Történelmi fegyverek, lőszertöltés, vadászat

MEFLVSZ vizsgaszabályzat

MEFLSZ

Vizsgaszabályzat

 

 

  1. A vizsga célja

A vizsga célja, hogy hazánkban csak olyan lövész állhasson lőállásba, vadászhasson elöltöltő fegyverrel, aki teljes mértékben tisztában van a lövészet és vadászat biztonsági, jogi és személyi feltételeivel. A vizsga egyben az elöltöltő fegyveres hatósági vadászati célú használati engedély kiadásának előfeltétele.

 

  1. A vizsga személyi feltételei:

A vizsgán részt vehet minden olyan személy, aki a vizsgakiírásban meghatározott jelentkezési határidőig jelentkezett, és a vizsgadíjat kiegyenlítette.

A Vizsgabizottság munkájában három személy vesz részt. Egy tagot a MEFLSZ, két tagot a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány delegál. A Vizsgabizottság elnöke A Vizsgabizottság elnöke a MEFLSZ által delegált tag.

 

  1. A vizsga menete:

A vizsga elméleti (írásbeli, szóbeli) és gyakorlati vizsgából áll.

 

Az elméleti vizsga megtartására jogosult vizsgabizottságok:

  • Budapest, (Honvéd Kossuth LE lőtere, Szentendre)
  • Zalaegerszeg (Zalaegerszegi PLE lőtere)
  • Balatonfűzfő (Western LE balatonfűzfői lőtere)
  • Tamási (Óbíródi vadászház, Miklósvári parkerdő lőtere)
  • Debrecen, (későbbiekben meghatározandó helyszín)
  • Tótkomlós (MTTSZ Tótkomlós lőtere)

A vizsgahelyek bővíthetőek a hatósággal történt előzetes egyeztetés után, amennyiben arra igény jelentkezik. A vizsgabizottság bizonyítványt ad ki a lövész számára a sikeres vizsgáról. Az elméleti vizsga tesztből és szóbeli kérdésekből áll. Az elméleti vizsga díja 5000 Ft.

 

A gyakorlati vizsga letehető minden, .22 Long rifle kaliberűnél nagyobb öbnagyságú fegyverrel való lövészetre szóló engedéllyel rendelkező lőtéren. A gyakorlati vizsga díja 2000 Ft. Gyakorlati vizsgát az a jelölt tehet, aki sikeresen teljesítette az elméleti vizsgát.

 

A vizsgabizottság a jelentkezési lapot, sikeres elméleti és gyakorlati vizsga igazolását, és a kitöltött tesztlapot 5 évig megőrzi. A vizsgabizottság kiállítja a vizsgabizonyítványt a lövész számára. A bizonyítvány hitelességét a vizsgabizottság elnökének aláírása és a szövetségi bélyegző igazolja.

 

  1. A vizsgabizottság MEFLSZ által delegált tagja

A MEFLSZ minden év január 31-ig listát tesz közzé arról, hogy mely szövetségi tagok vehetnek részt a vizsgabizottság munkájában. A vizsgabizottság munkájában csak olyan MEFSZ delegált vehet részt, aki nem áll Vadászjegyet bevonó határozat hatálya alatt.

 

  1. Az elméleti vizsga:
  2. Írásbeli vizsga

A vizsgázó egy 25 kérdésből álló tesztet tölt ki, mely a hatályos jogszabályok ismeretével, valamint az elöltöltő-fegyveres lövészet és vadászat alapvető biztonsági szabályaival foglalkozik. A 25 tesztkérdés a 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet 4. sz. mellékletében felsorolt 80 tesztkérdésből kerül kiválasztásra. A vizsga sikeresnek tekinthető, ha a jelölt jó választ ad a kérdések 80%-ára. A teszt kitöltésére 30 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A tesztlapon legfeljebb kettő, egyértelműen jelölt javítás engedélyezett.

 

  1. Szóbeli vizsga

A vizsgázó a 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet 5. sz. mellékletében felsorolt 21 tétel közül választ véletlenszerűen, melyek mindegyike egy főkérdésből és két mellékkérdésből áll. A vizsga sikeresnek tekinthető, ha a jelölt megfelelő választ ad a főkérdésre, és legalább az egyik mellékkérdést helyesen válaszolja meg. A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülési időt kell biztosítani, ami a vizsgázó kérésére lerövidíthető.

 

  1. A gyakorlati vizsga menete:

Gyakorlati vizsgára csak olyan lövész bocsátható, aki sikeres elméleti vizsgát tett, vagy elméleti ismereteit a 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet alapján adottnak kell tekinteni. A vizsgázó lövést ad le egy csappantyús egylövetű fegyverrel, miközben a vizsgabizottság tagjai számára kommentálja, hogy mit miért tesz, mire kell figyelni a töltési folyamat során. A vizsgához használt elöltöltő fegyvert, csappantyút, fekete lőport és szükséges tartozékokat a vizsgáztatásban résztvevő MEFLSZ tag biztosítja. A gyakorlati vizsga során minden biztonsági hiba elkövetése a vizsga sikertelenségét vonja maga után. Sikertelen gyakorlati vizsga esetén az elméleti vizsgát nem kell megismételni. Az ismételt vizsgára nem kerülhet sor a sikertelen vizsga napján.

 

Biztonsági hibák:

-A lövész nem megfelelően, vagy nem ellenőrzi a fegyver töltetlenségét kézbevételkor.

-A lövész megsérti a biztonságos lőirányokat, forog a fegyverrel.

-A lövész nem fújja ki vagy nem húzza ki a fegyvert a következő lövés leadása előtt.

-A lövész nem tartja be az elcsettent töltet hatástalanításának szabályait.

-A lövész a lövészetvezető engedélye nélkül kezdi meg a lövészetet.

-A lövész a fegyver csövét töltés közben nem tarja biztonságos irányban (cső fölé hajol)

-A lövész nem visel szemüveget.

-A lövész nem takarja le a lőállásban a csappantyús dobozt, vagy felporzó lőporos flaskát.

-A lövész a töltővessző markolatát nem marokra fogja, hanem tenyérrel nyomja le a töltetet.

-A lövész nem várja ki az 1 perc biztonsági időt elcsettenés esetén.

-A lövész a lövészet befejezése után nem bizonyosodik meg a töltetlenségről, fegyverét nem úgy hagyja a lőállásban, hogy a töltetlenségéről bárki meggyőződhessen.

-A lövész kilő levegős töltetet.

-A lövész nem fiolából tölt, hanem flaskából.

-A lövész elteszi fegyverét töltetlenségi ellenőrzés nélkül.

-A lövész elejti a fegyvert.

-A lövész lövése 3 m-re a lővonalon belülre csapódik be.

-A lövész valamilyen szerszámmal erővel rányomkodja a csappantyút a deformált lőkúpra.

-A lövész akkor csappantyúzza fel a fegyvert, mikor az még nem mutat lőirányba.

-A lövész akkor feszíti meg a kakast vagy a gyorsítós szerkezetet, mikor az még nem mutat lőirányba.

-A lövész lövészet, vagy lőporkezelés közben, vagy nem a kijelölt helyen dohányzik.

-A lövész lőporral töltött flaskát visz a lőállásba.

-A lövész töltési hiba elhárítása, vagy egyéb fegyverhiba elhárítása előtt nem kér engedélyt a lövészetvezetőtől.

-A lövész nyitott edényből tölt lőport.

-A lövész nem csak fiolát visz a lőállásba, hanem flaskát, lőporos dobozt is.

 

A gyakorlati vizsgán a vizsgabizottság tagjai rávezető kérdésekkel segíthetik a vizsgázót. A vizsgáztató a felül olyan kérdéseket is feltehet, amelyek ismerete a vizsgázótól elvárható.

 

  1. A vizsgabizottság hatóság által delegált tagjait, elnökét, a megjelent vizsgázók száma alapján vizsgáztatási díj illeti meg, amely a vizsgabizottság tagjai esetében vizsgázóként 500 Ft. A vizsgabizottság hatósági tagja számára meghatározott díjat a MEFLSZ a vizsgáztatásban illetékes rendőrkapitányság által kiállított számla alapján fizeti ki.

 

  1. Éves vizsgarend: minden vizsgahely éves szinten minimum 1, maximum 4 vizsgát köteles tartani. A vizsgákon minimum 10, maximum 20 fő vizsgázó vehet részt. A vizsgákat 30 napos előzetes egyeztetéssel lehetőség szerint pénteki napokon kell megtartani.

 

  1. Az érvényes vizsgát tett személyek nyilvántartását a MEFLSZ vezeti. Minden vizsgahely nyilvántartókönyvét a hatóság hitelesíti. A nyilvántartókönyv adattartalma:
  • A vizsgabizonyítvány sorszáma
  • A vizsgázó természetes személyazonosító adatai
  • A vizsgarészek eredménye
  • A vizsga időpontja
  • A Vizsgabizottság elnökének aláírása
  • A vizsgázó vizsgabizonyítvány átvételét igazoló aláírása

 

  1. A vizsgabizottság a vizsgáról jegyzőkönyvet vezet, melyet a vizsgát követő 8 munkanapon belül a MEFLSZ címére meg kell küldeni. A jegyzőkönyvek alapján a MEFLSZ digitális adatbázist vezet a vizsgázottakról.

 

  1. A vizsgabizonyítványok sorszámozása vizsgahelyenként elkülöníthetőnek kell legyen, célszerű a „megyekódok” alkalmazása, mint az Állami Vadászjegyeknél.

 

  1. A vizsgáztatásban nem vehet részt olyan személy, aki a vizsgázó Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója. A Vizsga során az írott és elektronikus segédeszközök használata tilos, és a vizsga további menetéből való azonnali kizárást valamint az eredménytelen vizsgaminősítést vonja maga után.