Szervusztok!
Nos,mint mindennek több olvasata van/lehet.Tény,hogy az ismert adatok alapján lett volna más civilizált megoldás a probléma megoldásásra.A vadász jelzi a észlelteket a vadászatra jogosult vt vezetőjének,a hivatásos vadásznak akik az helyi önkormányzat jegyzője hatósági osztály útján ebrendészeti szabálysértést kezdeményez stb.Ismerjük az ilyen” messziről kiabálást egymásnak ” nem párbeszédet…akarnok módon ami sehova,csak ilyen estekhez vezet.Azt azért látni kell,hogy különbség van egy rendszeresen hajtó,vadászó kóbor kutya és egy bunfordi fegyelmezetlen szobakutya közt.Én is láttam ,löttem profi, vemhes sutát ,tehenet lerántó német juhász korcsot ahol tényleg nem maradt más mint a vad védelmében a kilövés…nem is volt reklamálás…Miután a kutya gazdája ismert volt,szemmel láthatóan nem egy sült tahó, lehet,hogy politikusabb lett volna még a hivatalos út előtt a vadőrrel felkeresni és az alábbi idealizált párbeszédet lefolytatni” Jaj de szép angol szetter kutyája van! Tudja -e hogy itt ahol futtatni tetszik az már vadászterület? És a szabadonengedéssel, törvénysértést követ el?Nos a kellemetlenségek/önkormányzati büntetés/ illetve a tragédia elkerülése /miszerint a vadászatra jogosult a vadászterületen felügyelet nélkül talált ebet elpusztíthatja/ felhívom a figyelmét ,hogy közös érdekünk elkerülni a bajt ,kérem tartsa be a szabályokat.
Na persze okoskodásnak ,idelaizált szituációnak tünik,de higgyétek el sokszor egy normális beszélgetésen mullik csak.Állatbarátként fellépve,sokszor a tájékozatlan kutyatartókat felvilágosítva,hogy a rohangálásssal,látszólagos játékossággal,zavarással milyen kárt tud a kutya tenni a vadban,szaporulatban stb.
Ezzel szemben nem kell nagy fantázia ahhoz ,hogy ez több esetben is ,hogy játszódhatott le átkozódással, anyázással,ökölrázással….
Vagy csak én élek “rózsaszín ködben”,ma már, mindig csak a bírósági út marad,és már semmít nem lehet,egymás szemébe nézve,esetleg kézfogással zárva elíntézni?
üdv:
Attila