Történelmi fegyverek, lőszertöltés, vadászat

Szia LQ!
Tök jó kérdések! Válaszaim:
1. Nem lőszerelem, mivel a benne lévő csappantyú maradvány működésképtelen.
2. Lehet szerintem mert a lövedék kitölti a barázdákat a papírtapasz ellenére is. A leválóköpenyes cuccoknál a köpenyben lévő lövedék alakja nem változik.
De Lorenz majd megszakérti a kérdést jobban.
Üdv
SC

Igaz vagy hamis?

Két olyan kérdést szeretnék feltenni melyekről kb. fele-fele arányban oszlanak meg a vélemények (lőtéri beszélgetések tapasztalata). Mi a helyes válasz? Szigorúan jogi szempontból, azaz logika kizárva. Írok válasz példákat is.

1. A használt hüvely (ellőtt lőszer hüvely ami tartalmazza az elműködtetett csappantyút) lőszerelemnek számít-e?

IGEN, mert a jogszabály nem tesz különbséget éles és elhasznált csappantyú között. 2004. évi XXIV. törvény 2. § 23. “lőszeralkatrész (lőszerelem): lőpor, gyúelegyes töltényhüvely (csappantyús töltényhüvely), csappantyú és minden robbanó, gyújtó, fényjelző, páncéltörő és leváló köpenyes lövedék, melyet tűzfegyverből történő kilövésre terveztek;”.

NEM, mert az elműködtetett csappantyú jogi szempontból már nem csappantyú, mivel hiányzik belőle az egyik alkotó elem a gyúelegy.

2. Házilagos lőszerszerelés során lehet-e készíteni papírtapaszolt lövedékes (paper patch) lőszert?

IGEN, ha az adott fegyverhez, egy adott korszakban ez használatban volt, azaz történelmileg helytálló.

NEM, mert a papírtapaszos lövedék kimeríti a 2004. évi XXIV. törvényben meghatározott leváló köpenyes lőszer fogalmát: 2. § 15. pont “olyan lőszer, amelynek lövedéke űrméret alatti, és a fegyvercsőben való megvezetését – esetenként a lőporgázok hajtóerejének átadását is – valamilyen, a lövedékre szerelt alkatrész végzi, amely úgy lett kialakítva, hogy a cső elhagyását követően a lövedékről – annak a célba csapódását megelőzően – leváljon;”.

Elsősorban nem érzelmi vitát szeretnék generálni, hanem az érdekelne ismer-e valaki ezekben a kérdésekben valamilyen precedenst, vagy állásfoglalást.

Üdv: LQ