-
Nos. Prof. emeritus Mózsik Gyula gastroenterológus a capsaicin feltételezett GI transmitter voltával kapcsolatban végez kutatást (peptikus fekély és gyomor adenocarcinoma terén elsősorban – ha jól tudom) Epidemiológiai vizsgálatokról szó nincsen, úgyhogy az “egészséges-e capsaicint fogyasztani?” kérdéshez ennek a témához köze semmi. A capsaicin nem egyenlő a paprikával, található benne (néha amúgy ólom is
) Aztán, hogy ennek az általam említett pálinkához mi köve van, azt tényleg nemtom. A margarinfogyasztásról sem sikerült eddig igazolni, hogy káros lenne, a tömény szeszekről viszont igen – sajnos. Ettől függetlenül imádom, de tudom hogy egészségtelen, van pár ilyen dolog… Amúgy, én sem szeretem a margarint (kenyéren, de lehet hogy a pusekba jó). 
Bizonyára. Csakhogy az életre kelt matéria már nem az mint az összetevői. Ha a vegyészet felől közelítünk bizonyára van igazságod. Természetesen nem az a lényeg, hogy csípőspaprika, bors, ecet vagy pálesz, hanem az erős, és/vagy csípőr vegyület keltette inger, amire védekezéssel válaszol a belsőség, még mielőtt lecsusszanna a feles. Nem őrültem meg, hogy ezeket különböző orvosok irományaiból szedegessem össze, ezt Mózsik Gyula bácsi a saját szájával így mondta, mert 10-15 évig apám, majd az én kezelőorvosom volt.
Margarin viszont a tapaszra a legjobb. Nyilván nagy baj lenne, ha köztudatba beszivárogna, hogy a margarin egészségtelen anyag. Az élelmiszeripart, a mezőgazdaságot, és ezekkel összefüggő összes iparágat és szolgáltatást át kellene szervezni, ha a margarinfogyasztás jelentősen csökkenne, ezért senki sem fogja óbégatni, hogy ez egy műtrutyi, nem emberi tápláléknak való.
“Természetesen, szobahőmérsékleten is szilárd növényi zsírok és/vagy finomított és keményített, és/vagy átészteresített növényi, vagy növényi eredetű zsiradékok vízzel, illetve tejjel, és adalékanyagokkal készített lehűtött és mechanikailag megmunkált emulziója.” Hát ez nem tűnik halászlé receptnek. Mit keres egy ilyen vegyszer a szervezetben???? És szar az íze is.
A TUDOMÁNY MAI ÁLLÁSA SZERINT!Az viszont érdekelne, hogy mennyi ólmos paprikából jön ki egy .44 -es skuló???
Mert a vízvezeték olvasztással elég nagy a macera.Szép napoSt!
Nos. Prof. emeritus Mózsik Gyula gastroenterológus a capsaicin feltételezett GI transmitter voltával kapcsolatban végez kutatást (peptikus fekély és gyomor adenocarcinoma terén elsősorban – ha jól tudom) Epidemiológiai vizsgálatokról szó nincsen, úgyhogy az “egészséges-e capsaicint fogyasztani?” kérdéshez ennek a témához köze semmi. A capsaicin nem egyenlő a paprikával, található benne (néha amúgy ólom is
)Aztán, hogy ennek az általam említett pálinkához mi köve van, azt tényleg nemtom. A margarinfogyasztásról sem sikerült eddig igazolni, hogy káros lenne, a tömény szeszekről viszont igen – sajnos. Ettől függetlenül imádom, de tudom hogy egészségtelen, van pár ilyen dolog…
Amúgy, én sem szeretem a margarint (kenyéren, de lehet hogy a pusekba jó).
Aaaaaahaaa, mostmár értem. Erre a jelenségre akartam utalni. Amúgy Japppán prófesszorok meg aztis kimutatták, hogy a jéghideg sör is rákkeltő: 100 alvó rákot öntöttek le vele és mind felkelt!
De hagyjuk, ez a fórum nem erről szól. A margarint az ólomra menüt kipróbálom. Sőt a tapaszba is beitatható. Bár tényleg nem ide tartozik, de meg kell cáfolnom a japán professzorokat. Én japánban rengeteg rákot ezzem, és még röbb sört ittam rá, de egy sem kelt fel a hasamban.
De, hogy nem a szokásos bulvárbarmoktól vettem a paprika és pálesz magyarázatot: íme az egyik könyv, amiben-többek között a volt orvosom- Mózsik Gyula prof. ír a paprikás kutatásokról és amit írtam: https://moly.hu/konyvek/mozsik-gyula-domotor-andras-past-tibor-vas-viktoria-perjesi-pal-kuzma-monika-szolcsanyi-janos-capsaicinoids. Ps: azért, mert átlagembernek hihetetlen valami, még lehet igaz!
Szép hétvégét!
Ps: Revolverkence tökéletes! Margarin káros az egészségre, mű-moslék városiak takarmányozására, ezért nem akarom, hogy a tapaszom és a Kentuckym
beteg, anorexiás legyen! :-)))))) Aaaaaahaaa, mostmár értem. Erre a jelenségre akartam utalni. Amúgy Japppán prófesszorok meg aztis kimutatták, hogy a jéghideg sör is rákkeltő: 100 alvó rákot öntöttek le vele és mind felkelt!
De hagyjuk, ez a fórum nem erről szól.
A margarint az ólomra menüt kipróbálom. Sőt a tapaszba is beitatható.
Tényleg csak a szalonidióták egészségvédelme érdekében szólnék hozzá: “persze a margarin mérgező! Ugye a transzzsírsavak rákkeltő szemetek, de a pálinka egészséges, mert az osztán oly természetes, aha. Májzsugort meg csak a pancsolt borok okoznak ugye. Amúgy a lőporfüst is egészséges- meeert azmeg fertőtlenít.” No jobbulást! De a tudományos rézhez- hány fokon ég el a margarin? mert a növényolaj azért nem javasolt -ha jól tudom- mert alacsony a gyulladáspontja.
“Aki szelet vet vihart arat” Nicsak mi lett a köpjünk, vagy ne köpjünk a tapaszra, kérdésemből!
Én azért hozzá tenném, hogy ” a tudomány mai állása szerint, ” vagy azt legalább, hogy a “mai tudásunk szerint”
1. A margarin és az étolajok azért egészségtelenek, mert élő állat és emberállat a történelem illetve a törzsfejlődés során sosem találkozott természetben egyszerre akkora dózis növényi olajjal és zsírral, mint ami egy margarinos kenyéren, vagy egy olajban sült krumplin van. A szervezet egyszerűen nem tudja mi ez. Valamint, a margarin mint hidrogénezett növényi olaj, egy mesterséges cucc. És akkor még nem szóltam az “E-kről amivel tele van. ) És nem azt kell vizsgálni, hogy milyen összetevője, táplálék vagy sem, hanem az egész anyag táplálék -e vagy sem.
2. Pécsi gasztroenterológus professzor felfedezése, hogy -többek között- a pálinka és a csípős paprika miért egészséges. Azért, mert ahogy a szájba jut, az agy érzékeli, hogy csípős és/vagy erős cucc érkezett. Idegi és hormonális utasítást küld a gyomornak és a beleknek, hogy hama-hama kezdjenek ezek ellen bontó enzimeket termelni, mert különben káréri a szöveteket. Így a rendszeres pálesz, vagy valami hasonló rendszeres fogyasztása kialakítja a védekező mechanizust, azaz “megedzi” az emésztőrendszert így kevesebb lesz a gyomor, bél stb. rák, vagy betegség. Persze, nem akkora dózisban, hogy az mérgező legyen. A legtermészetes táplálékoknak is van akkora dózisa, ami már mérgező. Pl sárgarépának is.
3. Sebre helyezett és meggyújtott puskapor fertőtlenít. Bár a füstje csak alig, de a hője az jól.
4. nikotin késlelteti az Alzheimer-kór lefolyását.
A TUDOMÁNY MAI ÁLLÁSA ÉS A JELENLEGI TUDÁSUNK SZERINT!
(Einsteinnek, a fizika és matek reklámeberének néhány teóriája is megbukott már az idők során.)5. Az a kenőanyag, ami nem gyullad meg, könnyen kezelhető és kicsit akadályozza a korom lerakodását, esetleg az ólomét is, az a véleményem szerint mind jó lehet. Nemeeem?
Tényleg csak a szalonidióták egészségvédelme érdekében szólnék hozzá: “persze a margarin mérgező! Ugye a transzzsírsavak rákkeltő szemetek, de a pálinka egészséges, mert az osztán oly természetes, aha. Májzsugort meg csak a pancsolt borok okoznak ugye. Amúgy a lőporfüst is egészséges- meeert azmeg fertőtlenít.” No jobbulást!
De a tudományos rézhez- hány fokon ég el a margarin? mert a növényolaj azért nem javasolt -ha jól tudom- mert alacsony a gyulladáspontja.
A nyálas tapasszal csak szívtam, kb. egy tucat lövés után annyira összeragadt a kosz csőben hogy úgy kellett kirángatni a töltővesszőt.
Kiskaliberű puskád van? Mert minél nagyobb a kaliber fajlagosan “annál kevésbé”koszolódik. Több rá a hely. De nekem 20+ év alatt majd mindenkor bevált a nyálas tapasz igaz, 54 és 58-as csövekhez. Habár a 44-45-ös pisztolyoknál se volt vele sose gond! Ha lövésenként kihúzod a csövet nincs kosz ami felgyűljön!
.54-es IA GPR, így nem az a gond hogy kicsi a cső, hanem hogy szoros a meglévő tapasszal/tisztítótapasszal. A gond éppen hogy a tisztítótapasszal van, egyszerűen beleragad a csőre égett koszba. Persze lehet játszani a vastagsággal, de inkább arra gondolok, hogy hogy a nyálas tapasz lefelé még segít a lövedéket betolni, de lövéskor már elpárolog a nedvesség és nincs ami a csőben lévő szmötyit szépen összegyűjtse és a felületet síkosítsa, hogy aztán ki lehessen húzni könnyedén. A wax része épp ebben segít. De ez csak tipp. A lényeg hogy gyakorlati tapasztalat alapján tényleg sokkal, sokkal jobban bevált ez az olívás-olajos wax (egyébként még korhű is, eredetileg is olívát illetve faggyút használtak). Amióta azt használom, gyakorlatilag nincs problémám a csőbe ragadó tisztítótapasszal és másnak is bevált kisebb kaliberű hosszúpuskán hasonló gondok miatt.
TAPASZtalt kollégáktól hallottam a nyálas tapaszról az első lövészetemen. Nekem egyből bejött, ezért nem is próbálkoztam mással. Cal.: 0.45 huzag: 1:66, 0.445 gömblövedék, tapasz flanel ingből vágott 22×22 mm négyzet nyálazva. 30 lövésig próbáltam legtovább, tisztítás nélkül semmi nehézség nem adódott. Mivel a nedvesség (nyál) az égéstermékekkel korrozív elegyet alkot, a lövészet végén 2-3 száraz tisztítóval (vileda) kíhúzom a csövet az otthoni forró vizes pucolásig.
Amúgy nagyon tanulságos volt a hozzászólásokat olvasni, bár mindig így izzana a fórum!
A nyálas tapasszal csak szívtam, kb. egy tucat lövés után annyira összeragadt a kosz csőben hogy úgy kellett kirángatni a töltővesszőt.
Kiskaliberű puskád van? Mert minél nagyobb a kaliber fajlagosan “annál kevésbé”koszolódik. Több rá a hely. De nekem 20+ év alatt majd mindenkor bevált a nyálas tapasz igaz, 54 és 58-as csövekhez. Habár a 44-45-ös pisztolyoknál se volt vele sose gond! Ha lövésenként kihúzod a csövet nincs kosz ami felgyűljön!
.54-es IA GPR, így nem az a gond hogy kicsi a cső, hanem hogy szoros a meglévő tapasszal/tisztítótapasszal. A gond éppen hogy a tisztítótapasszal van, egyszerűen beleragad a csőre égett koszba. Persze lehet játszani a vastagsággal, de inkább arra gondolok, hogy hogy a nyálas tapasz lefelé még segít a lövedéket betolni, de lövéskor már elpárolog a nedvesség és nincs ami a csőben lévő szmötyit szépen összegyűjtse és a felületet síkosítsa, hogy aztán ki lehessen húzni könnyedén. A wax része épp ebben segít. De ez csak tipp. A lényeg hogy gyakorlati tapasztalat alapján tényleg sokkal, sokkal jobban bevált ez az olívás-olajos wax (egyébként még korhű is, eredetileg is olívát illetve faggyút használtak). Amióta azt használom, gyakorlatilag nincs problémám a csőbe ragadó tisztítótapasszal és másnak is bevált kisebb kaliberű hosszúpuskán hasonló gondok miatt.
Kieg az előzőekhez:/nem tudom, miért nem lehet már szerkeszteni?/ a vonalharcászat regulái szerint a kovás huzagolatlan muskéták alkalmazásánál/ A misfire/hibás müködés,elcsettenés/elérhette a lövésszám 40% át is/
A célzás “klasszikus” módja nem volt engedélyezve s katonának,ha alakzatban tüzelt,egy fajta röppálya,tömegtüzet
lövettek,melynek magasságát,ívét karddal,pálcával mutatták….tehát a pontosság másodlagos volt a töltés gyorsaságához képest.Nyilván ez megváltozott a huzagolás,új gyújtási módok/csappantyú,Console,Augustin stb megjelenésével amikor a pontos lövés már “kézségszintű” igénnyé vált.Új harceljárások,bár a vonalharcászat ,face-to face még sokáig elsődleges volt,de ez már messzire vezet….
üdv
Ha csak úgy durrogtatok lőállásból, akkor igen. Ha viszont “lővonalról” küzdök az Unió ellen, akkor nincs rá mód és idő. Ezért kifejlesztettem rá egy nem autentikus, de praktikus módszert. 20-as zsugorcsövet vágok olyan méretre ami a lövedéken a zsírzott felület hossza (esetemben 12 mm), majd rámelegítem egy .579″-es rúdra (hőlégfúvó). Alá kell síkosítás, hogy le lehessen szedni a rúdról. Így kapok egy rugalmas gyűrűt ami “cuppanósan” ráhúzható a lövedékre és csak a zsíros részt takarja, az orrkúpot nem. Szóval otthon bemargarinozom a skulókat, majd felülről rátolom ezt a gyűrűt, a felesleget letörlöm és mehet a patrontáskába. Töltéskor ebből a gyűrűből közvetlenül bele tudom nyomni a csőbe a lövedéket, így nem leszek fülig zsíros (margarinos). Másik előnye, hogy jobban bírják a lövedékek a patrontáskában való zötykölődést nemkívánt alakváltoztás nélkül. A gyűrűket otthon langyos-szappanos vízben el kell öbblíteni (a forróvíz kerülendő) és újra felhasználhatóak.
A katonai sima/huzagolatlan/muskéták alapvetően alúlméretes lövedékkel,papírpatronnal voltak használatosak/gyoras töltés “gurulós” lövedék/ritkábban kent tapasszal,gömblövedékkel. a huzgolás megjelenéségig,már az is nagy eredmény volt a pontosság irányába/a lövedék központossága,jobb kenés,kevesebb korom.
erre nézve/papírpatron ,töltések ,típusok/ kiváló cikk van,korábban a régi Fórumról is letölthető volt,de ha valaki veszi a fáradságot és el jön érte hozzám egy kinyomtatott példány,ábrákkal van is, szívesen oda adom.Természetesen a fekete lőpor,korom tisztítására a muskéta csőből, már néhány száz éve is a forró vizet
használtak a katonák az ütközet után/ádáz harcot vívva,a szanitécekkel,akik a kötést főzték volna/
Sok sikert a mai kor muskétásainak!
üdv
Viszont hadipuskánál verhetetlen. Én egy-egy CW dzsemborin akár 50+ lövést is lövök takarítás és szóráskép romlás nélkül. Nem találtam még olyan kenőanyagot ami erre képes, a margarinon kívül. A legjobb anyag a leggagyibb TESCO-s margarin, mivel annak legalább a fele víz. Szinte kigőzöli a csövet. Aki nem hiszi járjon utána… :)
Jól gondolom, hogy te helyben zsírozott és nem előre mártott lövedékeket használsz?
A margarin védelmében!
Tapaszkenésre tényleg nem jó, mert 4-5 lövés után ragacsos masszát alkot a korommal. Ennek oka, hogy kis mennyiségben tud csak bejutni a csőbe a tapaszra kenve (vagy megolvasztva a tapaszba felszívódva). Viszont hadipuskánál verhetetlen. Én egy-egy CW dzsemborin akár 50+ lövést is lövök takarítás és szóráskép romlás nélkül. Nem találtam még olyan kenőanyagot ami erre képes, a margarinon kívül. A legjobb anyag a leggagyibb TESCO-s margarin, mivel annak legalább a fele víz. Szinte kigőzöli a csövet. Aki nem hiszi járjon utána… :)
Egyébként a margarin se mai gyerek már (https://hu.wikipedia.org/wiki/Margarin).
Ja, és ne legyünk naívak. Amit boltban vásárolunk – élelmiszer – az már mind “műszar”.
Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.