Cikk archívum - lorenz puska

lorenz csapitarto B001

Csináld magad: Autentikus császári-királyi csappantyútartó

Az 1854. év nem csak a huzagolt gyalogsági puska általános bevezetését jelentette a császári-királyi hadseregben, hanem egyben a csappantyús lakat rendszeresítését is. A kémiai gyújtás már nem volt új az öreg monarchiának, hiszen 1835-től a Console, majd Augustin típusú gyutacsos lakatok szolgálatban álltak. A gyutacsos lakattal szerelt fegyverek közös ismertetőjele volt, hogy a gyutacsot egy […]

lorenzcartridge006

A Lorenz puska története IV. A töltények

A Lorenz töltény jóval kevesebb nyersanyagot igényelt, mint a korábbi rendszeresített tölténytípusok. A lőportöltet, a sima csövű fegyverek töltetének mindössze egyharmada (4 g) volt, miközben a lövedék tömege csak 3-4 g-mal volt több, mint a 15,9 mm-es (24 g tömegű) puskagolyó esetében. Egy Lorenz töltény így kb. 34 g volt, míg egy korábbi Augustin gyutacsos […]

Az 1862. évi új kislakat és a 1854. évi régi nagy lakat

A Lorenz puska története III. Káosz és korszerűsítés

A teljes hadsereg átfegyverzése persze nem volt gyors folyamat. Bár 1854-ben Augustin báró hat éves periódust jelölt meg, mely alatt ez sikerrel véghezvihető, a tizedfordulón még csak a hadsereg fele rendelkezett új típusú fegyverekkel. Ennek megfelelően a régi sima csövű fegyvereknek is hadrendben kellett maradniuk. 1854 azonban nem csak a huzagolt fegyverek általános rendszeresítését, hanem […]

1855 lorenz jag lakat lopotarto szurony 2 K

A Lorenz puska története II. A rendszeresítés

A több hónapos tesztperiódus lezárását jelentő konferencia memorandumát 1854. augusztus 3-án vehette át a császár. A memorandum részletesen foglalkozott az új típusú lövedék előnyeivel, mely egyformán jól volt tüzelhető Thouvenin-féle támasztékos csőfarral és hagyományos csőfarral rendelkező fegyverekből. A bizottság külön kiemelte, hogy a lövedék szimmetrikus megzömítésére használatos tüske el is hagyható a csőfarból, hiszen a […]

lorenz_werndl2

A Lorenz és a Werndl puska célballisztikája

A célballisztkai vizsgálatok – vagyis annak vizsgálata, hogy mi történik, mikor a lövedék élő szövetbe csapódik – egészen a 20. század derekáig igen kezdetlegesek maradtak. A különböző lövedéktípusok hatásainak összehasonlítása tekintetében sokszor csak tapasztalatai tényezők játszottak szerepet. Ezek a megfigyelések ugyanakkor közvetlen hatással lehetettek a harcászatra is, erre példaként a fejlődött vonal három főről két […]