Ha nem baj nem idézem be a csupa nagybetűdet. Menjünk sorban.
1. Ha a dobfurat kúpos és a lövedék a dob alján van. A lövedék a poron épp szorul, de kimozdítva már nem. Mit tesz ez? Kisebb nyomás, gázveszteség, ráadásul a forró gáz a lövedék mellett húz el, ólmot szed le róla, amit az átmeneti kúpban rak le. +Az áramlás sosem egyenletes, a lövedék kotyog, verődik, nem tengelyesen ér az átmenet kúpba. Persze az majd megvezeti, de addigra az egyik oldala már “laposabb”, vagy akár gördülhet is, ebből tengelyszimmetrikus lövedék többé nem lesz. A torkolatot elhagyva egyre növekvő spirális kilengése lesz.
2. ha az együttállás nem jó, de a furat cilinderes. Ha a dob tetején van az RB akkor még kis sebességgel lép az átmeneti kúpba, nem vagy alig sérül, míg, ha már a dobban gyorsul, akkor a kúp pereme akár szabályos kis szeleteket is le tud róla vágni, innentől kb uaott vagyunk mint az előbb.
3. Amit SC már írt. Anno fullra töltött dobbal lőttek, mostanság nagyon ritkán, max örömlövészkedni. Pontot lőni elég a kevés por, a hiányzó por helyére kerül a gríz. Igazából ettől lesz a lövedék elhelyezkedése autentikus, mint anno.
+1 A bepréselt RB valóban deformálódik, de szimmetrikusan. Sőt ez vhol még javít is a pontosságon, mert nagyobb lesz a huzaggal érintkező felület.