Lőszertöltés feketelőporral – 4. rész: A lőpor betöltése

A feketelőporral töltött lőszernek nyilvánvalóan van egy romantikája, de vannak előnyei is. Először is sokkal könnyebb a feketelőporral tölteni, mint a füstnélküli porokkal, ugyanis biztosak lehetünk benne, hogy nem tudjuk túllépni az adott kaliberre vonatkozó maximális gáznyomás értékeket. Egyszerűen lehetetlen egy töltényhüvelybe annyi feketelőport tölteni, hogy a gáznyomás a modern lőszerek gáznyomását megközelítse. A 45-70-es lőszer esetében például a Lyman Cast Bullet Handbook a legerősebb kézi töltetű, füstnélküli porral töltött lőszereknél 40000 C.U.P. maximális (crusher) nyomást ad meg, míg ugyan ez a maximális érték feketelőpor töltetek esetében mindössze 14-15000 C.U.P.. Jelentős különbség, így elmondható, hogy a feketelőpor töltése nyomás szempontjából teljesen biztonságos.

 

Modern lőporok használata esetén megtanultuk, hogy oda kell figyelni a töltési sűrűségre, vagyis, hogy mennyire nyomjuk be a lövedéket a hüvelybe, mennyi levegő marad a lőpor felett. Ez feketelőpor töltése esetén szintén jóval egyszerűbb tényező: nem maradhat semennyi. Tehát vagy feltöltjük teljesen a hüvelyt a lövedék mögött lőporral, vagy ha kisebb töltetet szeretnénk használni, akkor térfogatnövelővel (étkezési búzadarával) töltjük meg a hüvely üresen maradó részét. A lövedékünk tehát mindenképpen felül majd a tölteten, ami egyben azt is is biztosítja, hogy a lövedék töltés közben sem tud majd a hüvelybe nyomódni. Ennek köszönhetően számos kalibernél a peremezés el is hagyható (főleg egylövetű fegyvereknél, ismétlőknél azért ez egyáltalán nem javasolt).

 

A feketelőpor betöltésének módja azonban két ponton eltér a modern lőporok betöltésétől. A betöltés szokatlan eszköze egy hosszú, 70-90 cm-es rézcső, melyen keresztül a hüvelybe folyatjuk a lőport. Ennek az ejtő csőnek fontos feladata van: ha ezen keresztül lassan folyatjuk a töltetet, úgy az rendezettebben ülepszik a hüvelyben, mintha csak egyszerűen belezúdítjuk a mérleg serpenyőjéből a hüvely szájába. A feketelőpor égése függ a részecskék közötti légrésektől, így elemi érdekünk, hogy lehetőleg azonos terek maradjanak a granulátum szemcséi között. Gyakran hallani, hogy a rézhüvely finom rázogatása is ugyan ezt eredményezi, de az sajnos nem igaz. Jóval pontosabbak azok a töltények, melyeket ejtőcsövön keresztül töltünk be.

 

Több gyártó kínál olyan térfogatos mérőket, melyek kifejezetten feketelőporhoz készültek. Alapvetően két téren térnek el a füstnélküli lőporokhoz készült mérőktől: egyrészt rendelkeznek beépített ejtőcsővel, másrészt olyan anyagokból és úgy vannak kialakítva, hogy statikus feltöltődés mentesek és szikramentesek legyenek. Itt szeretném megjegyezni, hogy a füstnélküli porokhoz tervezett térfogatos mérők használatát egyik gyártó sem javasolja feketelőporhoz.

 

 

Ha nem kívánunk beruházni egy térfogatos lőpormérőbe, vegyünk egy elöltöltő fegyveres lövészethez használatos lőporflaskát különböző méretű csőrökkel és használjuk azt. Hasonlóan jó megoldás, ha kanalazzuk a lőport. Lőpormérő kanálszettet vehetünk is, de kis kézügyességgel el is készíthetjük azokat különböző méretű lőszerhüvelyekből, vagy ha nagyon autentikusak szeretnénk lenni, akkor vásároljuk egy régi antik állítható lőpor,- sörétmérő kanalat pár ezer forintért. Jó megoldás a klasszikus állítható pattantyús mérce is.

 

Joggal merül fel a kérdés, hogy hogyan érdemes mérni a feketelőport, tömegre vagy térfogatra? Alapvetően mindkét mérési mód lehet pontos jó szerszámok esetében, de az is elmondható, hogy a feketelőpor töltet egy-öt tized grain-nyi eltérése szinte semmilyen változást sem okoz a lövedék röppályáján. Jóval kisebb hatása van ilyen tömegeltéréseknek, mint a füstnélküli porok esetében. A mérleg azért itt is kihagyhatatlan segítség persze: egyrészt érdemes időről időre ellenőrizni a kimért lőport, ezen kívól használnunk kell majd egy digitális vagy karos mérleget a lövedékmérésre is.

 

A lőszertöltő könyvekben gyakran találunk rövid megjegyzést a feketelőporos töltetek mellett, mely szerint az adott lőpormennyiség kompresszált töltetre vonatkozik. A kompressziónak két szerepe van az amerikai szakirodalom szerint. Bizonyos feketelőpor gyártmányok esetében tisztább, egyenletesebb égés érhető el, ha a lőportöltet kis mértékben összenyomja a lövész. Az arányos összenyomás előfeltétele azonban az előzőekben említett ejtőcsöves betöltés, csak ebben az esetben tömöríthető arányosan a lőporoszlop. Az összenyomás másik szerepe pedig természetesen az, hogy több lőpor férjen a hüvelybe és így nagyobb kezdősebesség legyen elérhető. Ez bizonyos lőporoknál ajánlott, bizonyos típusok esetében viszont egyáltalán nem.

 

Ez utóbbival kapcsolatosan mindjárt észre is vehetünk egy kis anomáliát. A 19. századi lőszerek – főleg az amerikai kultúrkörhöz tartozó töltények – neve igen részletesen mutatta, hogy milyen komponensekből áll. Például a 45/70 Govt. Lőszer eredeti megnevezése 45-70-450 volt, amely esetében az első szám a lövedék átmérőjét, a második a feketelőpor töltet nagyságát, a harmadig pedig a lövedék tömegét jelölte grainben. Ha azonban egy modern 45/70-es hüvelybe próbálnánk betölteni 70 grain lőport azonnal meglepődnénk, mert egyszerűen nem férne az bele. Ennek oka az, hogy a 19. századi hüvelyekkel szemben még nem támasztottak olyan követelményeket, hogy teljesíteniük kell a modern füstnélküli szabványok szerinti gáznyomásokat, így jóval vékonyabbak voltak mid a palást, mind a hüvelytalpi rész tekintetében. A vékonyabb falak pedig nagyobb beltérfogatot jelentettek.

 

Lőszertöltés feketelőporral – 0. rész: Lövedékkészítés

Lőszertöltés feketelőporral – 1. rész: Hüvelytisztítás

Lőszertöltés feketelőporral – 2. rész: Lőszerelem tárolás

Lőszertöltés feketelőporral – 3. rész: Visszaformázás, csappantyúzás

Lőszertöltés feketelőporral – 4. rész: A lőpor betöltése

Lőszertöltés feketelőporral – 5. rész: A lövedék

Lőszertöltés feketelőporral – 6. rész: Kenőanyagok, fojtások

Lőszertöltés feketelőporral – 7. rész: Lövedékbeültetés, peremezés



.

 

 

 

Szólj hozzá te is!

A hozzászólás írásához be kell jelentkezni.