-
Szevasztok!
DP Sharps 1863 Sporting .45 tulajoktól kérdezném, hogy a modern Sharps lövedékekből milyet használnak?
A módosított lövedék típusra lennék konkrétan kíváncsi, hogy az 1-2-3 vezető gyűrűkből csak az elsőt, másodikat vagy az összeset megvágja a huzagolás az átmeneti lőkúpban .ill a méretükre!
Köszi! Akkor még egy kérdés: Van egy Remington 1858 NMA SS. és ezt a tulajdonságát csak ma fedeztem fel. A keret és a töltőkar nem mágnesezhető a többi igen. Mi indokolja a kétféle ötvözet használatát? Szép estét!Sz
Szia Szita!
Az austenites acélok remek korrozióállóságukkal és szívósságukkal tűnnek ki. ASME 300-as sorozat, vagy ahogy EU-ban ismerik 1.4401/1.4403. Még alacsony hőmérsékleten is. Ezért alkalmazzuk extrém alacsony hőmérsékletű nyomástartó edényekhez akár -200°C-ig is. Viszont a rágógumi acéloknak van egy rossz tulajdonságuk, mégpedig hogy csapnivaló a szakítószilárdságuk. Ráadásul pl. a 316-os rozsdamentes acélt okádja minden acélgyártó a legnagyobb mennyiségben és ezért az ára is elég baráti. 5-6 €/kg ami a minőségi szénacélok árához áll közelebb.
A martensit-es acélok, amik mágnesezhetőek, hőkezeléssel elég magas szilárdságra vihetőek, keményíthetőek és jó a kopásállóságuk is. ASME 400-as sorozat. Viszont szigorúan tilos őket nyomásrató berendezések falához használni! Ezt nem értem, akkor hogyhogy a cső ebből készült? Spagettifeszítő testvéreink híresen jók ebben a témában (nem ironikusan mondom, tényleg így van) A cégemnél szelep ülékeket, szeleporsókat, zárótesteket csinálunk belőle. Ára szintén nem egetrengető. Kerethez és az egyébként is nagy igénybevételnek kitett töltőkarhoz nagyon jó lehetne. Nekem a nem rozsdamentes NMA-on a töltődugattyú csapfurata volt az első ami feladta. Ovális lett. Austenites acéllal ott nem is próbálkoznék a kis keresztmetszet miatt.
u.i. A metallográfusoktól az esetenként slendrián fogalmazásért előre is elnézést kérek.
Üdv: Balázs
Kösz.
Ezek szerint sokkal átgondoltabban tervezik, gyártják a fegyvereinket, mint hittem.
Köszi! Akkor még egy kérdés: Van egy Remington 1858 NMA SS. és ezt a tulajdonságát csak ma fedeztem fel. A keret és a töltőkar nem mágnesezhető a többi igen. Mi indokolja a kétféle ötvözet használatát? Szép estét!
Sz
Szia Szita!
Az austenites acélok remek korrozióállóságukkal és szívósságukkal tűnnek ki. ASME 300-as sorozat, vagy ahogy EU-ban ismerik 1.4401/1.4403. Még alacsony hőmérsékleten is. Ezért alkalmazzuk extrém alacsony hőmérsékletű nyomástartó edényekhez akár -200°C-ig is. Viszont a rágógumi acéloknak van egy rossz tulajdonságuk, mégpedig hogy csapnivaló a szakítószilárdságuk. Ráadásul pl. a 316-os rozsdamentes acélt okádja minden acélgyártó a legnagyobb mennyiségben és ezért az ára is elég baráti. 5-6 €/kg ami a minőségi szénacélok árához áll közelebb.
A martensit-es acélok, amik mágnesezhetőek, hőkezeléssel elég magas szilárdságra vihetőek, keményíthetőek és jó a kopásállóságuk is. ASME 400-as sorozat. Viszont szigorúan tilos őket nyomásrató berendezések falához használni! Ezt nem értem, akkor hogyhogy a cső ebből készült? Spagettifeszítő testvéreink híresen jók ebben a témában (nem ironikusan mondom, tényleg így van) A cégemnél szelep ülékeket, szeleporsókat, zárótesteket csinálunk belőle. Ára szintén nem egetrengető. Kerethez és az egyébként is nagy igénybevételnek kitett töltőkarhoz nagyon jó lehetne. Nekem a nem rozsdamentes NMA-on a töltődugattyú csapfurata volt az első ami feladta. Ovális lett. Austenites acéllal ott nem is próbálkoznék a kis keresztmetszet miatt.
u.i. A metallográfusoktól az esetenként slendrián fogalmazásért előre is elnézést kérek.
Üdv: Balázs
Köszi! Akkor még egy kérdés: Van egy Remington 1858 NMA SS. és ezt a tulajdonságát csak ma fedeztem fel. A keret és a töltőkar nem mágnesezhető a többi igen. Mi indokolja a kétféle ötvözet használatát? Szép estét!Szerintem így sikerült. Olasz!
Nem erre gyúrtak, hanem a mechanikára és ez lett belőle.
Köszi! Akkor még egy kérdés: Van egy Remington 1858 NMA SS. és ezt a tulajdonságát csak ma fedeztem fel. A keret és a töltőkar nem mágnesezhető a többi igen. Mi indokolja a kétféle ötvözet használatát? Szép estét!
Szerintem így sikerült. Olasz!
Nem erre gyúrtak, hanem a mechanikára és ez lett belőle.Köszi! Akkor még egy kérdés:
Van egy Remington 1858 NMA SS. és ezt a tulajdonságát csak ma fedeztem fel. A keret és a töltőkar nem mágnesezhető a többi igen.
Mi indokolja a kétféle ötvözet használatát?
Szép estét!Szia! Az első kérdésre igazából az válasz, hogy elcsettenéskor a lő-irányból nem szabad elfordítani a csövet (tehát a kamrát sem) egy percig, a dobfordítás nem sérti ezt a szabályt, ha a csövet nem fordítjuk el. A második kérdésedre szerintem az lehet a megoldás, hogy nem arra gondolhatnak akik stabilabbnak mondják a zárt keretes revolvert, hogy melyik bír ki nagyobb nyomást, hanem melyiknél biztosítottabb a dob állandó távolsága csőtől. Az éklazulás miatt ez a probléma csak a nyitott keretes revolvereknél fordulhat elő. Mielőtt a Colt tulajdonosok leszólnának, jelzem hogy nekem csak Remington-om van, tehát nem tapasztalatból írok, hanem olvastam valahol. Több infót tőlük kaphatsz. Üdv: Tamás
Szia!
Köszönöm, ez világos.
Kissé pontatlanul fogalmaztam. Nem arra gondoltam, hogy egy elcsettenés után elfordítom a biztonságos lőirányból a revolvert, hanem egy perces várakozás nélkül húzom a kakast újabb lövéshez. Ekkor a “csütörtököt ” mondott kamra elfordul a csőtől és ha késleltetett gyújtás jön létre benne akkor galibát okozhat, hasonlóan mint egy láncgyújtásnál cső mellett elműködő töltetnél. Van a youtoben ilyen film, ott nem keletkezik baleset, de gondolom lehetne belőle az is, hiszen kiszámíthatatlan, hogy hová megy ebből a kamrából a lövedék, mitől kap gellert, mibe ütközik a revolveren stb.
A második kérdésben is egyet értünk a dobréssel kapcsolatban. Azonban amiket én olvastam és láttam filmeken ott a zárt keret miatti szerkezeti masszívságot magyarázzák mint elönyt. (Pl: NimródDerrigernél a magazinban, Kaliber magazinban stb.)
Németh Balázsnak van egy filmje a youtobe-n, ami egy felrobbantott Remiről szól, amit a gazdija valószínűleg NEM fekete lőporral töltött. itt: https://www.youtube.com/watch?v=Q_XNWeMqCT0 .Azon kívül, hogy a dob szétszállt, elsősorban az általam is mért legvékonyabb pontokon tört szét a keret. Nekem volt Coltom, Szerintem a dobtengely, ami összetartja a kerettel a csövet szinte széttörhetetlen. Egy dobrobbanásnál nem is arra hatnának az erők, mint a Reminél.
Nekem is Remingtonom van most. Gondolom normális, szabályszerű és kíméletes használattal persze egyiknél sem lesz gond.
Szép estét Neked!
Üdv Szita László
Szia!
Az első kérdésre igazából az válasz, hogy elcsettenéskor a lő-irányból nem szabad elfordítani a csövet (tehát a kamrát sem) egy percig, a dobfordítás nem sérti ezt a szabályt, ha a csövet nem fordítjuk el.
A második kérdésedre szerintem az lehet a megoldás, hogy nem arra gondolhatnak akik stabilabbnak mondják a zárt keretes revolvert, hogy melyik bír ki nagyobb nyomást, hanem melyiknél biztosítottabb a dob állandó távolsága csőtől. Az éklazulás miatt ez a probléma csak a nyitott keretes revolvereknél fordulhat elő. Mielőtt a Colt tulajdonosok leszólnának, jelzem hogy nekem csak Remington-om van, tehát nem tapasztalatból írok, hanem olvastam valahol. Több infót tőlük kaphatsz.
Üdv: Tamás
No mégegyszer.
Kedves Füstölgők!
Szeretnék néhány kérdésben tisztábban látni, lehet, hogy nem túl fontos témák, de az élet sok területén tapasztaltam, hogy vannak olyan dolgok, amik felett elsiklunk. Történik ez azért, mert amit sokan, sokszor mondanak vagy ismert embertől halljuk, azt ténynek vesszük és gondolkodás nélkül elfogadjuk. (BOCSÁNAT: birka szellem, tekintély elv)
Volt egy ilyen kérdésem már a “kezdők” rovatában. Véleményt kértem, hogy miért nem tartjuk be revolverek esetében az elcsettenés után a a biztonsági egy percet, hanem azonnal fordítjuk a következő kamrára? Érdekes hozzászólásokat kaptam, de egyik sem volt igazából konkrét válasz (köszönöm azoknak akik írtak.)
Most egy újabb “gonoszságot” vetnék fel:
Mindenhol azt olvasom, hogy a zárt keretes revolverek erősebbek, stabilabbak (Pl: Remington) mint a nyitott keretesek (Colt)
Biztos?
Coltom már nincs ezért nem tudtam mérni, a Remington 1858 NMA .44. 8″ – fényképeztem és méricskéltem. Csatoltam a képeket, rajta az adatokkal. Oldalról nézve nagyon erősnek tűnik a keret, de elég meglepő, ha a megmérem a legvékonyabb részeket. Véleményem szerint, egy nyitott keretes Colt a maga vastag, masszív dobtengelyével erősebb lehet. Tud valaki erről többet? Mérnök Urak? Fizikus Urak?
Köszi! Szép hétvégét!
https://kapszli.hu/forums/topic/kutmergezok-kuckoja/page/4/#post-20205″; data-layout=”button_count” data-action=”like” data-show-faces=”false” data-share=”false”>Csatolás nem ment. Vidéki ember másodrangú állampolgár, nem jár neki rendes internet szolgáltatás (sem) Próbálom a képeket még egyszer, az előzőhöz.
Kedves Füstölgők!
Szeretnék néhány kérdésben tisztábban látni, lehet, hogy nem túl fontos témák, de az élet sok területén tapasztaltam, hogy vannak olyan dolgok, amik felett elsiklunk. Történik ez azért, mert amit sokan, sokszor mondanak vagy ismert embertől halljuk, azt ténynek vesszük és gondolkodás nélkül elfogadjuk. (BOCSÁNAT: birka szellem, tekintély elv)
Volt egy ilyen kérdésem már a “kezdők” rovatában. Véleményt kértem, hogy miért nem tartjuk be revolverek esetében az elcsettenés után a a biztonsági egy percet, hanem azonnal fordítjuk a következő kamrára? Érdekes hozzászólásokat kaptam, de egyik sem volt igazából konkrét válasz (köszönöm azoknak akik írtak.)Most egy újabb “gonoszságot” vetnék fel:
Mindenhol azt olvasom, hogy a zárt keretes revolverek erősebbek, stabilabbak (Pl: Remington) mint a nyitott keretesek (Colt)
Biztos?
Coltom már nincs ezért nem tudtam mérni, a Remington 1858 NMA .44. 8″ – fényképeztem és méricskéltem. Csatoltam a képeket, rajta az adatokkal. Oldalról nézve nagyon erősnek tűnik a keret, de elég meglepő, ha a megmérem a legvékonyabb részeket. Véleményem szerint, egy nyitott keretes Colt a maga vastag, masszív dobtengelyével erősebb lehet. Tud valaki erről többet? Mérnök Urak? Fizikus Urak?
Köszi! Szép hétvégét!
Nekem Konkrétan egy DP Richmond 1862 van névleg .58 cső, .578-ra kaliberezve mert ez a legkisebb matricám. A simán öntött lövedéket nem is tudom beletenni a csőbe. Egyet kipróbáltam kaliberezve/megkenve meddig süllyed le a csőben magától és nem megy le teljesen.Innen gondolom, hogy nem lehet alulméretes. .58 Lyman 566 gr PH Minié lövedékkel használom, lehet ezt nem szereti. Kisebb betét és másik kenőanyag folyamatban
Én elég 1xűen ellenőrzöm, hogy helyes méretű-e a lövedék? Kaliberezve, de nem zsírozva bedugom a torkolatba úgy, hogy még épp meg tudjam fogni a hegyét, és ebben az állásban semennyit se kotyoghat. Pont ki kell töltse az oromzatok közti átmérőt. Bármelyik minie, ami akár a legkisebb mértékben is billegtethető volt oldalirányban, az az én puskámban már szórt és/vagy kulcslyukazott. Eszembe jutott még egy 1xű tapasztalati módszer. Tiszta csőben a lövedék a saját súlyától NEM, de a töltővessző súlyától már szépen lecsúszik a helyére. Hangsúlyozom, tiszta csőnél, mer sok lövés után már azér’ tolni kellhet lefele!
Majd megírom mire jutottam vele!
Nekem Konkrétan egy DP Richmond 1862 van névleg .58 cső, .578-ra kaliberezve mert ez a legkisebb matricám. A simán öntött lövedéket nem is tudom beletenni a csőbe. Egyet kipróbáltam kaliberezve/megkenve meddig süllyed le a csőben magától és nem megy le teljesen.Innen gondolom, hogy nem lehet alulméretes. .58 Lyman 566 gr PH Minié lövedékkel használom, lehet ezt nem szereti. Kisebb betét és másik kenőanyag folyamatban
Én elég 1xűen ellenőrzöm, hogy helyes méretű-e a lövedék? Kaliberezve, de nem zsírozva bedugom a torkolatba úgy, hogy még épp meg tudjam fogni a hegyét, és ebben az állásban semennyit se kotyoghat. Pont ki kell töltse az oromzatok közti átmérőt. Bármelyik minie, ami akár a legkisebb mértékben is billegtethető volt oldalirányban, az az én puskámban már szórt és/vagy kulcslyukazott.
Eszembe jutott még egy 1xű tapasztalati módszer. Tiszta csőben a lövedék a saját súlyától NEM, de a töltővessző súlyától már szépen lecsúszik a helyére. Hangsúlyozom, tiszta csőnél, mer sok lövés után már azér’ tolni kellhet lefele!
Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.