Szervusztok!
Mielőtt köveznénk, azért egy picit gondolkozzunk is!
Aki ismert, mint vadőrt tudja hogy nem lövöldöztem össze- vissza. Volt rá példa, ahelyett hogy lőttem volna, megfogtam és hazavittem az ebet, végig kérdezve a tanyasort, ismerik-e a gazdáját.
Viszont az éremnek mindig két oldala van. Milyen “kutyabarát gazdi” az, akit még figyelmeztetnek is az elkóborló kutyájára és ennek ellenére sem vigyáz rá. Hiszen lehet, hogy az erdő 150m-re van, de ha az éppen kétszáz méter széles, akkor bizony a túlsó végén teljesen jogszerűen lelőhető egy nyúl után futó kutyus. A kutyának pedig nem lehet elmagyarázni, hol kezdődik a vadászterület, meg azt sem, hogy ott már tilos játékból is üldözni a tapsifülest. Persze ha megtörténik a baj, szaladunk a médiához, mert az előszeretettel gyalázza a vadászt, mert most az a népszerű aki (ál)állatvédőként utálja a vadászt, meg egyébként is ezzel is megosztják az embereket.
Lehet engem is fújolni, de én meg azt mondom, hogy a vadász ott követte el a hibát, hogy rosszul célzott. Amennyiben a kutya visszatérhetett a lakott területhez 300 méteren belülre. Természetesen, ha valóban 150-re volt, akkor törvényt sértett. Miért is ez a véleményem, azért mert a kutyus nem sétálni jár ki magában, ezt tudni lehet. Figyelmeztette is a kutyatulajdonost, aki ezt oktondi módon fenyegetésnek vette (annál inkább vigyáznia kellett volna, ha szereti kutyáját). A gazda a közelben sem volt, tehát azt sem állíthatja biztosra, hogy nem 301m-en történt a lövés. Egyébként már van mindenkinél kamerás mobil (engem kivéve) Tessék felvenni a vadat űző ebet, majd lehet nyugodtan lelőni! A kutya gazdája panaszt tesz, feljelenteni állatkínzásért, mert a vad illegális űzése kutyával az.
Tehát, ha valóban 150-re volt a kutya, hát büntessék meg a vadászt, ha nem, és az kiderül, akkor a gazdát.