönhetően.

A Winchester és Browning

Browning műhelye

Thomas G. Bennett, a Winchester cég alelnöke ebben az időben olyan fegyverkonstrukciót keresett, mellyel a hosszútávlövész versenyeken is versenyképessé tudja tenni a céget. A versenyek hatalmas nemzetközi visszhangja igen jó reklámlehetőséget kínált, így egyértelmű volt, hogy meg kell azokon jelenni. Bennett érdeklődését felkeltette a Browning testvérek puskája, és elutazott Ogdenbe 1883-ban, hogy megvásárolja a szabadalmat. John Moses megragadt a lehetőséget: eladta a szabadalmi jogokat 8000 dollárért, de ami ennél is fontosabb, elszegődött a Winchesterhez tervezőmérnöknek. A Model 1885 puska szerkezetén a gyár tervezői néhány kisebb átalakítást eszközöltek, majd azonnal piacra dobták a fegyvert. A fegyver hatalmas kaliber és típusválasztékban volt elérhető. 1920-ig maradt gyártásban, és közel 120000 darabot értékesítettek belőle. Maga a szerkezet olyannyira erős volt, hogy a gyár a kísérleti lőszereket e tokokba tekert csövekből próbázta.

A Pedersoli High Wall

A Pedersoli két kaliberben kezdte el újra gyártani a Browning puskáját 2011-ben. Az egyik kaliber a nagy klasszikus, 45/70, személyes kedvencem. A 45/70-es Sporting is Classic modell csöve 32”-es, 1:18” huzagemelkedéssel. A másik kaliber a Magyarországon még nem túlzottan ismert 38-55 30” hosszúságú, 1:12” huzagemelkedésű csővel. A Sporting és a Calssic változat a sátorvas és a tusa forma terén tér el egymástól. A Classic inkább fekvő, a Sporting pedig amolyan mindenes tusaformával bír. Mindkét típus magasságban és oldalirányban állítható „buckhorn” irányzékkal van felszerelve, de a tokon megtalálhatóak a diopter felszerelésére szolgáló furatok is.

Nagy távolságú céllövészet ma

A lőszertöltés lehetősége Magyarországon nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy egyre több lövész és vadász mer olyan kaléiberű fegyvereket vásárolni, melyek lőszerellátása korábban problémás volt. A Pedersoli szerelt lőszeres fegyverek mindegyike természetesen a hatályos CIP előírások szerint füstnélküli lőporral töltött lőszerek tüzelésére készül, de azért mégiscsak a legszebb, amikor egy 19. századi puska replika füstül is, éppen úgy, ahogy a creedmoori meccseken füstöltek a nagy elődök. A feketelőporos lőszertöltésről honlapunkon is számos cikket talál, és bízvást állíthatom, hogy mind célbalőni, mind vadászni kitűnő élmény ilyen lőszerrel.

Az eredeti szabadalmi rajzok

Ha céllövészet a cél, úgy a modern kor lövészének több lehetőség is adódik ilyesmire. A MEFLSZ-MSSZ közös versenyrendszerében 50, 100 és 300 méteres távolságokra rendelkezünk versenyszámokkal olyan egylövetű puskákra, melyek 1869 előtti tervezésűek. E versenyeken a körkörös lőlapra 13-at kell lőni, melyekből a 10 legjobbat értékeljük.

Az egylövetű hátultöltő fegyverek modern kori felhasználásának minden bizonnyal leglátványosabb változata a long range sziluett lövészet, mely természetesen az Egyesült Államokból indult hódító útjára, de ma szép számú hódolója van már Európában is.

A feladat egyszerű és látványos. A célok felboruló fémsziluettek: 200 méteren csirkék, 300 méteren disznók, 385 méteren pulykák, 500 méteren kosok. A csirkéket szabadkézből állva, a a többi célt fekvő, vagy ülő testhelyzetből lehet leküzdeni. Az utóbbi esetben megengedett keresztfa használata, mellyel egy ponton megtámaszthatjuk a csövet.

Németh Balázs