Lőszertöltés 19. századi szerszámokkal

Az Ideal lőszertöltő szerszám az egyik legfontosabb kiegészítő volt a 19. századi vadnyugat legendás ismétlőpuskái, revolverei mellett. Az okos kis szerszám segítségével a cowboy képes volt saját lőszereit újratölteni tábori körülmények között is. A szerszám öntőforma, kaliberező, becsappantyúzó, lövedékbeültető és peremező szerszám volt egyben. A teljes folyamathoz egy csappantyú kinyomó tüskére, egy kalapácsra és egy lőpormérőre volt még szükség.

 

A videón látható szerszám nagyszerű kiegészítő az Uberti 1873 Winchester puskám mellé. Nagyszerű élmény 19. századi módon elkészíteni a feketelőporral töltött 44-40-es lőszereket, még akkor is, ha az antik szerszám által öntött lövedék néhány ezred hüvelykkel kisebb, mint amire az Uberti csőnek szüksége van.

 

A folyamat a lövedék leöntésével kezdődik. A fogó elején található formából 190 graines, 0,421” átmérőjű lövedékek esnek ki. Elég sokat kell melegíteni a szerszámot, mivel a nagydarab fém lassan melegszik át. A modern 44-40-es (és 44 Special, 44 Magnum, 444 marlin) csövek jellemzően .427-429” közötti átmérővel bírnak.

 

A kaliberező szerszám a markolat felőli első lyuk. Ezen áttolva a lövedéket 0,424”-es átmérőt kapnánk, de sajnos az öntőforma rész már túl kopott, így a kapott lövedék átmérő már ez alatt van (túlzáródnak a pofák). 1920 előtt a 44-40 lőszerek lövedékének éppen a .424 volt a hivatalos átmérője, később változtatták ezt .427-re. Remélem azonban, hogy a puha ólmot a lőporgázok zömíteni tudják majd annyira, hogy az pontosan illeszkedjen a huzagolásba.

 

A szerszám elárulja az eredeti 19. századi 44-40 (44 WCF) lőszerek méreteit, jól láthatjuk, hogy hová fejlődött az elmúlt 150 évben.

 

 

A hüvely visszaformázása nem szükséges az újratöltéshez. Mindössze a csappantyút nyomjuk ki a tüske és a kalapács segítségével, majd az Ideal szerszámmal csappantyúzzuk azt be ismét. Erre a második lyuk és a becsappantyúzó rúd szolgál a szerszámon. A csappantyút kézzel kell a helyére illeszteni, majd a szerszám zárásával helyére nyomni.

 

A hüvely készen áll arra, hogy lőporral töltsük. Az eredeti 44-40 hüvelyek vékonyabb fallal, nagyobb térfogattal bírtak, mint a mai lőszerhüvelyek, ezért több port bírtak befogadni. Ma hiába próbálnánk 40 graint betölteni, nem sikerülne. Én 36 grain 3Fg Swiss lőport használtam, és még ez is kissé kompresszálódik a lövedék beültetésekor.

 

A lövedéket egyszerűen kézzel helyezzük a lőporra. Mivel nem formáztuk vissza a hüvelyt, ezért a száj újra megnyitására sincs szükség. Ha ezzel megvagyunk, mehet a beültető-peremező szerszámba a lőszer. A szerszám ezen része még rugózott hüvelyvonóval is rendelkezik, mely nyitáskor kiszedi a kész töltényt.

 

Az eredeti 19. századi Winchester gyár által készett 44 WCF lőszerek 1300 láb/sec (kb. 430 m/s) sebességgel indították a 200 graines lövedéket. 1875-ben Doc Pardee – híres lövészember, a Winchester cég egyik hivatalos tesztelője – 30 lövést lőtt 1873 Winchester puskájával 110 yardra (kb, 100 m). Ezzel a lőszerrel mind a 30 lövést el tudta helyezni egy 4”-es (kb. 10 cm-es) körön belül. Szép kihívás egy mai lövésznek is! Ez lesz a lőszer tesztje a következő videórészben.

Szólj hozzá te is!

A hozzászólás írásához be kell jelentkezni.