Kossuth és Colt – adalékok Kossuth revolvereinek történetéhez

Kossuth Lajos & Samuel Colt

Kossuth Lajos & Samuel Colt

Kossuth Lajos nem ejtette útba 1851-52-es észak-amerikai körútja során Colt hartfordi gyárát, bár az elismert vállalkozó és feltaláló, az Egyesült Államok akkori egyik leggazdagabb embere készült a találkozásra. Kossuth számára egyedei, gravírozott revolverpárt szándékozott ajándékozni, mely egy .36-os 1851 Navy revolverből és egy kisebb tokméretű, .31-es űrméretű 1849 Pocket elöltöltő revolverből állt. Az ajándékozás kettős célt szolgált volna. Egyrészt kifejezte Colt elismerését és tiszteletét a nagy forradalmár felé, másrészt üzleti érdekeket is szolgált. Az emigráció erkölcsi, politikai és anyagi támogatást is gyűjtött ahhoz, hogy a magyarországi függetlenségi harcok újrakezdhetőek legyenek. Colt pedig ekkoriban a világ legnagyobb fegyvergyártási kapacitásával rendelkezett.

Nehéz megítélni, hogy a két motiváció közül melyik lehetett erősebb, de véleményem szerint a második, vagyis az üzleti érdek. Colt még saját hazájában sem igazán követett szigorú elveket, éppúgy kiszolgálta a déli igényeket, mint az északi kormány megrendeléseit. A polgárháború előtti feszültség-teli években még egy önálló déli üzem létrehozására is terveket szőtt, hogy mindkét fél hadseregének felszereléséből kivehesse a részét.

Bár az észak-amerikai találkozó nem jött össze, Colt nem adta fel tervét, hogy Kossuthnak megmutathassa fegyvereit. 1853-ban Londonba küldte Kossuthnak a számára készített pisztolypárt, felkérve, hogy látogasson el nem rég nyitott londoni üzemébe. A londoni cég célja elsősorban az angol hadsereg felszerelése lett volna, de itt nem tudtak átütő sikereket elérni, mivel az angolok előnyben részesítették az Adams revolvereket. És hogy valójában mennyire volt Colt számára fontos Kossuth forradalma és szabadságszeretete? Tisztábbá teszi a képet, hogy nem csak Londonban gyártottak ebben az időben Colt revolvereket. Az 1851 Navy licencét ugyanis egy ausztriai gyárnak is eladta. 1849-1854 között engedéllyel gyártott másolatokat a KKP (Kaiserlich und Königlich Priviligierte Maschinenfabrik) Innsbruckban a császári-királyi haditengerészet számára. Itt 1200 db „belt revolver” méretű fegyver készült a tengerészet, és további 100 db a civil piac számára. Hát ennyit az elkötelezett szabadságszeretetről.

Ettől függetlenül persze a két, nagy formátumú ember levelezése érdekes és értékes részét képezi az emigráció és Kossuth Lajos történetének. Ismerjék hát meg azt a levélváltást, amely magyar szaksajtóban, szakirodalomban talán még sohasem jelent meg.

 

Colt ezredes levele Kossuthnak

 

London, March 20, 1853

Dear Sir: – Permit me to present you with a box containing specimens of my Patent Repeating Fire-arms, in token of my high regard and esteem.

The arms were made for you at my manufactory in Hartford, Connecticut, when you were traveling in America, and would have been presented to you by a committee of my workmen, had it been our good fortune to have seen you at Hartford in your hasty tour through New England.

I trust, however, that at this late day they will not prove unacceptable, and will be received with the same feeling of good-will with which they are sent. Permit me also to say, that while it would have been the greatest satisfaction to me to have shown you my manufactory of fire-arms in Hartford, it will not less so to have you and any of your friends examine my smaller establishment, just started, at Thames Bank, Pimlico, London, at any time it is your pleasure to fix that purpose.

Believe me, in the mean time, very respectfully,

Your Excellency’s most obedient servant,

Sam. Colt.

London, 1853. március 20.

Kedves Uram!

Engedje meg, hogy elismerésem nagyrabecsülésem jeléül megajándékozzam önt egy készlettel, melyben a saját szabadalmaztatott ismétlő fegyvereim találhatóak.

A fegyvereket Önnek készítettük hartfordi gyáramban, Connecticut államban, miközben Ön Amerikában utazott. A készletet dolgozóim egy bizottsága adta volna át Önnek, ha lett volna szerencsénk fogadni Önt rövid New englandi látogatása során.

Remélem, hogy ajándékom így megkésve sem lesz elfogadhatatlan, és ugyan azzal a jó érzéssel fogadja, mellyel küldöm azt. Engedje meg, hogy megjegyezzem, nagy örömömre szolgált volna, ha megmutathatom Önnek hartfordi fegyver gyáramat, de hasonló örömet jelentene ha bármikor, amikor Önnek megfelelő, megtekintené kisebb létesítményemet a Temze folyó partján, London Pimlico negyedében.

Mély tisztelettel,

 Sam. Colt.

Kossuth levele Colt ezredesnek

London, March 27, 1853

Dear Sir: – You have very agreeably surprised me by your splendid pair of revolvers, which I accept with particular gratification, and beg leave to return you my sincere thanks for your valuable present, as well as for accompanying obliging lines. I was very glad to learn that the practical superiority of your invention has met already such well-deserved appreciation with the Government of the United States. This is equally creditable to the merits of your genius, and to the progressive spirit which seems to be peculiar privilege, and a glorious one indeed, of democratic institutions.

To me your magnificent present, dear Colonel, has a triple value: that of a valuable sympathy, that of artistic-mechanical merit, and that of practical use; since, without indulging in any sanguine fascinations, I dare hope soon tho have occasion to use it, and use it I shall with the conscientious conviction that your genius never could have aided a better cause. From what I know of military art, I confidently believe that the improvements in fire-arms are likely soon to change essentially the adopted tactics; and anticipations of my future duties cannot but increase my interest in matters to which you have so successfully devoted your genius, I am thankful for your inviting me to visit your London establishment, and will avail myself of it at the earliest opportunity. Accept once more, dear Colonel, my sincere thanks, and believe me to be, with distinguished regards and particular consideration,

Your obedient servant,

L. Kossuth

 

 

London, 1853. március 27.

 

Kedves Uram!

Nagyon kellemesen meglepett a nagyszerű revolverpárjával, melyet megkülönböztetett köszönettel elfogadok, remélve, hogy viszonzásként őszintén megköszönhetem értékes ajándékát és az azt kísérő lekötelező sorait. Örömmel hallom, hogy találmánya gyakorlati fölénye kivívta az Amerikai Kormány jól megérdemelt elismerését. Ez egyaránt köszönhető az Ön géniuszának, valamint annak a haladó szellemnek, mely a demokratikus intézmények sajátos – és egyben dicsőséges – kiváltsága.

Nagyszerű ajándéka, kedves Ezredes, számomra háromféle értékkel bír: a szimpátia értékével, mechanikai-művészeti értékkel, valamint a gyakorlati használat értékével; Merem remélni mindenféle vérmes elragadtatás nélkül, hogy hamarosan alkalmam lesz használni, s ha erre sor kerül, azt azzal a meggyőződéssel teszem majd, hogy az Ön géniusza nem segíthetett volna jobb ügyet. Abból, amit a hadművészetről tudok, biztosan hiszem, hogy a lőfegyverfejlesztések hamarosan lényegében változtatják majd meg az alkalmazott harcászatot. Jövőbeli feladataim elvárásai csak növelhetik érdeklődésemet az ügyek iránt, amelyeknek ön géniuszát szentelte. Hálás vagyok, hogy meghívott londoni létesítménye megtekintésére, mellyel élni is fogok az első adandó alkalommal. Kedves Ezredes, kérem fogadja még egyszer őszinte köszönetemet, és higgye el, hogy kiváló tisztelettel és megkülönböztetett figyelemmel vagyok Ön felé.

Alázatos szolgája,

L. Kossuth

 

Kossuth Lajos Colt revolverei (Nemzeti Múzeum)

Kossuth Lajos Colt revolverei (Nemzeti Múzeum)

Németh Balázs

 

Forrás: Henry Barnard: Armsmear: The Home, the Arm, and the Armory of Samuel Colt (New York, 1866) 347-348. o.

Fordította: Németh Balázs

2 hozzászólás érkezett

  1. jose

    Ejha, ez aztán a kellemes meglepetés… annyit tudtam, hogy Colt arcszőrzetben/hajviseletben hasonlított Kossuthra, de hogy még közük is volt egymáshoz, ez számomra teljesen új… és a levelek kitűnő fordítása már csak hab a tortán!

  2. rprme

    Gratulációm, szép magyar vonatkozás a coltokhoz. De a “Kossuth kultuszhoz” azért annyit hozzátennék, hogy akkor épp a legvadabb Bach korszak zajlott Hazánkban. Itt két “businessman” udvarias levélváltása olvasható – szerintem. Az hogy Colt mennyire volt hazafi, az meg jól ismert a polgárháborús fegyvereladásaiból. De hát nem szentek csinálják a történelmet! Ma sem…

Szólj hozzá te is!

A hozzászólás írásához be kell jelentkezni.