Igaz vagy hamis?
Két olyan kérdést szeretnék feltenni melyekről kb. fele-fele arányban oszlanak meg a vélemények (lőtéri beszélgetések tapasztalata). Mi a helyes válasz? Szigorúan jogi szempontból, azaz logika kizárva. Írok válasz példákat is.
1. A használt hüvely (ellőtt lőszer hüvely ami tartalmazza az elműködtetett csappantyút) lőszerelemnek számít-e?
IGEN, mert a jogszabály nem tesz különbséget éles és elhasznált csappantyú között. 2004. évi XXIV. törvény 2. § 23. “lőszeralkatrész (lőszerelem): lőpor, gyúelegyes töltényhüvely (csappantyús töltényhüvely), csappantyú és minden robbanó, gyújtó, fényjelző, páncéltörő és leváló köpenyes lövedék, melyet tűzfegyverből történő kilövésre terveztek;”.
NEM, mert az elműködtetett csappantyú jogi szempontból már nem csappantyú, mivel hiányzik belőle az egyik alkotó elem a gyúelegy.
2. Házilagos lőszerszerelés során lehet-e készíteni papírtapaszolt lövedékes (paper patch) lőszert?
IGEN, ha az adott fegyverhez, egy adott korszakban ez használatban volt, azaz történelmileg helytálló.
NEM, mert a papírtapaszos lövedék kimeríti a 2004. évi XXIV. törvényben meghatározott leváló köpenyes lőszer fogalmát: 2. § 15. pont “olyan lőszer, amelynek lövedéke űrméret alatti, és a fegyvercsőben való megvezetését – esetenként a lőporgázok hajtóerejének átadását is – valamilyen, a lövedékre szerelt alkatrész végzi, amely úgy lett kialakítva, hogy a cső elhagyását követően a lövedékről – annak a célba csapódását megelőzően – leváljon;”.
Elsősorban nem érzelmi vitát szeretnék generálni, hanem az érdekelne ismer-e valaki ezekben a kérdésekben valamilyen precedenst, vagy állásfoglalást.
Üdv: LQ