Történelmi fegyverek, lőszertöltés, vadászat
15 bejegyzés megtekintése - 136-150 / 284
  • Beregi Vadász kollega! Már elkoptattam a klaviatúrámat! Írod “De a jogszabály egyértelműen kimondja, hogy a 2500 Joule a határ a nagyvad esetében” Nem, nem ezt mondja! 7 nagyvad fajunk van (Vt Vhr szerint) , ebből négyből nevesíti/meghatározza az energiát! És csak 3 vadfajnál 2500 J. Egész pontosan: 1996 évi LV törvény: 71. § (1)211 A vadászat rendje megsértésének minősül: …. “25. a gímszarvasra, a dámszarvasra, a muflonra történő vadászat esetében a kétezer ötszáz joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer, őzre történő vadászat esetében az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer alkalmazása;” Semmi “nagyvad” – konkrét fajok! Csak pontosan, szépen! Üdv: F.

    Hihi! “Aki szelet vet, vihart arat!”  :yahoo:  Lehet, hogy hüleség a megjegyzésem, de lemaradtam. Azt sem tdom, hol a végleges. A net tele van az új vt. és értelmezései irományokkal. Valahol olvastam, hogy márciusban lesz a végleges. Igaz ez? A megjegyzésem: Pferi írja pontos szöveget: “….kettőezerötszáz joule-nál kisebb vadászlőszer…” Elöltöltősnél mikor beszélünk “lőszerreől” ???  :yahoo:   :good:

    Annyival egészíteném ki a 45-ös kaliber dilemmáját a nagyvadra vonatkozóan, hogy nem biztos az cseppet sem, hogy nem-e lehet erre a célra használni.

    Szóval összefoglalva, (Pferi ajánlásai alapján) igen, elképzelhető hogy egy jó 45-ös fegyverrel lőhető pl. gímszarvas, hisz a törvény megengedi, ha eléri a 2500J-t.. és lőhető őz, ha azt nem éri el, de többet tud mint 1000J. A gond az, hogy pl a legtöbb ardesa 45-ös az max 55grain lőport engedélyez, amivel az 1000J is csak akkor érhető el szenvedve, ha valami nehéz REAL lövedéket töltünk felé.
    Ezért javasolt a nagyobb kaliber és/vagy egy erőesebb/jobb fegyver ha az ember gímszarvasra vagy dámszarvasra is szeretne vadászni.

    Viszont erre írtam én, hogy ellenben a róka az lőhető akár egy ardesa 45-össel is bármikor, mert ott még az 1000J sincs előírva. Sőt, bármely 45 cm-nél hosszabb 45-össel lőhető róka vagy aranysakál.

    És ez az amit (nem Pferi ajánlását követve) pontatlanul úgy mondtunk eddig, hogy nagyvadra nagyobb kaliber, egyébre meg mehet a 45-ös.

    Jól mondom?

    Beregi Vadász kollega!

    Még egy pillanat – olvasom és nem értem:

    “Azt nem említik, hogy 45-ös kaliberrel nem lőhet senki egy goromba nagy disznóra, ha meghaladja a torkolati energia a 2500 Joule-t. Ilyen alapon a 30-06-os is ki van lőve, mert az ráadásul csak 30-as kaliber – igaz, 3900 Joule energiával. Szóval ezt érdemes átgondolni.”

    Disznóra látsz energia korlátot?

    30-06??? hogy kerül az ide? Szerelt lőszeres fegyverre nincs ilyen kaliberkorlát, ezt csak és kizárólag elöltöltő fegyverre vezették be!  Természetesen vannak korlátok, előírások a szerelt lőszeres fegyverekre is  (pl. a lenti), no meg még pár “apróság”.

     

     

    Olvassátok el a Vt és a hozzátartozó Vhr-t figyelmesen – nem azt mondom, hogy ez a legizgalmasabb olvasmány, de megéri! (Ja, a Vhr még a régi, a törvényhozás ráér…)

    Disznóra meg? Remetekanra épeszű vadász nem lő kis energiájú fegyverrel, malacra meg mondjuk 0.69-es kaliberű elefántborítóval, mert vagdalthúst visz haza!

     

    Beregi Vadász kollega!

    Már elkoptattam a klaviatúrámat! Írod “De a jogszabály egyértelműen kimondja, hogy a 2500 Joule a határ a nagyvad esetében”

    Nem, nem ezt mondja! 7 nagyvad fajunk van (Vt Vhr szerint) , ebből négyből nevesíti/meghatározza az energiát! És csak 3 vadfajnál 2500 J.

    Egész pontosan:

    1996 évi LV törvény:

    71. § (1)211 A vadászat rendje megsértésének minősül:

    ….

    “25. a gímszarvasra, a dámszarvasra, a muflonra történő vadászat esetében a kétezer ötszáz joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer, őzre történő vadászat esetében az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer alkalmazása;”

     

    Semmi “nagyvad” – konkrét fajok! Csak pontosan, szépen!

    Üdv: F.

    Bocsi, tudom hogy nem Balázs vagyok, de a 71-es paragrafusban van leírva hogy mire mekkora erővel és mérettel lehet vadászni. 7-es pont: 45-ös mérettől kisebb nem engedett. 25-ös pont: gímszarvasra stbstbst 2500J, őzre 1000J-nél kisebb nem engedett. A 67-esben meg a hosszra való kitétel (45 centiméter).

    Szia Balázs! Mindig valahol előhuppan ez e 2500J. Azt tudom, hogy nagyvadra ez az ajánlott, de a törvényben változatlanul csak a .45 és 45 cm van. Ugyi? üdv: A.sam.

    Bocsi, tudom hogy nem Balázs vagyok, de a 71-es paragrafusban van leírva hogy mire mekkora erővel és mérettel lehet vadászni. 7-es pont: 45-ös mérettől kisebb nem engedett. 25-ös pont: gímszarvasra stbstbst 2500J, őzre 1000J-nél kisebb nem engedett. A 67-esben meg a hosszra való kitétel (45 centiméter).

    Szia Balázs! Mindig valahol előhuppan ez e 2500J. Azt tudom, hogy nagyvadra ez az ajánlott, de a törvényben változatlanul csak a .45 és 45 cm van. Ugyi? üdv: A.sam.

    Köszönöm szépen! Tudom, hogy nem vagyok naprakész ebből, ezért nem találok, és/vagy nem értek több dolgot. Üdv!

    Ha jol ertelmeztem: minimalisan 45cm. Csohosszusagu, es .45 kaliberu eloltoltos fegyverrol van szo. A vadaszati torveny pedig eloirja, hogy nagyvadra 2500j minimalis csotorkolati energia, de pl. Őzre 1000j csotorkolati energia a minimum. Ertelemszeruen az 1250-et tudo ardesa ranger puskammal mehetek ozre, de disznora mar az .54-est kell hasznalnom. (A .45 nem.fogja tudni ezt az energiat, ezt .50 folott fogja tudni)

     

    Sziasztok!

    Bocsi hogy kicsit későn reagálok a hozzászólásokra, de azért csak írok néhány sort.

    Nekem van egy sajátos meglátásom a 45-ös kaliber kapcsán, melyet szeretnék megosztani Veletek.

    Annyival egészíteném ki a 45-ös kaliber dilemmáját a nagyvadra vonatkozóan, hogy nem biztos az cseppet sem, hogy nem-e lehet erre a célra használni. Mégpedig az alábbiak miatt (ha hülyeséget írok, remélem Balázs kijavít ;-) ):

    Szerintem a pisztolyokon kívül minden elöltöltős fegyver rendelkezik legalább 45 cm-es csőhosszal és ugye van egy 45-ös kaliberünk.

    Namármost. Balázsék és a PKLV Kft. még tavaly (ha jól emlékszem tavalyi a teszt) csinált egy tesztet és egy vadászati célú javaslatot kaliberekre vonatkozóan. A tesztben szerepelt egy Missouri River Hawken is 45-ös kaliberben, mely 90 grain FFFg svájci púderrel és egy 22,35 grammos lövedékkel simán verte a 2600 Joule-t is. Arról nem is beszélve, hogy legalább 480 m/s-al indulva nem kis lökéshullámot fog produkálni a testbe csapódva, s a becsapódást követően a tesztek ki is mutatták, hogy a felgombásodás aránya egy ilyen slankabb kalibernél nagyságrendekkel több, mint pl. egy lassabb 54-es glöfni tekintetében. Szó se róla, nem azt mondom ezzel, hogy az 54-est túlszárnyalja (speciel én is 54-es kalibert rendeltem meg ), de az előbbi 45-ös lövedék-töltet kombinációt én vígan merném használni kis hazánkban a rókától a gím-tarvadig gyakorlatilag mindenre. Gyakorlati tapasztalatom nem igazán van nyilván elöltöltősök terén, de hatalmas mennyiségű idegen nyelvű szakirodalmat átolvastam a témában a kaliberválasztás előtt. Én az 54-esnél azért ragadtam le, mert én elsősorban vadászatra szeretném majd használni. Ha a céllövészet lenne az elsődleges, és mellette vadászni is járnék vele, akkor a 45-ösnél álltam volna meg. Egy amerikai oldalon vitatkoztak szintén a 45-ös kalibernek a nagyvadra való megfelelőségéről. Egy nagyon frappáns választ adott az egyik delikvens: a korabeli 45-70 szereltlőszeres kalibert akkoriban fekete lőporral töltötték és 70 grain port használtak. Ezt a konstrukciót arra tervezték, hogy leterítse a bölényt. Az illető ezt követően feltette a költői kérdést, hogy ha ez a művelet működött 70 grain-nyi porral, akkor kb. 90 grainnél ugyan mi lehet a probléma?

    Nem az hát a kérdés elsősorban (nyilván azért fontos, nem véletlenül limitálták a nagyvadas kalibert 45-től), hogy mekkora az űrméret, hanem hogy mekkora lőportöltet áll a puska gyártói ajánlásában. Ha 90-100 grain-re garantálják a cső tűrőképességét, akkor szerintem nincs baj. Az a lényeg, hogy a lövedék 20 grammon felül legyen és legalább 90 grain por legyen alatta. Lehet, hogy hülyeséget mondtam és a gyakorlatban tapasztaltabbak mást mondanak, de az eddig olvasott tesztek alapján úgy gondolom, hogy a fentiek alapján a 45-ös megállja a placcon a helyét.  Mondom ezt úgy, hogy nekem vadászat terén szerelt-lőszeres puskával van több tapasztalatom, elöltöltőssel még csak elméletben.

    De a jogszabály egyértelműen kimondja, hogy a 2500 Joule a határ a nagyvad esetében. Azt nem említik, hogy 45-ös kaliberrel nem lőhet senki egy goromba nagy disznóra, ha meghaladja a torkolati energia a 2500 Joule-t. Ilyen alapon a 30-06-os is ki van lőve, mert az ráadásul csak 30-as kaliber – igaz, 3900 Joule energiával. Szóval ezt érdemes átgondolni.

    Nyilván a gyakorlatban majd elválik, hogy jól gondoltam-e. Ezt egy ballisztikai szelés teszt könnyen eldönti.

    További szép estét Mindenkinek. :bye:

    Nekem személy szerint a “sárkány” jobban tetszik :D Főleg a kanócos lakat kapcsán ül szerintem a kifejezés nagyon.

    Attila!

     

    Nem olyan bonyolult ez…ami a népnek jobban fekszik, az lesz a nyelvben előbb-utóbb! A nyelvet a használók formálják, persze meg lehet próbálni ráerőltetni valamit, hát….

    A ravasz régi kifejezés, jobban tetszik mint az elsütőbillentyű. Azt használjuk inkább (ha nem “tudományoskodunk”)

    A sárkány régi kifejezés, de nem használjuk, hiába vagyunk hagyományőrzők, a kakas jobban tetszik!

    Így megy ez….

    (A fene vigye, már írni is elfelejtek :-(   )

    Komám!

    Nem lehet ezt csak úgy abbahagyni….Talán az elsütőbillentyű azért inkább általános, nem” rendszerspecifikus” technikai fogalom,még emlékeim szerint  fegyverzeti kézikönyvben is , ez is régi tréfa “a ravasz az meg inkább a róka”…. :bye: De talán Balázs is tudja,hogy van megszövegezve a fegyver alkatrészjegyzékben…Jó valóban a régiek használták a ravaszt

    Sok mindenért DE ,tán ezért nem a szocializmus a bűnös…Ellenben mi ez ? nyaktekerészeti mellfekvenc?

    Megfejtés: nyakkendő

    Hasonló okosságokra/ Abszolute Offtopic?

    üdv:

    Attila

    Szekér, az általam említett urak mind a “ravasz” kifejezést használták! Sőt a XIX századiak még a “sárkány” szót is (nem anyósra hanem a kakasra!)

    Akkor lehetne-e, hogy a ravasz is visszakerüljön az őt megillető helyre,  a szocialista förmedvény helyett? Az elsütőbillentyű kb annyira szép szó, mint a lábtekerészeti tovalöködönc! :)

    Á, csak meglódult a billenytűzetem  Attila!

    Meg végre rájöttem, hogyan – abszolút formázás mentesen – lehet jól beilleszteni máshonnan kimásolt szöveget! Már megérte!

    No és abban is egyetértek Veled, majd, ha ország vagy akár a vadásztársadalom legfőbb problémája a vad fajok/vadak kifejezés helyessége, használata lesz, ez egy nagyon-nagyon boldog ország lesz!

    A nyelv meg úgy alakul, ahogyan a használói formálják, nem érdemes “túlszabályozni”, vagy ráerőltetni valamit… ha meg csak a hagyományok – ami talán nem is úgy volt! -, akkor itt tartanánk „feheruuaru rea meneh hodu utu rea” :-)

    Üdv: F.

    Végül:

    Rendesen vannak “vadak” a régi nagyoknál,elismerem megdolgoztál érte.De azért elgondolkodtak/tunk rajta,talán nem hasztalan.Tegyük hozzá ,hogy akkor/1971/ a vadászati világkiállítás már” lógott a levegőben”,tehát a szociban némileg “eretnek” gondolatok is tért nyerhettek.Akkor a vadászati hagyomány sok tekintetben azonos volt,és követendő példaként is szolgált/talán azóta is szolgál , a XIX szd polgári vadászati hagyományaival/korai fácánnevelési elvek,nagyvadselejtezés,állománykímélő vadászati módok megjelenése,sportszerűség,vadászetika megjelenése,propagálása…. stb/”Nem kell mindent kidobni ami jó ,bevált” volt a szlogen,helyesen :bye:

    A felsorolt vadászírók különösen Pák Dienes 1829.Cserszilvásy/Vajda 1892,ill Bölcsházy Belházy 1896

    még bőven használhatók mint elöltöltő vadászfegyveres szakirodalom.azért a kisemberek,de mások is még sokáig használtak elöltöltőket amikor már,az elöltöltőböl kialakitott konverzíók de a korai hátúltöltők Lancaster vagy még korábban a gyútűs Lefosoux/?/használatban voltak.Antikváriumban talán még fellehetők

    Köszönöm az együtt gondolkodást urak

    üdv

    Attila

     

    Utolsó nekifutás. (Sima Jegyzettömb program…) – Hurrá, győztem!!!!!  :yahoo:  

    XIX. század:

    „Ami a nagyobb vadakat illeti, azt hinné…”

    (Cserszilvásy Ákos /Vajda János/ „A vadászat mestere” 1896 kiadás 300. oldal)

     

    „Vadászat egykorú az emberiséggel. Ugyanis az arczverítékkel keresendő eledel ‘s  ruházat megszerzése némélly vadak‘ húsának és bőrének…”

    (Pák Dienes „Vadásztudomány” 1829 kiadás, „Bévezetés”

    „II. KÖTET. A HAZAI VADAK TERMÉSZETRAJZA.”

    (Bölcsházi Belházy Jenő „A vadászati ismeretek kézikönyve” 1892 kiadás tartalomjegyzék.)

     

    XX század

    „A veszélyes afrikai vadak közül tán az orrszarvútól tartok legkevésbé.”

    „Alig akad köztük, különösen az idõsebbje közt ne lett volna komolyabb összeszólalkozása a veszélyes vadak valamelyikével.”

    (Széchenyi Zsigmond „Afrikai tábortüzek”)

    „A legelésző vadak felfigyelnek a hang irányába, de csak pillanatra, aztán ő megint lehajtják fejüket, tovább legelnek.”

    „UTAZÁSUNK ALATT ELEJTETT VADAK FELSOROLÁSA:”

    (Széchenyi Zsigmond: CSUI! … /Afrikai vadásznapló – 1928. október – 1929. április/)

    „…látom, hogy valami zavar van a kint legelő vadak közt, mert mindnek fent a feje.”

    (Széchenyi Zsigmond: HENGERGŐ HOMOK /Sivatagi vadásznapló/)

    „…szigorú levél az “igazgatóságtól”, hogy egy tudományos gyűjtő ne nagyvadakra vadásszon”

    „Nagyon erős állat a foltos hiéna, és csak gyávasága akadályozza meg abban, hogy a veszélyes vadak listáján ne második vagy harmadik helyen legyen.”

    (Fekete István:  Kittenberger Kálmán élete)

    „Az meg az, ez meg ez, így járt, meghalt, és csontjait az erdei vadak gurítottak szerte,…”

    Feladtam!!!!

    ( A formázást, és a stílusokat is levettem. Mi a fene kell még ennek a nyavalyásnak? )

     

    Hát ez nem ment (Word, levettem a stílusokat, de az kevés) Hogyaza….

    Újabb:

    XIX. század:


    „Ami a nagyobb vadakat illeti, azt hinné…”


    (Cserszilvásy Ákos /Vajda János/ „A vadászat mestere” 1896 kiadás 300. oldal)



    „Vadászat egykorú az emberiséggel. Ugyanis az arczverítékkel keresendő eledel ‘s  ruházat megszerzése némélly vadak’ húsának és bőrének…”


    (Pák Dienes „Vadásztudomány” 1829 kiadás, „Bévezetés”



    „II. KÖTET. A HAZAI VADAK TERMÉSZETRAJZA.”


    (Bölcsházi Belházy Jenő „A vadászati ismeretek kézikönyve” 1892 kiadás tartalomjegyzék.)




    XX század



    „A veszélyes afrikai vadak közül tán az orrszarvútól tartok legkevésbé.”



    „Alig akad köztük, különösen az idõsebbje kö ne lett volna komolyabb összeszólalkozása a veszélyes vadak valamelyikével.”


     (Széchenyi Zsigmond „Afrikai tábortüzek”)


    „A legelésző vadak felfigyelnek a hang irányába, de csak pillanatra, aztán ő megint lehajtják fejüket, tovább legelnek.”


    „UTAZÁSUNK ALATT ELEJTETT VADAK FELSOROLÁSA:”


    (Széchenyi Zsigmond: CSUI! … /Afrikai vadásznapló – 1928. október – 1929. április/)


    „…látom, hogy valami zavar van a kint legelő vadak közt, mert mindnek fent a feje.”


    (Széchenyi Zsigmond: HENGERGŐ HOMOK /Sivatagi vadásznapló/)



    „…szigorú levél az “igazgatóságtól”, hogy egy tudományos gyűjtő ne nagyvadakra vadásszon”


    „Nagyon erős állat a foltos hiéna, és csak gyávasága akadályozza meg abban, hogy a veszélyes vadak listáján ne második vagy harmadik helyen legyen.”


    (Fekete István:  Kittenberger Kálmán élete)


    „Az meg az, ez meg ez, így járt, meghalt, és csontjait az erdei


     

    vadak gurítottak szerte,…”

15 bejegyzés megtekintése - 136-150 / 284

Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.