Lőszertöltés feketelőporral – 3. rész: Visszaformázás, csappantyúzás

Újratöltés hüvely visszaalakítás nélkül

 

A párhuzamos falú töltények a hüvelyek visszaalakítása nélkül is megtölthetőek újra feketelőporral, de csak egylövetű fegyverek esetében. Talán ez a lőszertöltés a legegyszerűbb az összes közül, és szinte alig igényel szerszámokat, még prés vagy matrica szett sem kell hozzá.

 

A folyamat igen egyszerű. A kilőtt hüvelyből egy hosszú tüske és kalapács segítségével eltávolítjuk a csappantyút, majd kitisztítjuk azt, és újracsappantyúzzuk. Mivel a hüvely saját puskánk töltényűrének formáját vette fel, ezért jó eséllyel akadály nélkül tudjuk majd azt tölteni. Nincs szükség semmilyen további formázásra, még a szájat sem kell megnyitni az új lövedék betöltéséhez.

 

Töltsük be a feketelőport, nyomjuk rá a fojtást, majd illesszük a lövedéket a hüvelyszájba. Voila, kész is a lőszer. Az ilyen lőszer értelemszerűen nem peremezett, a hüvely szája pedig egyáltalán nem fogja majd a lövedéket, tehát az akár ki is eshet. (Ez általában olyan töltényeknél szokás ez, ahol a lövedék átmérője még így is biztosít valamekkora súrlódást a hüvelyszájban. A másik opció, amikor precíziós lövők külön töltik a lövedéket a csőbe és mögé a felporzott, csappantyúzott hüvelyt.) A peremezés ezeknél a kalibereknél egyébként is kerülendő, így igen pontos lőszer hozható létre így szerszámok nélkül is. Céllövészetnél persze tudjuk az egylövetű fegyvert tölteni teljes odafigyeléssel, így e célra megfelelő lehet ez a töltési mód, vadászatra viszont egyáltalán nem ajánlott. Természetesen ez csak egylövetű fegyverek esetében jöhet szóba (Sharps, Rolling Block, Springfield Trapdoor, billenőcsövű fegyverek, Ruger No. 1., stb…)

 


A hüvely visszaalakítása

 

A hüvelyek külső méretét csak abban az esetben kell teljes hosszában visszaalakítanunk, ha a töltött lőszert több fegyverben kívánjuk használni. Ha például a 45-70-es lőszert csak a saját puskánkból szándékozzuk ellőni, úgy felesleges a visszaformázással bajlódni. Ebben az esetben a csappantyút eltávolíthatjuk akár matrica nélkül, egy hosszú szeg segítségével is. Párhuzamos falú hüvelyek esetében még a nyakat sem kell visszaformáznunk ha ólomlövedékkel akarjuk töltetni a lőszert, hiszen a hüvelyszájat úgyis kissé meg kell majd nyitnunk a beültetés könnyítése végett.

 

Az eredetileg feketelőporral töltött lőszerek hüvelyei zömmel párhuzamos falúak, vagy enyhén palackosak. Az alacsony gáznyomásnak, és már-már korszerűtlennek mondható hüvelyformának köszönhetően jóval kevesebbet nyúlik a feketelőporral töltött lőszer hüvelye, mint a modern lőporokkal töltött lőszerek esetében.

 

Ha a lőszert más fegyverben is fel kívánjuk használni – én pl. a 44-40-es lőszert revolverből és az 1873 Winchester puskámból is lövöm – úgy szükség lesz a teljes hosszban történő visszaformázásra, mert egészen biztos, hogy lesz eltérés fegyvereink töltényűrméretei között.

 

Ha a hüvelyt kicsappantyúztuk, tisztítsuk meg a csappantyúfészket, és egységesítsük a gyúlyukakat. Ha kell trimmeljük a hüvelyt megfelelő méretre. Erre jóval ritkábban lesz szükség, mint modern lőporok használata esetében.

 

Csappantyúk, csappantyúzás

 

A feketelőpor gyulladása, égése eltér a füst nélküli lőporok égésétől. A füstös lőpor ugyanis meglehetősen szikra érzékeny, fellángolási sebessége nagy, így minimális szúróláng is megfelelő hőmérsékletet tud teremteni ahhoz, hogy a lőporszemcsék felületén a láng pillanat alatt végigszaladjon. A füst nélküli lőporok megfelelő gyújtásához azonban elégséges kezdeti nyomás is szükséges Ezért kaphatóak különböző töltetű csappantyúk: nagyobb térfogatú hüvelyekhez nagyobb töltetű csappantyúk (pl. large magnum rifle), kisebb térfogatú hüvelyekhez kisebb erejű csappantyúk (pl. large pistol) valóak.

 

A fenti kitételből kiolvasható, hogy mivel a feketelőpor gyújtása jóval kevésbé érzékeny a nyomásra, csappantyúk (rifle – pistol) viszonylatban gyakorlatilag csereszabatosak lehetnének. Ugyanakkor a mégis érdemes puskához puska, pisztolyhoz pisztoly csappantyút használni, mivel az elsütésükhöz szükséges energia különbözik: a puska csappantyút nem mindegyik pisztoly gyújtja megbízhatóan. Másodrészben a nagy puska és nagy pisztoly csappantyúk magassága nem azonos, így ha egy pisztoly csappantyúhoz tervezett hüvelybe puska csappantyút ültetünk be, az kilóg majd a hüvelytalp síkjából, ami több gondot is okozhat: ha a lőszert csőtáras fegyverbe töltjük, fennáll a veszélye annak, hogy a lőszerek elsülnek egymáson. Ha ilyen lőszert revolverbe töltünk, úgy a dob várhatóan meg fog szorulni, mivel a kilógó csappantyúk hozzáérnek majd a tűzfalhoz.

 

A csappantyúfészek marók használatánál még egy fontos dologra figyelni kell. A nagy puska és nagy pisztoly csappantyúk esetében nem csak a csésze magassága más, hanem a beültetési mélységük is eltér egymástól. Vagyis nem szabad a nagy puska csappantyú fészkéhez készült marót olyan hüvelyhez használni, mely nagy pisztoly csappantyúval működik (pl.: 44-40, 45LC).

 

A csappantyúzás ugyanúgy működik egyébként, mint a modern töltetű lőszerek esetében.


A sorozat korábbi részei:

Lőszertöltés feketelőporral – 1. rész: Hüvelytisztítás

Lőszertöltés feketelőporral – 2. rész: Lőszerelem tárolás

 

Videómellékletek a korábbi részekhez:
 
 


Lőszertöltés feketelőporral – 0. rész: Lövedékkészítés

Lőszertöltés feketelőporral – 1. rész: Hüvelytisztítás

Lőszertöltés feketelőporral – 2. rész: Lőszerelem tárolás

Lőszertöltés feketelőporral – 3. rész: Visszaformázás, csappantyúzás

Lőszertöltés feketelőporral – 4. rész: A lőpor betöltése

Lőszertöltés feketelőporral – 5. rész: A lövedék

Lőszertöltés feketelőporral – 6. rész: Kenőanyagok, fojtások

Lőszertöltés feketelőporral – 7. rész: Lövedékbeültetés, peremezés



 

 

Szólj hozzá te is!

A hozzászólás írásához be kell jelentkezni.